A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak.
A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést (a hitel/GDP és a hitel/GDP-trend közötti különbséget) is közli.
Ha a hitelrés pozitív, azaz a hitel/GDP-arány a hitel/GDP-trend felett található, akkor túlzott hitelezésről beszélhetünk, míg ha a mutató a negatív tartományban van, akkor normál hitelezést állapíthatunk meg.
2024. március 4-én jelent meg a legfrissebb adat, amely szerint Magyarországon a GDP-arányos nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2023 harmadik negyedévében 94,2 százalék volt az előző negyedéves 94,8 százalék után. A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig –6,4 (a GDP százalékában), a 2023. második negyedévi –6,2 után.
Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót mint korai rendszerszintű bankválságot előrejelző mutatót vizsgáljuk, nem jellemző Magyarországon a túlzott hitelezés, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság.
Ha 2010-től vizsgáljuk az idősort a hitelrés esetében, akkor megjegyezhetjük, hogy 2010 második negyedévében volt annak maximuma: a GDP 30,3 százaléka. Ekkor tehát masszív túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai magánszektornak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követte 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott, és ezután a negatív tartományba került Magyarországon.
Nemzetközi összehasonlításban megjegyezhető, hogy az eurózónában 2023 harmadik negyedévében a hitelrés –19,1 százalékos, és a GDP-arányos hitelállomány 150,7 százalékos volt. Az EU országait elemezve megállapítható, hogy a legközelebb a pozitív zónához, azaz a túlzott hitelezéshez Németország áll 0,0 százalékos hitelrésével és a 123,6 százalékos GDP-arányos hitelállományával.
