Garantálja-e a YouTube új szabályzata a semlegességet a választási kampányban?

1. A YouTube szabályzat relevanciái

A médiafogyasztási szokásoknak az utóbbi 10 év során a közösségi média irányába történő eltolódása azt eredményezte, hogy a közéleti (beleértve a választási) témákról való tájékozódásnak az elsődleges forrásai is ezek a felületek lettek. Ezen túl, mivel napjainkra a legnagyobb meggyőzőerővel, véleménybefolyásoló-hatással rendelkező tartalomtípus a videós (azaz a hangos mozgóképes) tartalom, így ezeknek a szerepe a nyilvános közételi kommunikáció területén szinte követhetetlen sebességgel növekszik. Az ilyen tartalmak közzétételének világszerte (így hazánkban is) domináns platformja pedig a YouTube.

2021 novemberében értesítette a szolgáltató a felhasználóit, hogy 2022. január 5-én frissítik Általános Szerződési Feltételeiket.

Az új szabályok kifejezetten a politikai/választási jellegű tartalmak tekintetében is számos rendelkezést tartalmaznak, amelyek célkitűzéseit így foglalják össze:

„Mivel világszerte számos felhasználó keresi fel a YouTube-ot annak érdekében, hogy politikai vezetőkről tájékozódjon, politikai-társadalmi szerepvállalást tegyen, és megalapozott véleményt alakítson ki az aktuális eseményekről, felelősségünk van abban, hogy támogassuk a polgárok tájékozottságát, és előmozdítsuk az egészséges politikai párbeszédet. Annak érdekében, hogy e vállalásunknak megfelelően járhassunk el, eltávolítjuk az irányelveinket sértő tartalmakat, mérvadó hírforrásoknak adunk teret, mérsékeljük a választásokkal kapcsolatos téves információ terjedését, és különféle forrásokat biztosítunk a társadalmi-politikai partnereknek, például kormányzati tisztviselőknek, jelölteknek, társadalmi-politikai szervezeteknek, valamint a politikai tartalmak készítőinek, hogy minél változatosabb véleményeknek adjunk teret.”^[1]

Ezen kívül azonban számos más olyan témát is érintenek az említett YouTube rendelkezések, amelyek szintén a hazai közbeszéd fókuszpontjaiban helyezkednek el, hogy csak a „genderkérdést”, vagy éppen az illegális migráció problematikáját említsük.

Az új szabályozásról értesítő e-mail arról tájékoztatja a felhasználókat, hogy a változtatások alapvető indoka az átláthatóság, kiszámíthatóság, közérthetőség, azaz a megfelelő tájékozottság növelése:

„2022. január 5-én frissítjük Általános Szerződési Feltételeinket („Feltételek”), hogy részletesebben ismertessük, mire számíthatsz a szolgáltatás használatakor. […] Világosabbá tesszük, mi várható: Részletesebben ismertetjük, hogyan javítjuk, fejlesztjük és frissítjük szolgáltatásunkat. Ennek része, hogy több információt osztunk meg a módosítások és a frissítések okairól, valamint a neked küldendő előzetes értesítésről. […] Mindamellett, hogy az Általános Szerződési Feltételek továbbra is jogi dokumentumnak számít, mindent megteszünk annak érdekében, hogy érthetőbbé tegyük.”

A fenti bevezető után a következőkben összegzésre kerül, hogy vajon mennyire garantálják a szabályozás áttekinthetőségét, egyértelműségét, illetve (párt- és ideológia) semlegességét az új/módosított rendelkezések? Az új szabályzat mennyiben nyújt használható, korrekt, „egzakt” eligazítást a felhasználók számára, annak tekintetében, hogy el tudják kerülni a szabályok megsértése miatt szolgáltató szankciókat (azaz egy adott tartalomnak vagy felhasználónak a felületről való eltüntetését)? Milyen kérdések, problémák merülnek fel a fentiekkel kapcsolatban az új szabályokat olvasva?^[2]

