A 2024-es magdeburgi gázolásos támadás: terrorista profil, háttér és rendszer-hibák

A 2024-es magdeburgi gázolásos támadás, amelyben egy terrorista 2024. december 20-án egy járművel a magdeburgi karácsonyi vásár járókelői közé hajtott, öt ember halálát és legalább 235 sebesültet okozva, újra fellobbantotta a migráció és a terrorizmus összefüggései körül kibontakozott vitát. A terrorista profilja és a támadás körülményei megosztották a politikusokat és az elemzőket. Egyrészt az elkövető karaktere eltér az eddigiekétől, mivel egy síita hátterű szaúdi származású pszichiáterről van szó, aki ateistának vallja magát és iszlamofób nézeteket hangoztat. Ez azt jelzi, hogy a terrorizmus nem csak a keményvonalas iszlamisták eszköze. Másrészt a közelgő 2025 februári szövetségi választások kulcsfontosságúak a támadás időzítésének és következményeinek megértéséhez. Az elemzésben először a támadás belpolitikai kontextusát, majd a terrorista profilját mutatjuk be.

Belpolitikai háttér

A támadás elsődleges hátterének a németországi szövetségi választásokra való felkészülés tekinthető. A 2024-es német kormányválság során felbomlott kormánykoalíció miatt, a választásokat 2025. február 23-án tartják meg. Az AfD és a CDU/CSU a fő versenytársak, ami azt jelenti, hogy Olaf Scholz SPD-je és Robert Habeck Zöldjei várhatóan súlyos vereséget szenvednek majd. A közvélemény-kutatások többsége szerint a CDU/CSU fog nyerni körülbelül 30 százalékkal, amit az AfD követ 20 százalékkal. Az utóbbi hetekben azonban az AfD támogatottsága nőtt, míg a CDU/CSU-é változatlan maradt.^[1] Ez csak árthat a koalíciós pártoknak (főleg az SPD-nek és a Zöldeknek). A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke, Alice Weidel (-2,6) elutasítottsága^[2] nagyobb ugyan, mint O. Scholzé (-1) és F. Merzé (-0,6), ám a kampányhajrában több közös virtuális rendezvényen szerepel Elon Muskkal, ami nagy figyelmet generál személye iránt. Tekintettel a német gazdaság rossz állapotáról naponta megjelenő hírekre, az AfD népszerűsége 2025. február 23-ig akár még növekedhet is.^[3]

A támadásból az SPD és a Zöldek profitálhatnak, ha azzal érvelnek, hogy a terrorista az AfD-vel szimpatizál, amely szélsőséges nézeteivel erőszakot szít. Azonban az AfD, mivel határozott kampányt folytat a migráció ellen, szintén profitálhat az elkövető migráns státuszából. A támadás által kiváltott széles körű felháborodás segíteni fogja az AfD-t a szavazatszerzésben még akkor is, ha így sem tud az első helyen végezni. Olaf Scholz kancellár nagy nyomás alá került, mivel a támadás előtt néhány nappal kijelentette, hogy a német gazdaság függ a szíriai migránsoktól.^[4] A németek legfőbb aggálya a gazdaság helyzete, s ez az, ami valószínűleg a CDU/CSU malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor a választók büntetnék Scholz koalícióját, mivel az az elmúlt években rosszul teljesített. A bevándorlás tekintetében a CDU/CSU nyitott bevándorlási politikát folytatott Merkel alatt, az SPD és a Zöldek pedig támogatták ezt. Mivel az AfD kommunikációja és a médiavitái a 2024-es támadás kapcsán felerősítették az illegális migrációról és biztonságról szóló vitát, így a párt előnye az SPD-vel és a Zöldekkel szemben várhatóan továbbra is növekedni fog. Emellett újra fellángolt a vita arról a kérdésről, hogy mit kell tenni a szíriai bevándorlással.^[5]

