infláció

Makromonitor - 2024. június

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,9, 2026-ban pedig 2,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, így érdemes lehet kellő óvatossággal tekinteni a következő évekkel kapcsolatos gazdasági várakozásokra. A globális folyamatokat tekintve az energiahordozók árainak csökkenése, illetve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció további mérséklődését vetítik előre. A magyar exportteljesítmény kapcsán az eurózóna kibocsátási rése 2025 végén záródhat, ami támogató lehet a magyar exportteljesítményre, azonban az eurózóna növekedési kilátásainak romlása éreztetheti a hatását Magyarországon is.

Makromonitor - 2024. április

2024 márciusában a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez viszonyítva a szolgáltatások ára (9,9 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben a háztartási energia ára 3,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a cukor 30,9 százalékos, illetve a sertéshús 9,1 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. Ezzel szemben a liszt 20,3 százalékos, a tojás 19,7 százalékos és a száraztészta 13,1 százalékos árcsökkenése pozitívan befolyásolta az élelmiszerinfláció alakulását. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában.

2023-ban a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene kismértékben, 0,7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a következő években visszafogott bővülés következhet. Számításaink szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,4 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az idei és a következő évünket leginkább lassú kilábalási folyamat jellemezheti.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,1 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült. A márciusi felmérés alapján markáns pozitív változás, hogy a lakosság kevésbé tart állásvesztéstől az elkövetkező fél évet illetően, mint egy hónappal korábban. A vállalatoknál a jövőbeni árfolyamalakulási várakozásban mértük a legnagyobb negatív változást februárról márciusra.

Makromonitor - 2024. február

Makromonitor - 2024. január

Makromonitor - 2023. december

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 3,3 indexponttal emelkedett, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,0 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –11,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –11,7-re gyengült. Az indexek értékét hosszabb időtávon vizsgálva jelentős javulás tapasztalható: a 2022. decemberi értékhez képest a lakossági index 18,0, a vállalati index 10,2 indexponttal növekedett. A januári felmérés alapján markáns pozitív változásként a lakosság azt jelezte, hogy több terméket és szolgáltatást vásárolt az elmúlt évben, mint egy évvel azelőtt. A vállalatok pedig a jövőbeni beruházási szándékukat tekintve fogalmaztak meg pozitív véleményt.

A magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben 4,6 százalékkal bővült. 2023-ban az első három negyedév alapján nem számíthatunk gazdasági növekedésre: a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint 2023-ban 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság. A következő két évben 2,7 és 3,1 százalékos növekedést becslünk, amivel együtt összeségében lassú emelkedés várható a gazdasági teljesítmény idei visszaesése után.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. decemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 3,7 indexponttal, a vállalatok gazdasági várakozásai pedig 1,9 indexponntal emelkedett az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –15,2-re, a vállalati mutató értéke pedig –10,7-re erősödött. Az indexek értékét hosszabb időtávon vizsgálva is jelentős javulás tapasztalható: a 2022. decemberi értékhez képest a lakossági index 14,7, a vállalati index 11,2 indexponttal növekedett. A decemberi felmérés alapján a lakosság inflációs várakozásai tekintetében tapasztalható a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás, a vállalatok pedig az ország elmúlt egy évre vonatkozó általános gazdasági helyzetét tekintve fogalmaztak meg pozitív véleményt.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. novemberi felmérése alapján a lakosság konjunktúraérzete nem változott, a vállalkozások konjunktúraérzete viszont jelentősen javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –18,8-ről –18,9-re csökkent, a vállalati mutató értéke pedig –15,5-ről –12,6-re erősödött. Az indexek értékét hosszabb időtávon vizsgálva jelentős javulás tapasztalható: a 2022. novemberi értékhez képest a lakossági index 7,5, a vállalati index 8,1 indexponttal növekedett. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását még mindig az orosz–ukrán háború, a csökkenő, de továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Századvég Szuverenitás Konferenciája, amelynek fő témái a hazai konzervatív közösség Magyarország szuverenitásának megőrzését célzó törekvései és az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása volt. A rendezvény ezeken kívül megemlékezett a Századvég alapításának 30. évfordulójáról is. Az eseményen magasrangú politikusok, közéleti szereplők és a Századvég munkatársai osztották meg gondolataikat és terveiket a résztvevőkkel.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. októberi felmérése alapján mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –23,0-ról –18,8-re nőtt, továbbá a vállalati mutató értéke –17,5-ről –15,5-re erősödött. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását még mindig az orosz–ukrán háború, a továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.