Kis történeti kitérőt téve, a közösségi média szolgáltatások – az üzemeltetők által hirdetett eredeti, illetve (meglehetősen álságos módon) a mai napig is sokszor kommunikált – célja az volt, hogy olyan fórumokat (technikai lehetőségeket, „felületeket”, ún. „platformokat”) nyújtsanak az embereknek, ahol azok szabadon és egyszerűen kommunikálhatnak egymással: megoszthatják a véleményeiket, élményeiket, illetve általában kapcsolatot tarthatnak egymással. Ilyen tiszta, „tárhely-szolgáltatói” formában azonban gyakorlatilag ez soha nem valósult meg, hiszen eme felületek üzemeltetői gyakorlatilag a kezdetektől fogva szabályozták, hogy milyen tartalmak, milyen módon áramolhatnak a rendszerükben, valamint ők rendelkeznek azokkal a technikai lehetőségekkel is, amelyekkel befolyásolni tudják, hogy mely felhasználói tartalmak jutnak el a közösség más tagjaihoz, és melyek nem. A YouTube esetében ugyanígy, ha a létrehozó fejében valaha élt is egy olyan kép, hogy ők csak egy egyszerű tárhely-szolgáltatást nyújtanak a felhasználói videók számára, ezen hamar túllépett a koncepció: üzleti és egyéb érdekek mentén, már régóta moderálják, módosítják, kategorizálják, cenzúrázzák, azaz „szerkesztik” is a hozzájuk feltöltött, más személyektől származó videós és egyéb tartalmakat.

E tevékenységük keretei, okai, menete (azaz „szabályai”) eme szolgáltató esetében sem volt (és most sem) teljesen átlátható a felhasználók számára. Azonban ahogyan az egyre növekvő tartalommennyiség átláthatatlanul szubjektív kezelése, illetve a felhasználók, valamint más érintettek (pl. állami hatóságok, gazdasági szereplők) részéről érkező igények, elvárások miatt az addigi gyakorlat, üzleti szempontból már egyre inkább kontraproduktívvá kezdett válni, úgy elkezdtek megjelenni a nyilvános tartalomszabályozási („önszabályozási”) elemek is a platformon.

Napjainkra a korábban egyeduralkodó Általános Szerződési Feltételek mellett – pontosabban annak keretein belül – bevezettek a Facebook esetében alkalmazottakéhoz nagyon hasonló és ennél fogva továbbra is rendkívül szofisztikált, valamint a saját szempontjukból „rugalmasan alkalmazható” tartalmi „irányelveket” is. (Nem véletlenül nevezik eme rendelkezéseket itt is „irányelveknek”, hiszen már a megnevezés is arra utal, hogy itt valami homályos, sokféleképpen értelmezhető „ajánlásokról” van szó, amelyek a szolgáltatót tulajdonképpen semmire sem kötelezik, azonban hivatkozási lehetőséget jelentenek számára, például a saját érdekeik szerinti cenzúrára).

Mindezt összegezve, úgy is feltehetjük a kérdést, hogy ezek a szabályok (ÁSZF, „irányelvek”) mennyiben biztosítják (a modern demokratikus társadalmak esetében alapvető jognak tekintendő) „véleménynyilvánítás szabadságának” tényleges érvényesülését ezen – az egyébként, de facto globálisan is egyre inkább monopolhelyzetbe kerülő – médiafelületen? A mostantól hatályos „új” szabályok, vajon előrelépést jelentenek, az eddigiekhez képest, a közösségi média szabályzatainak átláthatósága, kiszámíthatósága szempontjából?

A YouTube irányelvei számos, a szolgáltatás működése szempontjából releváns tárgykört felölelnek a kiskorúak védelmétől (azaz például a pornográf és erőszakos tartalmak szabályozásától), az adatvédelmen és a szerzői jogi kérdéseken át egészen a tisztességtelen kereskedelmi/marketing gyakorlatokig.

