A Pénzügyminisztérium (PM) által közzétett részletes költségvetési adatok szerint, az év hetedik hónapjában az államháztartás központi alrendszere jelentős mértékű, 524,3 milliárd forintos többlettel zárt, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a központi költségvetés 497,4 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 3,6 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok 23,4 milliárd forintos többletet értek el. A júliusi számok alapján jól láthatók a 2026. évi költségvetési folyamatok fő irányai. A bevételi oldalon a béralapú adók és járulékok dinamikája stabil támaszt jelent, ugyanakkor a fogyasztási adók visszafogottabb teljesülése, valamint a kiadási oldal csökkenő mértékű, de továbbra is magas szintje együttesen a hiány tartósan fennmaradó magas szintje irányába mutat.
A központi alrendszer bevételei 2026 első hét hónapjában összességében 3,6 százalékkal (846,5 milliárd forint), a kiadásai 3,5 százalékkal (917,9 milliárd forint) haladták meg az előző év azonos időszakát, a hiány 2,6 százalékos (71,5 milliárd forint) növekedése mellett. A héthavi egyenleg 2857,9 milliárd forint, az éves hiánycél 67,7 százaléka lett. Ezen belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 211,0 milliárd forintos hiánnyal zárta az első hét hónapot.
A május-júliusi időszak 2025-ben is pozitív egyenleggel zárt, (míg az első négy hónap hiánnyal) ennek mértéke viszont 2026-ban 847,8 milliárd forinttal több lett, így az időszak 991,9 milliárd forint többlettel zárt. A Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatása ugyanakkor rámutat, hogy a kedvezően alakuló egyenleget jelentős egyszeri és szezonális hatások is befolyásolták, így önmagában ebből még nem lehet következtetni az éves hiány várható mértékére.
A javulásban megjelenő átmeneti hatások
A júliusi mérleget javító átmeneti hatások egyike a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit érinti, amely 125,4 milliárd forinttal nőtt a tavalyi év júliusához képest, elérve a 215,1 milliárd forint többletet. A javuláshoz hozzájárult a „Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai” soron elszámolt, az EU Modernizációs Alapjából származó, az EIB által átutalt 196,5 milliárd forintos bevétel. (Ami önmagában is meghaladja az ezen soron elkönyvelt teljes növekedést.) Ez az összeg azonban a következő hónapokban meg fog jelenni a kiadási oldalon is, így az éves egyenleget nem befolyásolja.
A vállalkozások fejlesztését célzó Széchenyi Kártya Programok kiadásaira az első hét hónapban 54,5 milliárd forintot számoltak el, ami az éves előirányzat 18 százaléka. A PM tájékoztatása szerint ugyanakkor az átmeneti lassulás után év végéig várhatóan a teljes 307,1 milliárd forintos előirányzatot felhasználják.
Ha a Széchenyi Kártya Programok esetén az időarányostól elmaradó kiadásokból fakadó hatást számoljuk, akkor a fenti két tételből (321,1 milliárd forint) olyan átmeneti hatás adódik össze, amely még ebben az évben a kiadási oldalon fog megjelenni.
Sajtószereplőknek tartott háttértájékoztatón a PM államtitkára 400 milliárd forintos megtakarításról beszélt, a következő megoszlásban: túlárazás letöréséből 88 milliárd forint, pazarlás megszüntetéséből 57 milliárd forint, az állam saját működéséből 41 milliárd forint, beruházási és honvédelmi kiadások halasztából vagy törléséből 217 milliárd forint. (A tételek összege 403 milliárd forint.) Tekintettel arra, hogy a beruházások és honvédelmi kiadások nem az állam működésének részét képezik, a számokból az derül ki, hogy az állami működés és gazdálkodás során valójában 186 milliárd forintot sikerült megtakarítani, ami a háromhavi 991,9 milliárd forint többlet 18,8 százalékát (a kiadások 2,1 százalékát) teszi ki.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és az uniós programok kiadásai összesen mintegy 123,9 milliárd forinttal csökkentek júliusban, a tavalyi év azonos időszakához képest. Augusztusban ugyanakkor fordul a kocka, mivel az uniós forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozási kötelezettségek miatt jelentős kiadás várható, (a PM államtitkára szerint csak az RRF-hez kapcsolódva 2100 milliárd forint a hónap során) ami az augusztusi egyenleget érdemben fogja módosítani.
A bevételi oldal főbb jellemzői
A bevételi oldalon a július havi adatok alapján a fogyasztáshoz kapcsolódó adók bevétele 11,1 százalékkal múlta felül a 2025. júliusi értéket, ami elsősorban a belső kereslet fokozatos élénkülésével és a reáljövedelmek javulásának fogyasztásbővítő hatásával magyarázható. Az első hét hónapban ezen a soron – az előző év azonos időszakához képest – 4,4 százalékkal nőtt a bevétel.
