Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének riportja NGO-k befolyását tükrözi

2022. június 8-án publikálta az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Fundamental Rights Agency, FRA) a 2022-es Alapjogi jelentését (továbbiakban: Jelentés).

A FRA az emberi jogok Európai Unión (továbbiakban: EU) belüli érvényesítését és védelmezését célul kitűző független referencia és kiválósági központ. Tevékenysége során bizonyíték alapú tanácsokat ad az uniós és nemzeti döntéshozóknak, ezáltal informálva őket, és segítve az alapvető jogokkal kapcsolatos viták, politikák és jogszabályok célzottabbá tételét. A FRA által összeállított anyag nemcsak tartalmi elemeit tekintve mutat jelentős egyezést az Európai Bizottság (továbbiakban: EB) évente megjelenő jogállamisági jelentéseivel, hanem abban is, hogy mindkettőben jogi köntösbe csomagolt politikai-ideológiai alapú vádak fogalmazódnak meg azokkal az országokkal szemben, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszerét és nem osztják a nyugati közéletben domináns liberális gondolatokat.

A dokumentum nyolc fejezetből áll:

1. Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség
2. Rasszizmus, idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia
3. A romák egyenlősége és befogadása
4. Menedékügy, vízum, migráció, határok és integráció
5. Információs társadalom, magánélet és adatvédelem
6. Gyermek jogai
7. Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
8. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtásának alakulása

A Jelentés már az első fejezetében kiáll az genderpropaganda mellett, és elmarasztalja Magyarországot a gyermek- és családvédelmi intézkedések miatt, külön kiemelve Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptv.) L) cikk (1) bekezdését és XVI. cikk (1) bekezdését. A két rendelkezés az alábbiakat tartalmazza:

• Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. /Alaptv. L) cikk (1) bek./
• Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. /Alaptv. XVI. cikk (1) bek./

Fontos megtenni a distinkciót egy „jog” és egy „intézmény” között. A házasság az utóbbi kategóriába tartozik. Míg előbbitől alapos és jogszerű indok nélkül senkit sem lehet megfosztani, addig házasság megkötésének lehetnek bizonyos – többek között nem és korbéli – előfeltételei. Már az Alaptv. Nemzeti Hitvallása is utal a keresztény tradícióink fontosságára, R) cikk (4) bekezdése pedig kimondja, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.

A házasság keresztényi értelmezésével nem összeegyeztethető az azonos nemű személyek házastársként történő elismerése. Ez azonban nem jelent jogfosztást.

Az Alaptv. XV. cikk (1) bekezdése deklarálja a diszkrimináció tilalmát, ennek megfelelően pedig az azonos neműek is élhetnek együtt, és ezt hivatalos nyilvántartásba is vetethetik a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései értelmében. Amikor valaki azt vitatja, hogy az anya nő, az apa férfi, az lényegében egy axiómát kérdőjelez meg. A gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga elvitathatatlan, ezzel pedig szoros összefüggésben áll, hogy amíg nincsenek cselekvőképességük teljes birtokában, és ők maguk nem döntenek így, addig olyan, sokszor visszafordíthatatlan beavatkozásoknak ne lehessen őket alávetni, mint a nemváltoztatás.

A Jelentés két esetet említ, amit – erős félremagyarázással – az LMBT-közösség elleni támadásként lehet interpretálni:

• 2021. január 19-én a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság arra kötelezte a kiadót, hogy a gyermekkönyveken tüntesse fel, hogy az „hagyományos nemi szerepektől eltérő magatartást” ábrázol,
• 2021 márciusában a Médiatanács eljárást indított az RTL Klub ellen, amiért 21 óra előtt leadta a „Család az család” című közösségi reklámvideóját, amelyben szivárványcsaládok szerepelnek.

Az EB érvelése, miszerint ez szexuális irányultságon alapuló diszkriminációnak minősül, valamint sérti a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságához fűződő jogát és ezáltal az uniós jogot, alaptalan. Annyi történt, hogy a gyermekek testi-lelki egészsége, a szükségességi-arányossági teszt elvégzését követően, magasabb fokú védelemben részesül. A genderlobbi elleni fellépés és prevenció tehát nem kirekesztés, hanem a gyermekek megfelelő fejlődéshez fűződő alapjoga védelmének egy eszköze. Ezen erőszakos ideológia agresszív terjedése és terjesztésé komoly veszélyeket hordoz, hatására az elmúlt években jelentősen megugrott azoknak a serdülőknek a száma, akik meg szeretnék változtatni a nemüket.

Egy amszterdami szakklinikán 1980 és 2015 között hússzoros emelkedést regisztráltak, Angliában és Walesben pedig egy évtized alatt harmincszoros a növekedés. Egy kiskorú esetében könnyen előfordulhat, hogy megváltoztatja a döntését, a nemátalakítás visszaváltoztatása azonban költséges, bonyolult és sokszor lehetetlen. Mindezek ismeretében és ellenére, az EB támadja Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, a FRA pedig átvette azt a hamis brüsszeli narratívát, miszerint a jogszabály összemossa a pedofil bűnelkövetőket és az LMBT-személyeket.

