Cikkek

2026 áprilisában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 8,9 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 9,0 százalékot, a nettóé 11,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 9,1, a nettó mediáné pedig 11,1 százalékkal haladta meg a tavalyi értékét.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi szigorú migrációs keretrendszer alapvető elemei hogyan épültek be az uniós politikába a 2024-es migrációs és menekültügyi paktum révén, valamint, hogy a politikai spektrum különböző pontjain álló tagállamok hogyan vezettek be hasonló gyakorlatokat.

A Maliban zajló háború egy 2012-ben kezdődött, jelenleg is zajló konfliktus, amelyben a bamakói székhelyű központi kormány áll szemben az északi régiókban működő, különböző etnikai alapon szerveződött és iszlamista milíciákból álló lázadókkal. A háború a Száhel-övezetbeli konfliktusok és a térség geopolitikai változásainak következménye. Mali biztonsági és bevándorlási szempontból is kulcsfontosságú Európa számára. Az elmúlt években voltak olyan időszakok, amikor a konfliktus kevésbé volt intenzív és úgy tűnt, hogy a központi kormányzat irányít, különösen akkor, amikor az oroszok támogatták a 2020-as államcsínyt. Mindazonáltal a lázadók több területen legyőzték a mali hadsereget a 2026. április 25-én kezdődött offenzívák során, és teljes ellenőrzésük alá vonták az északi régiót. A déli területek - beleértve a fővárost, Bamakót is - továbbra is a mali hadsereg fennhatósága alatt állnak, de egyre erősebb, rendszeres támadásoknak vannak kitéve a lázadók részéről. Ebben az elemzésben azonosítjuk a 14 éve tartó konfliktus kiváltó okait, valamint az EU szerepét Mali stabilizálásában és a bevándorlás megakadályozásában.

2026. április 13. és 23. között XIV. Leó pápa Algériába, Kamerunba, Angolába és Egyenlítői-Guineába látogatott. 2025 májusában történt pápává választása óta ez volt XIV. Leó első afrikai útja és harmadik külföldi látogatása Olaszországon kívül. Korábban, 2025 novemberében és decemberében először Törökországba és Libanonba (két többségében muszlim országba) látogatott, második útja pedig Európába, Monacóba vezetett. Mivel Kamerun, Angola és Egyenlítői-Guinea lakosságának többsége keresztény, különös figyelmet keltett az algériai látogatása, amely az első egyházfői látogatás volt ebben az országban. Elemzésünkben a látogatás jelentőségét vizsgáljuk. Megvitatjuk az algériai keresztények számát, az algériai iszlamista terrorizmust, a pápa békés együttélésről szóló üzenetét, valamint az iráni háborúval kapcsolatos jelenlegi közel-keleti helyzetet és annak hatását a látogatásra.

Az Iránnal folyó tárgyalások, valamint az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán közötti háború és béke nyitott lehetősége felveti a kérdést, hogy mi motiválja Iránt és a stratégiáját. Az a lehetőség, hogy ez a konfliktus elhúzódó háborúvá alakul, hatással lehet az Egyesült Államokban és Izraelben zajló választások kimenetelére (az ellenzék javára), nem is beszélve a globális gazdaságra gyakorolt súlyos következményekről. Ebben a tanulmányban részletes vizsgálatra kerül, hogy mi motiválja Iránt és stratégiáját belső és külső szinten egyaránt. Ezenkívül áttekintjük az Iránnal folytatott tárgyalások lehetséges forgatókönyveit a közeljövőben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legutóbbi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 3,5 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági közérzete 3,1 indexponttal erősödött az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −2,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −6,7 indexpontra nőtt.

Az elmúlt évtizedben egyre inkább felértékelődtek a fenntarthatósági szempontok a vállalati döntésekben és működésben. Az ESG-követelmények (Environmental, Social, Governance: környezeti, társadalmi és irányítási) mára nem csupán kiegészítő szempontok, hanem egyre inkább a stratégiai gondolkodás elemeivé váltak. Ezt a folyamatot egyrészt az egyre szigorodó szabályozási környezet, másrészt az érintetti elvárások gyors növekedése magyarázza. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is elsődleges kérdés a gazdasági versenyképesség fenntartása és erősítése, amely összetett módon kapcsolódhat az ESG-teljesítményhez.

A KSH gyorsjelentése alapján 2026 februárjában az építőipar teljesítménye az előző év februárjához képest, munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint, 0,4 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor a havi bázisú, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari teljesítménymutató 4,9 százalékos teljesítménynövekedést mutat. Fontos megjegyezni, hogy az adatok még nem tartalmazzák az iráni háború hatásait, amely hazai és globális szinten is kedvezőtlenül hatnak az építőiparra.