A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak.
A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés kialakulása mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést (a hitel/GDP-ráta és a hitel/GDP-trend közötti különbséget) is közli.
Ha a hitelrés pozitív, azaz az aktuális hitel/GDP-arány a hitel/GDP-trendértéknél nagyobb, akkor túlzott hitelezésről beszélhetünk. Ha pedig e mutatók különbsége a negatív tartományban van, akkor normál hitelezést állapíthatunk meg. Nyilván a túlzottan alacsony érték sem kedvező, mivel a gazdaság egészséges hitelezése – a stabilitás megőrzése mellett – növekedési szempontból sem elhanyagolható. A hitelezés magyarországi, esetleges újabb túlzott felfutásának elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű a hitelezési folyamatok nyomon követése.
2025. szeptember 15-én jelent meg a BIS legfrissebb adatközlése, amely szerint Magyarországon a GDP-arányos nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2025 első negyedévében 86,9 százalékot tett ki, az előző negyedéves 89,9 százalék után. Ebből a lakossági arány (17,1) európai összevetésben kifejezetten alacsonynak tekinthető, míg a vállalati 69,8. A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig csökkent –10,5-re (a GDP százalékában), a 2024. negyedik negyedévi –8,2 után. Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót, mint korai és akár rendszerszintű bankválságot előrejelző mutatót vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy nincs túlzott lakossági hitelezés Magyarországon, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság. Kiemelhető, hogy a lakossági és a vállalati szektorban is bőven van lehetőség további hitelállomány kiépülésére.
Ha hosszabb időszakban vizsgáljuk a hitelrés idősorát, akkor megjegyzendő, hogy 2009 első negyedévében volt annak maximuma: a GDP 43,7 százaléka. Ekkor tehát nagyon erős túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követett 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott, és ezután került tartósan a negatív tartományba Magyarországon.
Nemzetközi összehasonlításban kiemelendő, hogy az eurózónában 2025 első negyedévében a hitelrés –18,9 százalékos, a GDP-arányos hitelállomány pedig 156,6 százalékos volt. Az eurózóna országaiban mindenhol negatív a hitelrés, és a legközelebb a pozitív zónához továbbra is Németország áll, –2,7 százalékos GDP-arányos hitelrésével.
Távolabbra tekintve megállapítható, hogy a hitelrés Japánban a leginkább pozitív: GDP-arányosan 6,6 százalékos.
