A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig erősödött az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi –0,6-ről –3,3-re gyengült, azaz második hónapja enyhén negatív tartományba került. A gazdasági környezet megítélése augusztusban az előző havi –21,7 pontos értékről –30,0-ra, továbbá az anyagi helyzeté –11,2-ről –14,6-re gyengült. Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kedvezőbbé vált, hiszen a mutató a júliusi értékéhez képest –69,8-ről –64,1-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb negatív irányú elmozdulást, a júliusban mért értékhez képest, az ország gazdasági helyzetének következő egy évbeni változása mutatta.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Meglátása szerint a következő egy év során hogyan változik az ország gazdasági helyzete?” augusztusban a megkérdezett lakossági válaszok alapján egy kedvezőtlenebb becsült érzet mutatkozott meg. Ugyanis a jelentősen romlik kategóriát 6,6 százalékponttal többen, 25,5 százalékuk, a kismértékben romlik kategóriát 0,5 százalékponttal többen, 22,7 százalékuk, a nem változik kategóriát 0,4 százalékponttal kevesebben, 23,1 százalékuk, továbbá a kismértékben javul kategóriát 3,6 százalékponttal kevesebben, 18,2 százalékuk, a jelentősen javul lehetőséget pedig 3,2 százalékponttal kevesebben, 4,4 százalékuk jelölte meg ebben a hónapban.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében volt a legnagyobb mértékű a gazdasági közérzet csökkenése – a konjunktúraindex ugyanis itt 6,0 indexponttal mérséklődött. A szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek körében átlagosan 3,3 indexponttal, a középiskolai végzettséggel rendelkezőknél pedig 3,5 indexponttal lett kisebb a konjunktúraindex értéke. A főiskolai vagy egyetemi végzettségűek körében eközben 1,7 indexponttal gyengült a gazdasági közérzetet jelző mutató. Így a –15,3 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a szakiskolai vagy a szakmunkás végzettségűek –17,3, a középiskolai végzettségűek –19,3, majd a legfeljebb általános iskolai végzettségűek –20,6 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében két alindex értéke nőtt, egy alindex értéke stagnált, míg egy alindex értéke pedig csökkent. Az iparági környezet értéke –6,3-ről –5,6-re, továbbá az üzleti környezet mutatója –25,2-ről –24,6-re erősödött. A termelési környezet alindex augusztusban –10,9 indexponton stagnált. A gazdasági környezet alindex értéke csökkent az előző havi –27,6-ről –29,3-re.
A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 augusztusában a cégek termékeinek elmúlt évbeni árváltoztatását érintően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön cége az elmúlt 1 évben hogyan tudta változtatni termékeinek árait?” augusztusban a vállalatok vezetői összességében alacsonyabb mértékű árváltoztatásról számoltak be. A júliusi eredményekhez képest ugyanis 3,7 százalékponttal többen (21,6 százalék) mondták azt, hogy 1 százaléknál kisebb mértékben emelték temékeik árát. Továbbá 0,9 százalékponttal többen (8,8 százalék) eszközöltek 1 és 2 százalék közötti áremelést termékeiken. Mindemellett 2 és 4 százalék közötti áremelést 0,5 százalékponttal kevesebben (7,2 százalék), 4 és 5 százalék közöttit 0,5 százalékponttal többen (10,9 százalék), 5 és 6 százalék közöttit 1,3 százalékponttal többen (7,7 százalék), 6 és 7 százalék közöttit 1 százalékponttal többen (5,5 százalék) valósítottak meg. Ugyanakkor 7 százalék feletti áremelésről a megkérdezett vállalatok 26,7 százaléka tett említést, ami 6,4 százalékponttal kevesebb, mint a júliusi arány. A vállalatok termékáremelési mértékének csökkenése kedvezően érinti az inflációs folyamatokat.
A cégek jövőbeni – a következő egy évbeni – árérvényesítését vizsgálva meg kell említeni ugyanakkor, hogy egy elmozdulás figyelhető meg döntően a nem változnak kategória és a kismértékben növekednek kategóriák között. Előbbi 4,8 százalékponttal 36,6 százalékra, míg utóbbi 6,3 százalékponttal 50,5 százalékra emelkedett. A többi kategóriákban csak enyhe elmozdulások látszanak.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg az építőiparban +1,7 indexponttal –11,6 indexpontra, a kereskedelemben pedig +0,8 indexponttal –17,9 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig az iparban –5,4 indexpontos, a szolgáltatásoknál –0,3 indexpontos, a mezőgazdaságban pedig –0,6 pontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait augusztusban. Ebben a hónapban az építőiparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–11,6), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–17,9).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
