A Pénzügyminisztérium előzetes adataiból már ismert volt, hogy szeptemberben 234,2 milliárd forintos egyhavi többletet ért el az államháztartás, ami egyúttal az elmúlt 10 év második legmagasabb 9. havi egyenleg mutatója is.
A szeptember havi többlethez két rendszeresen vizsgált kritikus terület kedvező havi folyamatai is hozzájárultak: egyrészt az uniós programok bevételei és kiadásai jobban teljesítenek költségvetési szempontból, másrészt a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is csak minimális növekedést mutattak, így a kormányzatnak sikerült saját működési költségeit megfogni szeptemberben.
Az uniós programok bevételei 124 milliárd forinttal növekedtek a 2023. szeptemberi adathoz képest, ami így 243 milliárd forintra csökkentette a 2024. évi összesített bevételek elmaradását 2023 első kilenc hónapjához képest. Ugyanakkor a bevétel növekedésének forrása nem az uniós kifizetések megérkezése volt, hanem az ún. egyéb bevételek alkategóriában megjelenő 243 milliárdos összeg, ami önmagában az ezen a soron szereplő éves előirányzat közel háromszorosát jelenti. Folytatódott szeptemberben is az uniós programok kifizetéseinek szigorú visszafogása: az összesített kiadáscsökkentés mértéke az előző évhez képest szeptemberben tovább nőtt, és már 810 milliárd forintot tett ki.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai esetében szeptemberben szinte alig volt kiadásnövekedés (0,6 százalék) az előző szeptemberhez képest, és a teljes költségvetési hatást mutató nettó (bevételnövekedéssel korrigált) kiadásnövekedés 314 milliárd forintról csak szerény mértékben, 327 milliárd forintra emelkedett.
Az áfabevételek gyorsuló növekedése ugyanakkor megtorpant szeptemberben, így az első kilenc hónap növekedése 7,3 százalékra mérséklődött az előző év hasonló időszakához képest. Ennek hátterében az áll, hogy a szeptember havi bevételi adatok 4,7 százalékos visszaesést mutattak 2023 azonos hónapjához képest. A havi szintű bevételek csökkenése pedig áfabefizetések csökkenésére vezethető vissza, ahol az augusztusi 6,4 százalékos növekedést 2,2 százalékos visszaesés követte szeptemberben.
A kamatkiadások 59 milliárd forintos növekedése az előző év szeptemberéhez képest szintén negatív meglepetést jelentenek, mert a kamatkiadások éves lefutása az elmúlt év második félévében csökkenést mutatott.
A költségvetés jól teljesítő tételeinél, így a munkabérek után befolyó adóbevételeknél nincs érdemi változás, itt jelenleg 13,1 százalékos bevételnövekedés látható. Még magasabb ütemben, 14,5 százalékkal növekednek a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adók bevételei, melyek a társadalombiztosítási alapok elsődleges bevételeit jelentik.