A politikai karanténban lévő AfD azonban nem válik koalíciós partnerré, a CDU/CSU-t mérsékeltebb ellenzéknek tekintik, mint az AfD-t. Az előbbi csak a bevándorlás-ellenesek megnyerésére használhatná a magdeburgi támadást, de a gazdaság újraélesztésében érdekelt középosztály jobban bízik a CDU/CSU-ban a kormányzati tapasztalatuk miatt. Végső soron a támadás következményei nem fogják az AfD legerősebb párttá válását elősegíteni, függetlenül a támadó eredeti szándékától. Itt két lehetséges forgatókönyv látható: az első esetben a támadók az AfD hitelességét akarták aláásni. A második esetben a CDU/CSU-t próbálták olyan helyzetbe hozni, hogy migrációs politikája továbbra is az SPD-vel és a Zöldekkel és ne az AfD-ével legyen kompatibilis. Ha ez utóbbi volt a cél, akkor ennek eredménye egy meggyengült, belső ellentétektől szabdalt német kormány lenne, ami elsősorban az Egyesült Államok geopolitikai érdekeit szolgálná.

Az elkövető

A támadó, az 50 éves szaúdi állampolgár Talib ʽAbd al-Muhsin jóval idősebb, mint a korábbi fiatal első- vagy második generációs bevándorló elkövetők. Muhsin síita hátterű szaúdi állampolgár. Szaúdi források szerint Al-Hofufból származott, amely az ország keleti részén található. Egy olyan királyságban született, amely előtérbe helyezi szunnita identitását, és ahol a keleti tartományokban élő síitákat marginalizálják. 2006-ban hagyta el Szaúd-Arábiát, hogy menedékjogot kérjen Németországban, azt állítva, hogy ateizmusa miatt üldözik.

A szaúdi ateizmus legismertebb alakja Abdullah al-Qasemi (1907-1996). Kezdetben iszlám vallástudósként tevékenykedett és a vahhabita (a szaúdi állam hivatalos vallási irányzata) tanításokat követte. Azonban az 1930-as években fokozatosan megváltozott a gondolkodása, és végül az iszlám egyik legismertebb kritikusává vált. Egyiptomba költözött, ahol számos könyvet írt, amelyekben kritikusan vizsgálta az iszlám dogmákat és az arab társadalmakat. Szaúd-Arábiában az ateizmus hivatalosan bűncselekménynek számít, a 2014-es terrorizmus elleni törvény az ateizmust is a terrorista tevékenységek közé sorolta. Nyilvános ateista szervezetek vagy klubok nem működhetnek. Az elmúlt évtizedben azonban az internet és a közösségi média lehetővé tette, hogy nem-vallásos szaúdiak anonim módon kapcsolatba lépjenek egymással. Léteznek arab nyelvű online fórumok és közösségek, ahol vallási kérdéseket vitatnak meg. Ezek a platformok gyakran külföldi szervereken működnek. Városokban, különösen a fiatalabb, képzettebb rétegek körében előfordulhatnak informális találkozók, ezek általában nagyon diszkréten működnek, gyakran baráti összejövetelek álcája alatt. A hatóságok aktívan figyelik az ateista tevékenységeket, a lebukás pedig súlyos következményekkel járhat. Becslések szerint lakosságnak csak 5-9%-a ateista,^[6] ám a vallásszabadság sem a magán, sem a közszférában nem érvényesülhet. Ez különösen a fiatalok körében okoz feszültséget. Sokan „kettős életet” élnek: kifelé betartják a szigorú vallási előírásokat, ám köreikben változatos világnézetek terjednek: egyesek a liberálisabb iszlám-értelmezés felé hajlanak, mások teljesen elfordulnak a vallástól, vannak, akik a nyugati szekuláris értékrenddel szimpatizálnak, míg megint mások új spirituális utakat keresnek. A közösségi média és az internet terjedésével ezek a fiatalok könnyebben találnak kapcsolatot hasonlóan gondolkodókkal, bár nyíltan továbbra sem vállalhatják nézeteiket.

