Kétszáz fő részvételével zajlott a második Vidék Konferencia a Századvég Konjunktúrakutató szervezésében. A budapesti tanácskozáson többek között szó esett a vidékfejlesztés legfőbb kihívásairól, az agrárium helyzetéről, a vidék fejlődését szolgáló nemzeti és európai uniós finanszírozási programokról, a vidékkel kapcsolatos társadalmi kérdésekről, energetikáról és digitalizációról.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a vidék fogalmának meghatározása során figyelembe kell venni az ország sokszínű területi megjelenését, és az egyes régiók lehetőségeit kihasználó, ezek szinergiáira építő fejlődési pályát kell az egyes térségek, a magyar gazdaság és a magyar társadalom számára találni.
Kiemelte, a fejlesztési terveknek nem csak a magyar gazdaságba kell illeszkedniük, hanem a térképre is. Fontos, hogy a fejlesztési beruházások nem csak a megfelelő időben, hanem a megfelelő helyen jöjjenek létre. Az adott hely, a térség, az ott élők és gazdasági tevékenységet végzők lehetőségeit maximalizálva jöjjenek létre.
A vezérigazgató az elmúlt évek válsághelyzeteit felidézve hangsúlyozta, hogy
felértékelődtek Magyarország vidéki térségei, egyrészt mint egészséges életterek, másrészt mint az élelmiszerelőállítás helyszínei, de a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a digitalizációs kérdések is.
A tavalyi évben indult energiaválság és a februárban kitört háború kapcsán a vezérigazgató kiemelte, hogy az energiaellátás központi kérdéssé vált, a helyzet az energia világában a struktúraváltást kényszeríti ki, melynek kulcskérdése a területi dimenzió.
A vidék gazdaságának megerősítése egész Magyarország megerősítése
Mindent meg kell tenni a vidék gazdaságának megerősítéséért, az ugyanis egész Magyarország megerősítése – ezzel a gondolattal kezdte videóüzenetét dr. Nagy István agrárminiszter a konferencián.
A miniszter hangsúlyozta, a vidék szilárd alap, biztos kiindulópont, ezeréves megtartó erő, amelyre támaszkodni lehet a sokasodó nehézségek, az elhúzódó járvány, az orosz–ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciós politika és a történelmi aszály idején.
Megemlítette, hogy a kormány 2021 elejétől 2250 milliárd forint értékben hozott támogatási döntéseket a vidék gazdasági gerincét adó agrárium és élelmiszeripar fejlesztéséért. A 2023-2025 közötti időszakban a közös agrárpolitika (KAP) egyes pillére keretében 3400 milliárd forint, a kettes pillér keretében 4265 milliárd forint érkezik majd erre a területre – fűzte hozzá.
A vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházási támogatások, ugyanakkor a környezetre és a fenntarthatósági célokra is odafigyelnek – fejtette ki. A beruházási támogatások keretében prioritás a hozzáadott érték és a termelési költséghatékonyság növelése – tette hozzá.
A vidéki ember értékmegőrző és jövedelemtermelő képességének a fokozása érdekében a minisztérium elindított egy zártkerti támogatási programot, amelyre eddig több mint 9 milliárd forintot költöttek – idézte fel, utalva arra, hogy ez a program nagymértékben segíti a helyi lakosságot az önellátásban.
dr. Nagy István ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
a 21. században a régi módszerekkel már nem lehet sikeresen gazdálkodni, a csapadékhiány és az energiaválság kihívásaira új válaszokat kell adni, a legmodernebb technológiákra van szükség.
Megjegyezte, hogy az agráriumban is egyre fontosabbá válik a digitalizáció, amelynek segítségével a kockázatokat és az ökológiai lábnyomot csökkenteni, a versenyképességet pedig növelni lehet.
Az átfogó megújulás érdekében 2027-ig 750 milliárd forint juthat majd az élelmiszeripari beruházásokra a KAP vidékfejlesztési támogatása keretében – mondta a miniszter videóüzenetében.
