Az energiaválság ugyan nem az orosz–ukrán háború kirobbanásával kezdődött, viszont a fegyveres konfliktus kitörésével teljesedett ki és vált erőteljesen érzékelhetővé a hétköznapi emberek számára Európában. Megállapítható, hogy az európai polgárok energiaellátásba fektetett bizalma már az energiakrízis előtt sem volt töretlen, 2022 őszére pedig kifejezetten aggályos kép bontakozott ki.

Az aktuális kutatási eredmények rámutatnak, hogy az uniós és brit megkérdezettek 71 százaléka tart valamilyen mértékben attól, hogy az országában áramkimaradások lehetnek, míg 2021-ben csak 49 százalékuk aggódott emiatt. Az energia megfizethetőségével kapcsolatos lakossági félelmek szintén érezhetően emelkedtek. A 2021-ben mért 78 százalékról 2022 második felére 87 százalékra nőtt azon uniós és brit polgárok aránya, akik tartanak attól, hogy sok embernek túl drága lehet az energia az országában.

A kibontakozó energiakrízis hatására a közbeszédben egyre jobban előtérbe kerül az energiaszegénység jelensége, melynek két lehetséges indikátora a fűtési és díjfizetési nehézségekkel küzdő háztartások felmérése. 2022 végén az uniós és brit válaszadók 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja a lakását megfelelően fűteni, egyes országokban pedig az európai átlagot látványosan meghaladó mértékű ez a probléma (Görögországban a válaszadók 56 százaléka számolt be fűtési nehézségekről). Ehhez hasonlóan minden negyedik európai uniós polgárral (25 százalék) előfordult már az elmúlt 12 hónapban, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőben rendezni közüzemi számláit. Magyarországon ennél kedvezőbb helyzetben vannak a fogyasztók: csak a megkérdezettek 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nehézségei vannak ezen a téren.

Az Európa Projekt-kutatás kitért az energiaválság mögött meghúzódó felelősség kérdésére is. Az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (67 százaléka) értett egyet azzal az állítással, hogy az Európában kibontakozó energiakrízis részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Azoknak az aránya, akik a kialakult válságot részben az uniós adminisztráció tevékenységére vezetik vissza Görögországban (81 százalék), illetve Németországban és Portugáliában (75-75 százalék) a legmagasabb. Ezen felül Európa lakossága Németország energiapolitikájának is szerepet tulajdonít a krízis kibontakozásában. Az uniós válaszadók 40 százaléka látja úgy, hogy a német energiapolitika – többek között az atomerőművek leállításával és az Északi Áramlat üzembe helyezésének megakadályozásával –nagymértékben közrejátszott az európai energiaválság kialakulásában. Érdekesség, hogy a németek az európai átlagot jelentősen meghaladó mértékben (57 százalék) tulajdonítanak nagy szerepet Németország energiapolitikájának a kialakult nehéz helyzet előidézésében.

Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően az Európai Unió vezetése elsődleges célkitűzései közé sorolta az orosz eredetű energiaimport felszámolását, azonban az uniós politikai elit törekvései a kutatási eredmények szerint nem esnek egybe az európaiak elvárásaival ebben a kérdésben. A felmérés rávilágít, hogy az uniós polgárok többsége (51 százaléka) – az orosz energiaimport teljes megszüntetése helyett – inkább más szállítóknak is lehetővé tenné az importot, hogy ezzel versenyre kényszerítse az orosz felet.