ʽAbd al-Muhsin Németországban a mentális instabilitás jeleit mutatta és már korábban is terrorizmussal fenyegetett. Mivel először visszautasították diplomájának honosítását, 2013-ban azt mondta, hogy a Boston Maraton-on elkövetetthez hasonló támadást fog végrehajtani. A rendőrség kivizsgálta, ám úgy döntött, nem jelent veszélyt. Később, 2014-ben megfenyegetett egy bírót és egy helyi kormányzati tisztviselőt. Általában zavart egyénnek tartották, aki időnként öngyilkossággal vagy terrorista támadásokkal fenyegetőzött.^[7] A szaúdiak háromszor figyelmeztették a német hatóságokat, hogy veszélyes, és terrorista tevékenységekben való részvétele miatt menekült el az országból. Az AfD iránt nyilvánosan kifejezett szimpátiája mellett hevesen kritizálta a német hatóságokat, amiért nem kötelezték el magukat az iszlám elleni küzdelem mellett, és nem fogadták be a szaúdi ateistákat politikai menekültekként. Továbbá a támadás előtt és alatt is drogokat használt. Németország azonban menedékjogot, tartózkodási engedélyt és pszichiáteri praxis folytatásának lehetőségét biztosította számára (2020-ban kezdett dolgozni a bernburgi szövetségi büntetés-végrehajtási intézetben). 2023-ban egy szaúdi nő is figyelmeztette a német hatóságokat ʽAbd al-Muhsin gázolásos támadásra vonatkozó terveire.^[8]

Rendszerhibák

Az elkövetőt a radikális erőszak köti össze a korábbi terroristákkal. A rendszer egyik gyengesége a szélsőségesség működőképes definíciójának és a megfelelő büntetőeljárásnak a hiánya. ʽAbd al-Muhsin támogatta más vallások, politikai ideológiák és kormányzati politikák kritikájának szélsőséges megközelítését. Mivel a szélsőségesség fogékonnyá tesz a politikai instrumentalizációra, terrorizmus szponzorálására és a külföldi titkosszolgálatok manipulációjára, kritikus fontosságú, a szélsőséges nézeteket vallók, vagy ilyen viselkedést mutató személyek kiszűrése. Az, hogy a német tisztviselők figyelmen kívül hagytak minden figyelmeztető jelet arra vonatkozóan, hogy ʽAbd al-Muhsin veszélyt jelent, azt mutatja, hogy a német politikai rendszer védelmi képessége meggyengült. Ez különösen veszélyes egy olyan országban, amely egymillió migránst fogadott be.

A rendszer másik gyengesége a büntetett előéletű menedékkérők kérelmének pozitív elbírálása. ʽAbd al-Muhsin németországi és szaúd-arábiai előéletének aggodalomra kellett volna okot adnia a menedékjog megadásával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy alapos vizsgálat nélkül nem lenne szabad menedékjogot adni azoknak, akik szélsőséges nézeteket vallanak és büntetett előéletűek. A német hatóságok ellenőrzés nélkül készpénznek vették a kijelentéseit, ami lehetővé tette a befogadó rendszerrel való visszaélést.

A harmadik hiba annak figyelmen kívül hagyása volt, hogy Németország magas terrorfenyegetettségnek volt kitéve 2024 decemberében. Fennállt a terrorista támadások kockázata, amelyre a kormány nem vezetett be megelőző intézkedéseket. E támadás előtt Németország már két terrorista támadás célpontja volt 2024-ben: a májusi mannheimi késelés és az augusztusi solingeni késelés. 2024-ben Németország volt az egyetlen EU-tagállam, amely terrorista támadásokat szenvedett el. Ez előrevetítette, hogy jelentős terrorista támadás kockázata áll fenn a karácsonyi időszakban. A közelgő választások újabb megosztó tényezőt jelentenek a német társadalomban.

Összegzés

Németország migrációs politikájának gyenge pontja a menedékjogi folyamatokkal való visszaélés a migránsok részéről, a német hatóságok részéről pedig a határokon jelentkezőkre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok hiánya, és a kitoloncolt elutasított vagy bűnelkövető menedékkérők alacsony száma. Így a menedékjog megadásának folyamatát szigorítani kell, amelyben bármely radikális eszme vallása kizáró ok. A németországi gazdasági válság valószínűleg növelni fogja a szélsőséges nézeteket, amelyek esetenként erőszakos cselekedetekben nyilvánulhatnak meg. Az extrémizmussal kapcsolatos figyelmeztetések tiszteletben tartják a társadalmi szabadságjogokat, bár néha korlátozhatják néhány egyén jogait. A legutóbbi terrorista támadás ismét bizonyítja, hogy a nyitott migrációs politika fenntarthatatlan; bár a migránsok többsége békés, a veszélyes elemek kiszűrésére nincs megbízható protokoll és ez veszélyezteti a társadalmi stabilitást.