Más profilú területfejlesztésre van szüksége a főváros térségének és a többi régiónak
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben – mondta dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadásában.
Dr. Navracsics Tibor a területfejlesztés újszerű megközelítéséről szóló előadásában kifejtette azt is: meg kell fontolni, hogy Budapest hogyan tud segíteni a többi régión, mert a főváros az egyetlen igazán erős motorja a magyar gazdaságnak.
A miniszter úgy fogalmazott, Budapest és a vidéki régiók „más ligában fociznak”. Hozzátette ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy a fővárosnak könnyebb lenne, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó.
Dr. Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.
A területfejlesztési miniszter felidézte, hogy Budapest és az agglomeráció problémáinak kezelésére létrehozták a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot. Azt szeretnék elérni, hogy a budapesti és a fővároshoz napi szinten kötődő települések döntéshozói közösen jussanak fejlesztéspolitikai döntésekre – mondta.
Előadásában bemutatta, hogy kirajzolódnak további városgyűrűk. Az egyik a „csapágyvárosok” gyűrűje, ezek a fővárostól 50-60 kilométerre elhelyezkedő települések, ahonnan a jelenlegi közlekedési infrastruktúra is lehetővé teszi a mindennapos bejárást a fővárosba. Navracsics Tibor példaként említette Székesfehérvárt, Tatabányát, Kecskemétet és Hatvant.
Jelezte, hogy kialakulóban van egy újabb városgyűrű, ez a fővárostól 100-120 kilométerre lévő városokból áll, ide tartozik például Veszprém és Eger.
Kiemelte a külső városgyűrűt alkotó településeket, amelyek térségi gazdasági központtá fejleszthetők és a határon túli területeken is fontos szerepet érhetnek el, mint például Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc vagy Győr.
A miniszter hangsúlyozta: a hálózatok kialakulásában elsődleges szerepe van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Felidézte, hogy
2010-ben országos átlagban még 37 perc alatt lehetett elérni egy autópálya-csomópontot, ez 2019-re 28 percre csökkent.
Ez az eredmény a gyorsabb, biztonságosabb elérhetőség és a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelkedő – hangsúlyozta.
A magyar agrárium kiállta az idő próbáját
Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár előadásában elmondta, hogy
a magyar agrárium és annak minden szereplője kiállta az idő próbáját és jól teljesített az elmúlt hónapokban is.
Hozzátette, az összehangolt munka eredményeként az elmúlt két év nem a bezárkózásról, hanem a biztonságos élelmiszer-ellátásról és növekedésről szólt, és hazánk kiemelkedően teljesített Európa más országaihoz képest is.
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart Magyarország kormánya stratégiai ágazatként kezeli, ezért megadunk minden támogatást az ágazat fejlődéséért, a dolgozók biztonságáért és a magyar családok ellátásáért – monda Nobilis Márton.
A vidéket rendszerben érdemes szemlélni
Dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója a vidéki identitás kapcsán készült közvélemény-kutatás eredményeit ismertette. A kutató előadásában elmondta, hogy a
válaszadók 73 százaléka vallotta magát vidékinek, és közülük több mint 50 százalék nyilatkozott úgy, hogy pozitívumként éli meg ezt az identitását.
A vidékkel kapcsolatos első képzettársítások között elsődlegesen az elmaradottsággal, mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmak jelentek meg, de sokakban felmerült a konkrét tájakhoz, helyekhez, személyes kötődésekhez kapcsolódó gondolat is.
Dr. Pillók Péter kitért arra, hogy az egyes tudományos, gyakorlati és statisztikai definíciók nagyban eltérnek egymástól abban, hogy mi különbözteti meg a vidéket az urbanizált területektől. A vidék fogalmi meghatározása általában a területi elhelyezkedés, a demográfiai jellemzők, a gazdasági fejlettség mentén történik. A vidék meghatározása a fejlesztéspolitika szempontjából is összetett kérdés, de annak mindenképpen középpontjában áll.