Az általános forgalmi adó egyenlege az év első hét hónapjában 5164,2 milliárd forintot tett ki, ami 6,3 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest. 2026 júliusában 907,6 milliárd forint áfabevétel folyt be, ami 16,3 százalékos bővülésnek felel meg az előző év júliusához viszonyítva. Ez a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülésére utal. A jövedéki adóbevételek ugyanakkor éves összehasonlításban 2,2 százalékkal csökkentek az első hét hónapban, (amiben készletezési okok is közre játszhattak) így 875,5 milliárd forintot tettek ki. A hetedik havi csökkenés ennél is nagyobb mértékű, 8,5 százalékos volt 2025. júliusához képest. A jövedéki adókon belül az üzemanyagok utáni bevételek alakulását, a forgalom alakulása mellett, a márciusától uniós minimumszintre csökkentett adómértékek és a hatósági árral kapcsolatos rendelkezések is befolyásolták. A dohánytermékek és a szeszesitalok forgalmát, valamint az ebből fakadó adóbevételt a januári adómérték-emelésre adott piaci reakciók, a készletezési hatás is befolyásolta.
A reáljövedelmek, és még inkább a rendelkezésre álló jövedelmek bővülését jelzi, hogy a 2026-ban tovább szélesedő adókedvezmények ellenére a személyi jövedelemadóbevétel az első hét hónapban 3,6 százalékkal nőtt 2025 azonos időszakához képest, és így 2968,9 milliárd forintot tett ki. Az adókedvezmények súlyát jelzi, hogy a bruttó jövedelmekkel inkább együttmozgó (kedvezmények által kevésbé érintett) szociális hozzájárulási adó bevételei 13,5 százalékkal, a befizetett tb-járulékok 9,9 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok együttesen 8,5 százalékkal nőttek az első hét hónapban.
A társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adó befizetései tehát 2026 első hét hónapjában továbbra is erős növekedést mutattak. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető befizetések összege 4373,6 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapot megillető befizetések 2923,1 milliárd forintot tettek ki, ami 8,6, illetve 5,9 százalékos növekedést jelent 2025 első hét hónapjához képest. A két alapot együtt tekintve a munkajövedelmekhez kapcsolódó társadalombiztosítási befizetések 5496,4 milliárd forintra emelkedtek, ami 11,4 százalékos bővülést jelent 2025 azonos időszakához képest.
A társasági adó első hét havi bevétele összesen 605,3 milliárd forint volt, ami 8,2 százalékkal maradt el az előző év egyenlegétől. Az elmaradáshoz hozzájárult a felajánlásokhoz kapcsolódó rendelkezésekből fakadó kiutalások magasabb mértéke is. Az ágazati különadók, illetékek és extraprofitadó továbbra is jelentős tételt képez a bevételi oldalon.
A pénzügyi szervezetek befizetései 340,6 milliárd forintot tettek ki az első hét hónapban, ami 54,7 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest. A jelentős növekedés oka a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és befektetési alapok különadójának, illetve az extraprofitadó megemelt adókulcsból adódó magasabb teljesülése. A pénzügyi tranzakciós illetékből fakadó bevétel 341,6 milliárd forint volt, ami 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A biztosítási adó bevételei ezzel szemben – szintén 2025 azonos időszakához képest – 5,9 százalékkal csökkentek, részben elszámolás-ütemezésbeli okokból, így 102,2 milliárd forintot tettek ki.
A kiskereskedelmi adóból származó bevételek 110,1 milliárd forintot értek el júliusig, ami 4,6 százalékos csökkenést jelent az előző év első hét hónapjához képest, amiben szerepet játszott a sávhatárok emelése és az adóelőleg-elszámolások ütemezése is.
Az uniós programok bevételei 2026. július végéig 551,5 milliárd forintot tettek ki, ami 369,7 milliárd forintos növekedést jelent az elmúlt év első hét hónapjához képest. Ebből 502,0 milliárd forint érkezett közvetlenül az Európai Uniótól, a többi egyéb bevételként vagy utólagos megtérülésként jelent meg. A bevételek összességében az előirányzat 29,1 százalékán állnak, miközben több, mint háromszorosan haladják meg 2025 első hét hónapjának értékét, részben a magasabb előirányzat, részben annak nagyobb időarányos teljesülése miatt.
A kiadási oldal főbb jellemzői
A kiadások növekedésében jelentős súlyt jelentenek a nyugellátások és gyógyító-megelőző ellátások, amelyek növekedése elérte a 11,8 százalékot, a kifizetett összegek pedig a 4900,3 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások 3,2 százalékkal emelkedtek, így 1786,8 milliárd forintot tettek ki.
Jóval kisebb összegről indulva, de erőteljesen megemelkedtek a lakáscélú kiadások. Ez a tétel az első hét hónapban 3,3-szorosára nőtt, így július végéig – 2025 azonos időszakához képest – elérte a 299,7 milliárd forintot. Szintén nagyot nőttek az állami beruházások kiadásai is, éves alapon 36,6 százalékkal, így elérték a 364,3 milliárd forintot. A növekedés elsősorban útépítéshez és beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták.
