Európa Projekt

Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

10-ből 6 uniós polgár nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az Európai Unió tagállamaiba – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert. Sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék)– állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós polgárok csaknem kétharmada aggasztónak találja, hogy több mint másfél év után még mindig nincs érdemi eredménye az Európai Unió kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű támadással kapcsolatos vizsgálatoknak.

Az európai polgárok többsége nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035-ig történő betiltásával – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.

Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.

Az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen megnőtt az energiaszegény háztartások aránya: az EU lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.

Oroszország után Brüsszel Kínával szemben is egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozóintézkedéseket vezet be. A beavatkozások és az azokra adott lehetséges válaszlépések azonban súlyos fenyegetést jelentenek az EU gazdaságára, így ezen intézkedéseket az uniós országok több mint kétharmada esetében a közvélemény inkább elutasítja.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Brüsszel – Oroszország katonai törekvéseinek megfékezése céljából – szankciófókuszú politikába kezdett, valamint több európai ország fegyverek küldésével támogatja Ukrajnát. A fegyvervásárlás, illetve a fegyverszállítmányok küldése a segítségnyújtás egyik legkockázatosabb formája, amely egyre közelebb viszi az adott országot a háborús érintettséghez. Ebből fakadóan az uniós tagállamok lakosságának a kormányukkal való elégedettségét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a politikai vezetés a helyi közvélemény elvárásait figyelembe véve alakítja-e politikáját a fegyvervásárlás kérdésében. A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján készült elemzés az Ukrajnának történő fegyvervásárlással összefüggésben megvizsgálta, hogy az európai polgárok mennyire elégedettek saját kormányuk válságkezelő teljesítményével az orosz–ukrán háború vonatkozásában.

Az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 9 országban értett egyet a válaszadók több mint fele azzal az állítással, hogy az Európai Unió és tagjai vásároljanak fegyvert Ukrajnának, valamint több tagállam a saját lakossága elutasító véleménye ellenére támogatja fegyverekkel Ukrajnát – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak járt utána, hogy az uniós polgárok hogyan viszonyulnak Ukrajna felfegyverzésének kérdéséhez az európai közösség, illetve annak tagjai által.