A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül mind a négy javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 1,7-ről 2,4-re javult, azaz továbbra is a pozitív tartományban maradt. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése jelentősen kedvezőbbé vált, hiszen a mutató a májusi értékéhez képest tovább kapaszkodott felfelé: –71,9-ről –67,1-re. A gazdasági környezet megítélése júniusban markánsan, az előző havi –24,5 pontos értékről –18,6-re, továbbá az anyagi helyzeté –10,7-ről –9,0-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott a májusban mért értékhez képest Magyarország következő egy évre vonatkozó gazdasági helyzetének megítélése.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Meglátása szerint a következő egy év során hogyan változik az ország gazdasági helyzete?” jelentősen kevesebben (a májusi 18,2 százalék után júniusban 14,8 százalék) adták azt a választ, hogy jelentősen romlik. A kismértékben romlik választ a múlt havi 22,9 százalék helyett 19,0 százalék jelölte meg. Eközben 1,0 százalékponttal emelkedett azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik szerint nem változik az ország gazdasági helyzete, 6,5 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik szerint kismértékben javul, és 1,3 százalékponttal nőtt azok aránya, akik azt a választ adták, hogy jelentősen javul Magyarország gazdasági helyzete. Így e kategóriákat a megkérdezettek rendre 26,6, 27,1 és 6,1 százaléka adta válaszul.
A lakosság konjunktúraérzetét településtípusonként vizsgálva megállapítható, hogy vidéken javult legnagyobb mértékben a gazdasági közérzet. A városban élők átlagosan a legoptimistábbnak (–9,4) tekinthetők, őket követik a községekben élők (–11,1), a megyeszékhelyek (–13,1) lakói és a fővárosiak (–16,9).
A vállalati felmérés esetében kettő alindex értéke kedvezőbbé vált, míg kettő alindex értéke gyengült. Miközben a gazdasági környezet alindex az előző havi–21,0-ről –20,3-re és a termelési környezet alindex pedig az előző havi –11,5-ről –9,6-re javult, addig az iparági környezeté –4,4-ről –5,3-re , továbbá az üzleti környezet mutatója –20,4-ről –20,5-re romlott.
A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 júniusában az elmúlt időszak vállalati profitvárakozásait illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Várakozásai szerint hogyan alakul az Ön vállalatának profitja a következő 12 hónapban?” összességében nagyobb mértékű profitprognózist adtak júniusban a vállalatok vezetői. A májusi eredményekhez képest ugyanis 0,4 százalékponttal kevesebben (4,6 százalék) mondták azt, hogy jelentősen csökken az elkövetkező 12 hónapban a vállalati profitjuk. Továbbá 1,4 százalékponttal kevesebben (18,3 százalék) prognosztizáltak kismértékben csökkenő profitot. Mindemellett 2,2 százalékponttal többen számolnak változatlan profittal. Kismértékben növekvő nyereséggel 2,4 százalékponttal kevesebben (29,4 százalék) számolnak. Jelentősen növekvő profitot pedig a vállalatok közül 0,8 százalékponttal többen, 2,6 százalékuk vár.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy három szektor esetében emelkedett, míg kettő szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a mezőgazdaságban 5,1 indexpontot, az építőiparban 2,5 indexpontot és a szolgáltatásoknál 1,8 indexpontot emelkedett az átlagos konjunktúraérzet, addig az iparban –0,5 indexpontos, a kereskedelemben pedig 1,6 indexpontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait júniusban. Ebben a hónapban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–8,9), míg a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (–15,2).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
