infláció

Makromonitor – 2025. március

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2025-ben 2,3, 2026-ban pedig 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Az előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti az idei év folyamán: egyrészről az inflációs folyamatokat erősen meghatározza a forint árfolyamának és a világpiaci áraknak az alakulása, másrészről a felvevőpiacaink – elsősorban Németország – lassabb növekedése visszavetheti a magyar exportteljesítményt. Emellett 2025 folyamán a fogyasztás folyamatos erőteljes bővülésére számítunk, míg a beruházások növekedése inkább az év második felében járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 1,4 indexponttal nőtt, miközben a vállalatok gazdasági közérzete 3,0 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,1-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig –15,8-re gyengült. A márciusi felmérésben a háztartások és a vállalatok véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a forint árfolyamalakulását illetően mutatkozott meg.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. februári felmérése alapján a vállalatok gazdasági várakozása 0,1 indexponttal nőtt, miközben a lakosság gazdasági közérzete 1,3 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –17,5-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,8-re erősödött. A februári felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a munkahelyek stabilitásánál, míg a legnegatívabb az inflációs várakozásoknál mutatkozott meg. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű pozitív változás a forint-euró árfolyamának jövőbeni alakulását illetően alakult ki.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete jóformán stagnált, 0,1 indexponttal csökkent, miközben a vállalatok gazdasági várakozása jelentősen, 2,3 indexponttal kedvezőbbé vált az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,1-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re erősödött. A januári felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a nagyobb kiadásainak jövőbeni tervezésénél mutatkozik meg. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű változás a cégek iparági kilátásának markáns javulásában jelent meg.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve. Az elsősorban geopolitikai helyzetből fakadó árfolyamkockázat továbbra is hordoz bizonytalanságot az importált infláció tekintetében. A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaink szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a gazdasági akciótervnek és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően. A beruházások terén enyhe növekedésre számítunk, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. decemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 0,4 indexponttal erősödött, miközben a vállalatok gazdasági várakozása 0,2 indexponttal kedvezőtlenebbé vált az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,0-re javult, a vállalati mutató értéke pedig –15,2-re gyengült. A decemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a munkahelyek stabilitása kapcsán alakult ki. A vállalatoknál pedig a legnagyobb mértékű változás a cégek árérvényesítési képességét jellemezte. Habár a kisebb mértékű áremelési képesség negatívan érezteti a hatását a vállalati profitabilitáson keresztül a vállalati konjunktúraindexre, ugyanakkor kedvező a nemzetgazdaság egészére nézve a kordában tartott infláció miatt.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. novemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 2,1 indexponttal erősödöttt, továbbá a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőbbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,5-re, a vállalati mutató értéke pedig –14,9-re nőtt. A novemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább az infláció jövőbeli alakulását illetően alakult ki. A vállalatoknál pedig hazánk jövőbeni versenyképessének megítélése javult a legnagyobb mértékben.

Makromonitor – 2024. szeptember

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig  –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, lefelé és felfelé mutató kockázatok egyszerre vannak jelen a magyar gazdaságban, emiatt érdemes elővigyázatossággal kezelni az előrejelzéseket. A globális folyamatokat tekintve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció csökkenésének irányába hatnak, azonban a geopolitikai helyzet alakulása a továbbiakban is meghatározó lehet. A belső tényezőket tekintve a magyar gazdaság szempontjából idén meghatározó a lakossági szektor óvatossági motívuma, az alacsony beruházási aktivitás és a gyengélkedő német feldolgozóiparral összefüggésben a hazai export visszafogottabb teljesítménye. A következő időszakban azonban a nemzetközi – elsősorban a német – kereslet erősödésével ismét növekedhet az export, ami a javuló beruházási aktivitással együttesen a GDP dinamikus bővülését eredményezheti 2025-ben és 2026-ban.