A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozzák. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexeinek fele javult, fele pedig gyengült az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,2-ről – 1,0-re javult. A gazdasági környezet megítélése decemberben az előző havi –27,8 pontos értékről –27,1-re erősödött, ugyanakkor az anyagi helyzeté –12,0-ről –12,2-re és az inflációs folyamatok megítélése pedig –59,2-ről –64,3-re csökkent.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulásnak az tekinthető, a novemberben mért értékhez képest, hogy a háztartások az elkövetkező 6 hónapban kevésbé tartanak a munkahelyük elvesztésétől.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Tart Ön attól, hogy akár Ön, akár valamely családtagja elveszíti a munkáját a következő 6 hónap során?” decemberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb és stabilabb foglalkoztatási helyzetet regisztráltunk, a novemberihez képest. A megkérdezett lakosok 48,9 százaléka (ez 1,1 százalékponttal több, mint novemberben) egyáltalán nem tart az állásának elvesztésétől, továbbá a megkérdezettek 23,3 százaléka (2,9 százalékponttal többen) inkább nem tart ettől. Az „inkább tart tőle” kategóriát 15,4 százalékuk (3,7 százalékponttal kevesebben) jelölte meg, míg a megkérdezettek 10,7 százaléka (a novemberi megkérdezéshez képest 0,7 százalékponttal kevesebben) tart nagyon az állásának elvesztésétől.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából egyben jelentős javulás volt detektálható, míg háromban gazdasági közérzetromlás volt megfigyelhető. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a konjunktúraindex 5,8 indexponttal –13,0 indexpontra javult. A középiskolát végzetteknél és szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél, továbbá a felsőfokú végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőtlenebbé vált (rendre 0,8, 2,3, 0,2 indexponttal). Összességében így a –13,0 indexpont a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a felsőfokú végzettségűek –15,7, a szakiskolai vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők –16,4, majd pedig a középiskolai végzettségűek –18,2 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében egy alindex értéke nőtt, míg három alindex értéke csökkent. Míg a termelési környezet alindex decemberben –10,0-ről –9,5 indexpontra javult, addig az iparági környezet értéke –5,6-ről –6,2-re, a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –28,4-ről –30,5-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –24,7-ről –25,0-re gyengült.
A legnagyobb pozitív változást a vállalatoknál 2024 decemberében a vállalati beruházásoknál volt megfigyelhető.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Hajtott-e végre az Ön cége beruházást az elmúlt 1 évben?” decemberben a vállalatok vezetői összességében kedvezőbb válaszokat adtak a novemberihez képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 33,0 százaléka jelezte, hogy végrehajtott beruházást az elmúlt egy évben, míg ezt a választ novemberben 2,6 százalékponttal kevesebben jelölték meg.
Egy további markáns változás történt, mégpedig a vállalatok árérvényesítésével kapcsolatosan. Decemberben ugyanis azt jelezték a vállalatok, hogy átlagosan kisebb mértékű árérvényesítést tudtak eszközölni az elmúlt egy évben, mint ahogy azt novemberben jelezték. Fontos kiemelni, hogy a vállalati profitabilitás szempontjából ugyan kedvezőtlen ez az adat, ugyanakkor az infláció alacsony szinten tartására tett lépések szempontjából ez a tendencia gyógyírt jelent.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy egy szektor esetében javult, míg négy szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a szolgáltatásoknál 0,3 indexpontos emelekedést tapasztalunk, addig a kereskedelemben és az építőiparban 1,1-1,1 indexpontos, a mezőgazdaságban 1,0, az iparban pedig 0,7 indexpontos csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok konjunktúraérzetét decemberben. Ebben a hónapban a mezőgazdaságban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–7,4), míg a leggyengébbet az építőiparban (–17,7).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
