A magyar lakosság nemzetiségekkel kapcsolatos percepciói

Jelen tanulmányban elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a „Mi” kategóriájával azonosított nem nemzetiségi, magát kizárólag magyarnak valló társadalom hogyan viseltet a „Másik”-ként azonosított nemzetiségi csoportok iránt. Ehhez először megvizsgáljuk a Mi és a Másik elméleti alapvetéseit, majd a Gyenge Zoltán által körvonalazott három „K” (konfliktus, kommunikáció, kooperáció) szűrőjén át mutatjuk be 2021 nyarán felvett, ezerfős lakossági mintánk, valamint a 2021 őszén nemzetiségek képviselőivel készült tíz szakértői interjú tanulságait. Mindeközben röviden kitérünk a magyarországi nemzetiségi törvényekre, hiszen azok a címben is említett, empirikusan azonosított percepciókat – előfeltevéseink szerint – megfelelő módon árnyalják. Ugyanakkor mindenekelőtt meg kell világítanunk, hogy a nemzetiségek esetében oly sokszor emlegetett többségi és kisebbségi társadalom fogalmai milyen kihívások elé állítják az ilyesfajta vizsgálatokat