Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében. Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el. A Századvég Alapítvány hónapok óta vizsgálja a Facebook-cenzúra és – többek között ennek kapcsán – általában a szólásszabadság ügyét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a Facebook alapítót valóban egyfajta naiv jószándék vezeti, ezért a Századvég néhány konkrét javaslattal szeretne a Facebook alapító segítségére sietni. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mit jelenthet Zuckerberg meglepő kezdeményezése a valóságban.
Zuckerberg szerint a közösségi média áruvá és privát szolgáltatássá alakítja át a politikai véleményt és közbeszédet. (Ez mindenképp figyelemreméltó álláspont a hatalmas profitot termelő gigavállalkozás egyik tulajdonosától.) Ennek következtében a politikai nyilvánosság elveszíti „közjó” jellegét, ami korábban mindenütt a nemzetek önrendelkezésének hatáskörébe tartozott. Keletkezik tehát egy űr, amit valakinek ki kell tölteni. Készséggel jelentkezik rá a Facebook, ám a cenzúra gyakorlásáért viselt felelősséget szeretné másra hárítani. Itt jönnének képbe a demokratikus elkötelezettségű kormányok, amelyektől Zuckerberg azt várja el, hogy globális szabályokat alkotva őrködjenek az egyéni online felhasználói élmény „biztonsága” felett.
Lefordítva: A Facebook és a közösségi médiaóriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és politikai logika mentén cselekednek. Céljuk a nekik nem tetsző vélemények üldözése és elhallgattatása, különösen a bevándorlással, az iszlámmal, a nemzetekkel, a genderrel és az LMBTQ-lobbival kapcsolatos igazságok kimondását tiltanák meg – a fenti célok mellett elkötelezett kormányzati eszközök bevonásával. A cenzúra szentesítését a választások biztonságossága és tisztességessége, a magánélet sérthetetlensége és a káros tartalmak kiszűrésének ideájától várják, miközben a nemzeti kormányok kezéből az utolsó eszközöket is kicsavarnák, hogy nehogy véletlenül magát a Facebookot lehessen a nemzeti szuverenitás fennhatósága alá rendelni.
Ha Zuckerberg eléri, amit akar, akkor a Facebook-cenzúra szintet ugrik és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy aazok élni tudjanak alkotmányosan biztosított szabadságaikkal.
A veszély óriási. A közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét. Ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi.
A Századvég Alapítvány szerint a nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot.
Mit tehetnek a nemzetek?
- Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.
- Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopol szolgáltatót, vagyis a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.
- Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.
- Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az önjelölt cenzorokkal szemben.A problémát súlyosbítja, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál. Ezek az elvek sokszor nem egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait, azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar jogszabály megenged. Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad-hoc típusú cenzori gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a megbeszélhető témák körét. Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljes körűen a Facebook felületein. A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell helyreállítani.
- Például úgy, hogy az ilyen jellegű „önkényes online szolgálatói cenzúra” esetére is kiterjeszti – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.
- Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.
- Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel, illetve végzőkkel szemben.
- Egy szó mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók szabadságát!
A tanulmány szerzői:
Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója
dr. Béky Zoltán Balázs, médiajogász
Horváth József György, a Századvég Alapítvány stratégiai vezetője
A teljes tanulmány elérhető a csatolmányok között.
