Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Miután Ursula von der Leyen többízben elmondta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós integrációját, kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság – könnyített eljárás keretében – már 2027 elejéig felvenné az országot az EU-ba. Az új koncepció szakítana az évtizedek óta alkalmazott, érdemalapú eljárással, és Ukrajna – korlátozottabb döntéshozatali jogkörrel – már a csatlakozási feltételek teljesítése előtt taggá válhatna, megelőzve ezzel más, régebb óta felvételre váró országokat.

Ukrajnának teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket

Az uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása rámutat, hogy a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja az ország csatlakozását.

A brüsszeli elképzelést támogatók aránya még a leginkább Ukrajna-párti skandináv országokban is kisebbségben van: a svédek 35, a finnek 32 százaléka értene egyet Ukrajna feltétel nélküli beléptetésével. A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll, ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93 és 83 százaléka utasítja el az azonnali csatlakozást.

Az európaiak több okból is aggályosnak látják Ukrajna felvételét

Ukrajna integrációja – a fegyveres konfliktus potenciális kiterjedésén túl – számos kockázatot hordoz. Az országban működő multinacionális vállalatok koncentráltan, alacsonyabb minőségi előírások mellett állítanak elő élelmiszereket, így az uniós piacvédelmi rendszer feloldása élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel, és nehéz helyzetbe hozhatja az uniós gazdákat. A Századvég mérése alapján mindkét szempont aggasztja az európaiakat: az előbbitől a válaszadók 53, az utóbbitól 59 százaléka tart.

A történelmi tapasztalatok alapján, a háborúk alatt és közvetlenül azok után, az érintett országokból kiáramló tömegek megemelhetik a környező országokban felmerülő biztonsági kockázatokat: ezt az uniós polgárok 55 százaléka tartja aggasztónak. Végül, Ukrajna csatlakozásával a tagállamok számára szűkülnének az elérhető központi uniós források, amitől a válaszadók 52 százaléka tart. Ukrajna felvételéhez tehát nemcsak a csatlakozási feltételeknek kellene teljesülniük, de az európaiak aggályaira is megnyugtató választ kellene találni.

• Európa Projekt-kutatás 2026, legfrissebb eredménye

Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.

A legfrissebb adatok bemutatására az alábbiak szerint kerül sor:

Várkert Bazár (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6.)

2026. február 24. 9.00

Bővebb információ és regisztráció: Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2026-ban – Századvég 

• Az Európa Projekt-kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A legfrissebb adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, 2025. október 8. és december 10. között került sor.