A második, „Rasszizmus, idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia” nevű fejezet a Kisebbségi Jogok Európai Csoportjának (Minority Rights Group) 2021 márciusában publikált riportjával kezdődik, amely „szisztematikus kihívásokat talált a diszkrimináció meglétével, a diszkriminációellenes jogszabályokra vonatkozó ismeretek hiányával és a jogorvoslathoz való hozzáférés hiányával kapcsolatban, beleértve a diszkriminációellenes peres eljárásokban nem ismeretes ügyvédeket”. A Jelentés szerint a kormány nem tesz szignifikáns erőfeszítéseket a szegregált és egyéb hátrányos helyzetű közösségek országos elérése érdekében. Ezt az állítást cáfolja a közmunka program, aminek köszönhetően a társadalom legelmaradottabb rétegei elkezdhettek segély helyett bérből és fizetésből élni, ezzel is betagozódva a munkaalapú társadalomba, illetve az a tény, hogy jelenleg a minimálbér magasabb, mint 2010-ben az átlagbér volt. A magyarországi kisebbségek helyzetének az alaptalan sajnálása, valamint a magyar jogász társadalom tudásának hiányosként való feltüntetése része annak a liberális hozzáállásnak, ami a nyugati baloldali politikusok és nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) jellemzik. Nem véletlen, hogy a Kisebbségi Jogok Európai Csoportja is ezt a véleményt osztja, hiszen a civil szervezet csak a gyakornoki programjára 2018-ban és 2019-ben 26.290 dollárt (hozzávetőlegesen 10,12 millió forintot) kapott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól (Open Society Foundations, OSF). A FRA-Jelentés kritikaként említi, hogy egyetlen új jogi normában sem történt hivatkozás a Tanácsnak a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelvére.

Az előbbieknek épp az lehet az oka, hogy a jog társadalmi jelenségekre reagál, és mivel Magyarországon nincs jelen a rendszerszintű rasszizmus, így az ilyen irányelvek sem kerülnek feltétlen alkalmazásra, vagy legalábbis nincs precedens, ami miatt ezekre kellene hivatkozni. Brüsszel kommunikációjában megjelenik egyfajta kognitív disszonancia, amikor támadja a magyar kormány migrációellenes politikáját, ugyanakkor – a szavak szintjén – aggódik a szexuális és vallási kisebbségek helyzetéért. Bár a szélsőséges liberális politikai csoportok előszeretettel hangoztatják, hogy hazánkban el vannak nyomva a homoszexuális emberek, és magas fokú az antiszemitizmus, a valóság mást mutat: Magyarországon, ahova nem jöhetnek illegális bevándorlók, ezáltal szélsőséges iszlamista csoportok sem, az LMBT-társadalom és a zsidó közösségek sokkal nagyobb biztonságban élhetnek, mint a nyugat-európai országokban, különös tekintettel Franciaországra és az Egyesült Királyságra.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a nők elleni erőszak témájában a Jelentés többek között a Patent Egyesület és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (továbbiakban: NANE) álláspontjára hivatkozott. A két szervezet szerint a családon belüli erőszak és a szexuális erőszak komoly probléma Magyarországon, amire a jogi eszközök nem nyújtanak megfelelő megoldást. Nem tartják megfelelőnek az áldozatvédelmi rendszert, hiányosnak ítélik a rendőrök képzésének mennyiségét és minőségét, valamint úgy vélik, hogy a hatóságok áldozatot hibáztató magatartást tanúsítanak. A liberális politikai kommunikáció esszenciális tartozéka a hatóságok becsmérlése, illetve a nők áldozati szerepbe helyezése. Az erőszak – legyen az bárhol, bármilyen mértékben jelen és bárkivel szemben elkövetett – soha nem elfogadható, küzdeni kell ellene, az viszont nem igaz, hogy a magyar kormány ezt ne tenné meg. Ezért hozták létre az Áldozatsegítő Központokat és szigorították több pontban a Büntető Törvénykönyvet (Btk.). Az említett két civil szervezet magyar hatóságokat és kormányzati intézkedéseket negatívan minősítő gyakorlata mögött egyértelmű érdekek húzódnak meg. A Patent 2019-ben és 2020-ban 119.925 dollárt (mintegy 46,14 millió forintot), míg a NANE 96.325 dollárt (37,06 millió forintot) kapott az OSF-től.

A Kisebbségi Jogok Európai Csoportján, a Patent Egyesületen és a NANE-n kívül a FRA számos más, Soros Györgyhöz szintén több szálon kötődő (ál)civil szervezet korántsem elfogulatlan véleményére alapozza a Jelentését.

Ilyen az Amnesty International, amelynek csak a magyarországi szervezete 2020-ban 25 ezer dollár támogatást (9,62 millió forintot) kapott az OSF-től, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), ami 2016 és 2020 között 870 ezer 118 dollár (334,77 millió forint) támogatást nyert el a Soros-alapítványtól, a Helsinki Bizottság, amelynek 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben összesen 1 millió 510 dollárt (580,96 millió forintot) utalt ki az OSF, valamint a nyíltan LMBT-propagandát folytató Háttér Társaság és a Labrisz Leszbikus Egyesület, melyek közül utóbbi 2016 és 2018 között 45 ezer dollárral, vagyis 17,31 millió forinttal lett gazdagabb Soros György jóvoltából. Az EU és ezáltal a FRA is egyre nagyobb szerepet szán – népi legitimációval egyébként nem rendelkező – az NGO-knak. Ahogy a FRA 2021. december 7-én megrendezésre kerülő „Az EU jogállamisági mechanizmusa – mi a civil szervezetek szerepe?” elnevezésű webináriumán elhangzott, a civil szervezetek „odaadó hozzájárulása” nagyon fontos a Bizottságnak.

Az ehhez hasonló, zömében Soros György által finanszírozott szervezetek pedig szolgálatkészen asszisztálnak a nyugati liberális politikának és nagytőkének ahhoz, hogy a nyílt társadalmak eszmerendszerét mind inkább elterjesszék Európában.