A kutató kiemelte, hogy vidékinek lenni egy sajátos életforma, melynek alapja egy komplex gondolkodásmód. A vidékiség egy nagyon fontos aspektusa a szociális biztonság, minek következtében az itt élők kevésbé érzik magukat kihullani a társadalom szövetéből. A vidék másrészt a hagyományőrzés, a kultúra megőrzésének helyszíne.
Dr. Pillók Péter hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni a természettel való kapcsolatról. A vidéknek ebből adódóan van egy fenntarthatósági elvárása a környezet- és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban.
Az igazgató kitért rá, hogy
az európai uniós kutatások tanúsága szerint hatalmas különbségek vannak az egyes európai régiók között, ezért egyre nehezebb egyetlen irányt meghatározni a vidékfejlesztés számára.
A források elosztásánál előnyben kell részesíteni a vidéket
A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásában.
Felidézte, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék.
Erőteljes a fővárosközpontúság, túlzó, hogy mekkora az egyenlőtlenség a főváros és a vidék között, kevés az olyan program, amely a területfejlesztést, a szegényebb régiók fejlesztését szolgálná – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy az egy főre eső GDP Budapesten az uniós átlag 140 százalékán áll, miközben az országon belül egyes megyék átlaga 44 százalék alatt van. A vállalatok 27 százaléka Budapesten működik, ugyanakkor az árbevétel 40 százaléka itt képződik – tette hozzá utalva arra, hogy a fővárosközpontúság az aktivitási rátában, a munkanélküliség adataiban és a bérszámokban is tükröződik.
Úgy fogalmazott, hogy ez a dualitás az elmúlt 12 évben nem zárult, hanem inkább „kicsit nyílt”, „ezt a trendet meg kell fordítani”, változtatni kell a pénzek elosztási mechanizmusán.
Nagy Márton kifejtette: az országban jelen lévő hozzávetőleg 30 ezer milliárd forintnyi működő tőkeállomány (FDI) 54 százaléka Budapestre és környékére csoportosul, miközben egyes megyékben 10 százalékos mutatók is megfigyelhetők, de olyan térség is van, ahova egyáltalán nem érkeznek befektetői pénzek külföldről.
A beruházási támogatási programokra az utóbbi nyolc évben 800 milliárd forintot költött a kormány – emlékeztetett. Hozzáfűzte, hogy ezen a területen könnyebb irányítani a forrásokat és kicsit jobbak is az arányok, azonban a pénzek nagy része a központi régióba irányult itt is, a legszegényebb részek – az ország dél-keleti és dél-nyugati fele – alig részesültek a forrásokból.
Beszélt arról is, hogy a fejlesztési bankok és garanciaintézmények esetében sem jobb a helyzet: az EXIM 2300 milliárdos kárenyhítésre fordítható hitele és a Magyar Fejlesztési Bank 10 milliárd forintos kintlévő állományának túlnyomó hányada is a központi régióban hasznosult. A KAVOSZ programjainál Budapest és a régió 45 százalékban részesült a forrásokból, a jegybank 6500 milliárd forintjából pedig a központi részre 40 százalék jutott – tette hozzá utalva arra, hogy ezek aránylag jónak tekinthetők a többi számhoz mérve.
A miniszter azt is elmondta: sok esetben az a probléma, hogy nincs befogadási kapacitás, nincsenek megfelelő méretű ipari parkok.
A jövőben a fogadókészség kiépítésére is oda kell figyelni, ami több minisztériumot és önkormányzatokat is érintő feladat – húzta alá.
A konferencia végén három szekcióban tartottak panelbeszélgetéseket a magyar mezőgazdaság jelenéről, az energetikai ellátásbiztonságról és a távközlési piac vidéken tapasztalható sajátosságairól.
Forrás: MTI, Századvég
A vidék konferencia prezentációi itt érhetők el:
Az előadások és a szekció-felvezetők elérhetők a csatolmányok között.
Az előadások videóit megtekintheti a Századvég YouTube csatornáján.