A költségvetési szervek kiadásai 2026 első hét hónapjában 5792,5 milliárd forintot értek el, ami 6,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül azonban a júliusi kiadások – az előző év júliusához képest – 28,7 százalékkal, vagyis 292,7 milliárd forinttal csökkentek. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első hét hónapban 4104,7 milliárd forintos szintre emelkedtek, amik közel harmadával, 32,6 százalékkal magasabbak, mint a tavalyi érték, így komoly nyomást gyakorol a költségvetési egyenlegre. Júliusban ugyanakkor itt is jelentős csökkenés történt. A kiadások ugyanis 2025 hetedik hónapjához képest 59,5 százalékkal, 295,0 milliárd forinttal mérséklődtek. A két tétel júliusi együttes csökkenése éves alapon összesen 587,7 milliárd forintot tett ki, ami 38,8 százalékos apadást jelent. Mint láttuk, a kiadáscsökkentés egy része takarékosabb gazdálkodásból, másik része beruházások halasztásából vagy törléséből ered.
A kamatkiadások 2026 első hét hónapjában számottevően alacsonyabban alakultak, mint egy évvel korábban. A bevételek és a kiadások egyenlegeként adódó 1511,6 milliárd forintos nettó kamatkiadás július végéig 40,1 százalékkal, mintegy 1012,8 milliárd forinttal maradt el a 2025. január–júliusi szinttől. A mérséklődés hátterében elsősorban a hozamkörnyezet kedvezőbb alakulása, valamint az államadósság-finanszírozás szerkezetének és időzítésének változása, ezen belül is kiemelten a magas hozamú állampapírok kifutása áll. A kamatkiadások alakulása érdemben javította a pénzforgalmi egyenleget az első hét hónapban, részben ellensúlyozva az elsődleges kiadások magas szintjéből fakadó nyomást. A júliusi érték ugyanakkor már növekedést mutatnak, mivel a 224,0 milliárd forintos nettó kamatkiadás 11,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Az uniós programok kiadásai 946,3 milliárd forintot értek el július végéig, ami jelentősen meghaladja a beérkező források szintjét. Ennek következtében az uniós tételek összességében – nettó értéken számolva – rontották a költségvetési egyenleget az első hét hónapban.
Következtetések
A júliusi költségvetési adatok alapján jól láthatóan kirajzolódnak a fiskális pálya főbb jellemzői. A bevételi oldalon továbbra is a munkajövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok jelentik a legstabilabb pillért. A bértömeg dinamikus bővülése következtében a jelentős, és 2026-ban még ki is szélesített adókedvezmények ellenére is lényegesen nőttek, így nagy súlyukkal és dinamikájukkal hozzájárulnak a bevételi oldal biztosításához. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók ehhez képest visszafogottabb növekedést mutatnak, bár júliusban az áfabevételek éves alapon jelentősen emelkedtek, az első héthavi dinamika összességében mérsékeltebb. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek összességében a jövedéki adók visszaesése miatt ennél is szerényebb mértékben bővültek. Az ágazati különadóknak továbbra is jelentős a súlya, összesen mintegy másfélszerese a társasági adóból származó bevételnek.
A kiadási oldalon a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok magas szintje az elmúlt hónapok mérséklődése mellett is tartós nyomást gyakorol az egyenlegre. Kérdés, hogy a júliusi rekordtöbblet tartós fordulatot jelent-e, vagy csak egy nagyobb kilengést. A PM részletes tájékoztatása, és a saját elemzés alapján egyaránt az tartható valószínűbbnek, hogy az éves adatokat a júliusi többlet az időszakos hatást gyakorló tételek nagy súlya miatt jelentősen nem fogja befolyásolni. A kamatkiadások számottevő csökkenése ugyanakkor határozottan javítja az egyenleget, és fontos támasza lehet a fiskális folyamatoknak.
Az uniós források egyenlege július végéig egyelőre rontott a költségvetés pozícióin, e téren viszont akár egészen nagy kilengések is lehetnek még év végéig, annak függvényében, hogy az Európai Bizottság mennyiben tekinti teljesítettnek az elvárt kritériumokat, és a folyamatok ütemezése mennyiben teszi lehetővé az ez évi kifizetéseket.
Összességében a júliusi adatok megerősítik, hogy a költségvetési pályát a stabil, de nem kiugró bevételi dinamika, valamint a csökkenő mértékben, de tartósan magas kiadási szint együttesen határozza meg. Az egyenleg várható alakulására ezzel együtt döntő hatással lehet a már beterjesztett pótköltségvetés, amely szokatlanul magas, 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz. Mivel korábbi előrejelzésünk szerint ez az érték felette van annak, mint amekkora hiány várható lett volna pótköltségvetés nélkül is, a megemelt célérték meghaladásának csekély a kockázata.
