A nemzetközi környezet legnagyobb kockázata ebben a negyedévben továbbra is az Irán, valamint az Egyesült Államok és Izrael között a már február utolsó napján kitört fegyveres konfliktus jelenti, ami hamar kiterjedt az Öböl menti államok olajinfrastruktúrájára is. A drasztikus emelkedést követően a Brent olaj világpiaci ára 110 amerikai dollárt is meghaladta. Az áprilisi tűzszünet, majd az iráni háborút lezáró béketárgyalásokról és a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló hírek csak rövid ideig mérsékelték az olajárat és az olajárra vonatkozó várakozásokat.
A konfliktus hatására világszinten kiújuló inflációs nyomás a háború lezárása után sem tűnik el. A kiesett termelés, valamint a termelési és szállítási infrastruktúra helyreállítása jelentős hatást gyakorol az energiaárakra és a kínálatra, amik később pedig beépülnek a termékek és a szolgáltatások áraiba. A béke törékenysége és a konfliktus újbóli felerősödése jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz magában
2026. áprilisi – májusi ülésein nem változtatott, míg júniusi ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött, így az 6,00 százalékra mérséklődött. Ennek megfelelően a kamatfolyosó felső széle 7,00 százalékra, míg az alsó széle 5,00 százalékra módosult. A csökkentést követően az MNB elnöke a sajtótájékoztatón kettő, a nyári hónapokban sorra kerülő további 25-25 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be.
2026 márciusa és májusa között a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A kedvező inflációs folyamatok több tényező együttes hatásaként alakultak ki. Év elején még a magas bázis, a konszolidált átárazások, valamint az árréskorlátozások voltak az adatok fő magyarázói. Azonban márciustól a tartósan erősödő forint mellett az üzemanyag árstopé lett az egyik legmeghatározóbb szerep. Ezen két tényező közös erővel ellensúlyozni tudta az iráni háború kiváltotta energiaársokk elsőkörös–közvetlen hatásait, egyfelől leszorítva az importált inflációt, másfelől pedig a korlátozva a fogyasztói árakat.
A hazai pénz- és devizapiaci mutatók egyaránt markánsan erősödtek a második negyedév folyamán. A forint az euróval szemben 7,98 százalékkal, a dollárral szemben 7,39 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 8,47 százalékkal erősödött. Így 2026. június végén 1 euróért 355,1 forintot, 1 dollárért 311,6 forintot, míg 1 svájci frankért 384,9 forintot adtak.
2026 második negyedévében az állampapírok másodpiaci hozamgörbéjén a hozamok 108 és 214 bázispont közötti mértékben csökkentek. A nagymértékű hozamcsökkenések elsősorban a kedvező, jelentősen alacsonyabb inflációs adatok, a lakossági állampapíroknál meglépett kamatvágások, és az euró bevezetési szándékának áprilisi bejelentését követően kialakuló kamatkonvergencia beindulásának köszönhetőek.
A második negyedévben jelentősen erősödött a forint
A hazai pénz- és devizapiaci mutatók egyaránt markánsan erősödtek a második negyedév folyamán. A forint az euróval szemben 7,98 százalékkal, a dollárral szemben 7,39 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 8,47 százalékkal erősödött. Így 2026. június végén 1 euróért 355,1 forintot, 1 dollárért 311,6 forintot, míg 1 svájci frankért 384,9 forintot adtak. 2026 március végéhez viszonyítva június végére a külföldi befektetők kezében lévő forintban denominált államadósság 1960 milliárd forinttal 9 518 milliárd forintra emelkedett.
