Az Európai Tanács 2024 májusában elfogadta – az Európai Parlament által áprilisban már megszavazott – migrációs paktumot, melynek részletes végrehajtási tervét június 12-én, Brüsszelben ismertette a nyilvánosággal Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos. A brüsszeli paktum egyebek mellett az illegális migránsok tagállamok közötti – jogilag kötelező erejű – szétosztásáról, illetve a befogadást megtagadó tagállamok pénzügyi megbüntetéséről rendelkezik. Ezen felül az Európai Bíróság ítéletében 200 millió eurós bírság (továbbá a késedelem minden egyes napja után újabb 1-1 millió euró) megfizetésére kötelezte Magyarországot, amiért az elmúlt években nem fogadott be illegális migránsokat. A Századvég Európa Projekt-kutatása feltérképezte az Európai Unió migrációs paktumával, valamint az illegális bevándorlás megítélésével összefüggő lakossági attitűdöket Európában.
10-ből 6 európai nemet mond az illegális bevándorlók kötelező elosztására
Az Ylva Johansson brüsszeli biztos által bemutatott végrehajtási terv
évente legkevesebb 30 ezer migráns áthelyezését tenné kötelezővé az Európai Unió tagországai között, azonban a kvóta a migrációs nyomástól függően emelkedhet.
Fontos eleme a „szolidaritási mechanizmusnak”, hogy azon tagállamoknak, amelyek megtagadják az illegális migránsok befogadását, minden megtagadott befogadott után 20 ezer eurót (8 millió forint) kell fizetniük, vagy más „hozzájárulási lehetőségek” közül kell választaniuk.
A kutatás rámutat, hogy
az uniós polgárok 60 százaléka nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az európai országokba,
míg a brüsszeli döntés támogatóinak aránya mindössze 27 százalék.
Ahogy a Századvég májusi elemzése kiemelte, a brüsszeli paktum elutasítóinak aránya Magyarországon a legmagasabb a vizsgált európai országok közül:
a magyarok 85 százaléka nemet mond az illegális migránsok kötelező erejű betelepítésére.
Ez utóbbi fényében nem meglepő, hogy Magyarország Kormánya nem hajtja végre a szóban forgó brüsszeli döntést, mivel az ellentétes hazánk érdekeivel.
Európa-szerte csökken a biztonságérzet a migráció hatására
Fontos hangsúlyozni, hogy a brüsszeli elit az illegális migráció megfékezése helyett, annak legalizálásán, jogszerű mederbe terelésén munkálkodik. Ennek jegyében 2024 januárjában Ylva Johansson uniós belügyi biztos kifejtette, hogy „az Európai Unióba irányuló legális migrációnak évente egymillió fővel kell növekednie, hogy ellensúlyozni lehessen a blokk elöregedő munkaerejének csökkenését”. A bevándorláspárti brüsszeli akarattal szembeszegülő tagállamok – a jelek szerint –pénzügyi retorziókra számíthatnak. Az Európai Bíróság a június 13-án meghozott ítéletében az elmúlt évek bevándorlásellenes politikája miatt bírsággal sújtja Magyarországot. Az uniós testület a brüsszeli migrációs jogszabályok megsértésére hivatkozva 200 millió euró megfizetésére kötelezi hazánkat, amely a késedelem minden egyes napja után újabb 1 millió euróval emelkedik.
Az Európa Projekt kutatási adatai szerint kijelenthető, hogy szakadék húzódik a brüsszeli elit migrációs törekvései és az európai lakosság elvárásai között.
A bevándorlásra inkább negatív jelenségként tekintők aránya – Portugália és Luxemburg kivételével – az Európai Unió valamennyi tagállamában meghaladja azon megkérdezettek hányadát, akik a migrációról pozitívan vélekednek.
Ugyancsak elgondolkodtató, hogy
az európai polgárok meghatározó többsége úgy érzi, hogy országában a bevándorlás következtében nőtt a bűnözés (65 százalék) és gyakrabban fordulnak elő vallási vagy kulturális konfliktusok (63 százalék). Ezen felül az európai megkérdezettek 55 százaléka – a migráció következményeként – nem érzi magát biztonságban a hazájában.
A bűnözés és a bevándorlás közötti összefüggések lakossági megítélése kapcsán megállapítható továbbá, hogy
azon válaszadók aránya, akik szerint a migráció következtében nőtt a bűnözés – Magyarországot leszámítva – valamennyi uniós tagországban meghaladja azoknak a hányadát, akik ezt nem tapasztalták.
A magyar lakosság azért nem tapasztalhatta a bűnözési ráták – bevándorlással összefüggő – emelkedését, mivel hazánk az elmúlt években a fizikai és a jogi határzár segítségével eredményesen lépett fel az illegális migrációval szemben.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2024-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, az energiaválság, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témái a fokozódó geopolitikai feszültségek, energetika, migráció. A 2024-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel február 14. és április 15 között.
