A várakozások és a valóság közötti rés egyre nő
2025-ös elemzésünk azt vizsgálta, hogy a nemzetközi súlyuk alapján kiválasztott öt előrejelző intézmény (IMF, OECD, Európai Bizottság, Kiel Institut, Bundesbank) 2018 óta következetesen felülbecsülte a német gazdaság növekedését, különösen kiugró becslési hibákkal az orosz-ukrán háború kirobbanása utáni évben. Az azóta közzétett 2024-es adatok megerősítették, hogy a tendencia romlott: a túlbecslési hibák a legtöbb intézmény esetében −0,5 és −1,3 százalékpont között alakultak a 2024-es évre vonatkozóan. A friss, 2025-ös előrejelzések és a valós gazdasági növekedés közötti különbség bemutatja, hogy ez a torzítás nem korrigálódott, hanem tovább folytatódott.
Két jól elkülöníthető előrejelzési időszak
A 2015 és 2025 közötti negyedéves előrejelzések elemzése két, egymástól élesen eltérő időszakot rajzol ki. 2015 és 2017 között az előrejelzők átlagosan alulbecsülték a német növekedést, ugyanis a gazdaság gyorsabban bővült a vártnál. Ez a trend azonban 2018-ban megfordult, és egy azóta is tartó felülbecslési időszak vette kezdetét.
A 2020 és 2022 közötti időszak különösen nagy kihívást jelentett az előrejelző intézmények számára. A pandémiás sokk és az orosz–ukrán háború rendkívül bizonytalan környezetet teremtett, amelyben az előrejelzési modellek egyaránt produkáltak jelentős alul- és felülbecsléseket különböző negyedévekben. A kulcsfontosságú minta azonban a háborús időszakban rajzolódott ki: 2022-ben a német gazdasági növekedés mintegy 1,8 százalékponttal maradt el az előrejelzésektől. Ez a rés 2023-ban és 2024-ben is csak mérsékelten szűkült, továbbra is közel 1 százalékpont körül maradva. Figyelemre méltó, hogy még a 2023-as recessziós év után is a prognózisok túlbecsülték a 2024-es növekedést és a 2025-ös kilátásokat továbbra is túlzottan optimistán ítélik meg.
[1]Strukturális kihívások
Jelen gazdasági előrejelzések túlzott optimizmusa abban különbözik a korábbi torzításoktól, hogy nem átmeneti, ciklikus tényezők félreértéséből fakad, hanem mélyebb szerkezeti problémák alábecsléséből. A lassan egy évtizede tartó gazdasági felülbecslések arról árulkodnak, hogy nem csupán a gazdaság hullámzása áll a háttérben, hanem a gazdaság szerkezetének megváltozása a fő kiváltó ok.
Németország energiaintenzív iparágai továbbra is súlyos versenyképességi hátránnyal küzdenek. Az ipari villamosenergia-árak az Európai Unióban még mindig több mint kétszer olyan magasak, mint az Egyesült Államokban, ami hosszú távú költségelőnyt biztosít az amerikai piaci szereplőknek. Ez az árkülönbség nem átmeneti jelenségnek bizonyult, hanem egy olyan tartós tehernek, amely a feldolgozóipari termelés egy részének végleges külföldre vándorlásához vezetett.[2]
Ennek következményei már egyértelműen láthatók a termelési adatokban. Az ipari kibocsátás 2025 júniusában a 2020 májusa óta mért legalacsonyabb szintre süllyedt, miközben az energiaintenzív ágazatok termelése éves alapon 7,5 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar bruttó hozzáadott értéke több egymást követő negyedévben esett vissza, ami arra utal, hogy nem pusztán a kereslet ideiglenes csökkenéséről van szó, hanem tényleges termelési kapacitások tűntek el a gazdaságból.
Ezzel szemben az előrejelző intézmények továbbra is abból indulnak ki, hogy a német gazdaság idővel visszatérhet a válság előtti trendnövekedési pályára. A 2026-ig rendelkezésre álló empirikus adatok azonban ezt a feltételezést nem támasztják alá. A tartós szerkezeti kapacitásveszteségek (az átmeneti keresleti sokkokkal ellentétben) nem korrigálódnak maguktól az idő múlásával, hanem a gazdaság növekedési és termelési lehetőségeit hosszú távon szűkítik.
Összevetés a tavalyi értékeléssel
2025-ös elemzésünk arra a következtetésre jutott, hogy az előrejelzők alábecsülték az európai szankciós politika és a geopolitikai zavarok gazdasági kárait. Jelen kutatásunk ezt az állítást megerősíti és kibővíti: nemcsak a sokkok azonnali hatásai bizonyultak a vártnál nagyobbnak, hanem a strukturális alkalmazkodásból fakadó többletköltségek (így a kieső gazdasági teljesítmény) mértéke is jóval meghaladja a korábban várt szintet.
A 2024-es adatok vizsgálatakor az átmeneti geopolitikai sokkok rövid távú hatásai megnehezítik az előrejelzők munkáját, így a becslési hiba átmeneti megugrása érthető. A 2025-ös adatokra nézve ugyanezen állítások már nem szolgálnak kielégítő magyarázattal a felülbecslésre. A feldolgozóipari kapacitások folyamatos csökkenése és a fellendülés bármiféle jelének hiánya mellett, az alacsonyabb energiaárak és az Európai Központi Bank laza monetáris politikája ellenére a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések továbbra is szisztematikusan torzítanak.
A rendelkezésre álló 2025-ös adatok bemutatják, hogy az előrejelzések és a német gazdaság valós teljesítménye közötti rés továbbra is jelentős. A jelenség nem elszigetelt becslési hibák sorozata, hanem az előrejelző intézmények rendszerszintű torzításának lenyomata.
[1] Hőtérkép magyarázat: A 2015-ös évtől 2024-ig bezárólag öt intézet (IMF, OECD, Európai Bizottság, Kiel Institut, Bundesbank) negyedéves rendszerességgel kiadott előrejelzései mind azonos irányba torzítottak. A hőtérkép egyes celláinak értékei az adott év adott negyedévében kiadott, illetve az ezt megelőző év ugyanezen negyedévében kiadott előrejelzésének a tényleges adattól mért eltérését mutatja meg. Forrás: A megjelölt szervezetek honlapjai, Destatis.
[2] https://www.rolandberger.com/en/Insights/Publications/The-German-economy-in-the-second-half-of-2025.html