A jelen írás azonban a közelgő hazai választásokra, valamint a YouTube-nak a kampányban betöltött jelentőségére tekintettel, alapvetően csak a szólásszabadság érvényesülése, illetve napjaink jellemző politikai kommunikációja szempontjából különösen releváns néhány rendelkezést tekinti át, elsősorban a hazai közbeszéd keretében leginkább vitatott témákat érintő „elvekre” fókuszálva.^[3]

2. A gyűlöletkeltésre vonatkozó irányelvek

Ahogyan az a Facebook esetében is tapasztalható, a szolgáltató által ideológiai alapú cenzúra célokra legrugalmasabban alkalmazható szabálycsoport itt is a „gyűlöletkeltésre vonatkozó irányelv”:^[4]

„A gyűlöletkeltés nem engedélyezett a YouTube-on. Minden olyan tartalmat eltávolítunk, amely erőszakra buzdít vagy gyűlöletet kelt, egyének vagy csoportok ellen, az alábbi tulajdonságaik alapján:

• életkor,
• kaszt,
• fogyatékosság,
• nemzetiség,
• nemi identitás és annak kifejezése,
• állampolgárság,
• származás,
• bevándorlási állapot,
• vallás,
• nem/társadalmi nem (gender),
• szexuális beállítottság,
• súlyos erőszakos esemény áldozatai és hozzátartozóik,
• veterán státusz.”

Látható, hogy az eme irányelv által felölelt résztémák („védett csoportok”) jelentős részben egybevágnak például a Facebook hasonló rendelkezéseiben találhatóakkal.

Érdekes különbség azonban, hogy a YouTube szabályzat három pontja is foglalkozik a genderkérdéssel mint „gyűlölettartalom” alapját képező tulajdonsággal: 1. „Nemi identitás és annak kifejezése”, 2. „Nem/társadalmi nem (gender)”, 3. „Szexuális beállítottság”. Egy kevésbé „haladó” olvasó számára kérdéses lehet, hogy tulajdonképpen mi is a különbség eme három tényező között, a szabályzat, illetve az ahhoz fűzött szolgáltató magyarázatok nem igazítanak el ennek tekintetében. Ennél fogva ezek a rendelkezések a felhasználók oldaláról nézve egyszerűen értelmezhetetlenek, követhetetlenek, a szolgáltató, illetve a mögöttük álló érdekkörök szempontjából viszont alkalmas eszköz a szubjektív, önkényes, ideológiai alapú cenzúrához.

További feltűnő különbség ugyanakkor, hogy a „bevándorlói státuszhoz” kapcsolódó szabályozás a YouTube tekintetében minimálisnak tekinthető a Facebookhoz képest, amely utóbbi, számos egyéb részletszabályokon és példákon keresztül igyekszik korlátozni a bevándorlással (például az illegális bevándorlókkal) kapcsolatos véleménynyilvánítás lehetőségeit.^[5]

E megoldásnak oka az is lehet, hogy egy ilyen, túl általános szabályt sokkal könnyebb ráhúzni bármilyen olyan tartalomra, amely kicsit is érinteni látszik ezt a tematikát, és nem illik bele a szolgáltató által (is) követett „hivatalos” ideológiai keretekbe.

A szabályzat egyébként további olyan „iránymutatásokat” tartalmaz, amely tovább nehezíti a fenti rendelkezések jogi jellegű normaként való értelmezését, illetve alkalmazását. Ilyen „elbizonytalanító”, vagy „puhító” tényező az ún. „oktatási célú tartalom”, illetve a „kontextuális útmutatás”.

Az „oktatási célú” kivételről a következőket mondja a szabályzat:

„Olyan esetben engedélyezhetünk gyűlöletkeltést bemutató tartalmakat, ha azok elsődlegesen oktató, dokumentarista, tudományos vagy művészi célzatúak. Ez azonban nem jelent szabad jelzést bárminemű gyűlöletkeltés népszerűsítésére.” (Erre példaként a természettudományos, illetve történelmi dokumentumfilmeket említi.)

Részben ehhez is kapcsolódik a „kontextus szabály”, amelynek kapcsán a következőket mondja a YouTube:^[6]

„A kontextus minden videó esetében nagyon fontos, de különösen a felkavaró tartalmak közzétételekor. Az oktatási, tájékoztatási célú, tudományos, hírértékű vagy dokumentarista jellegű tartalmak gyakran mutatnak be megrázó tartalmat. Az ilyen jellegű tartalmak abban az esetben engedélyezettek a YouTube-on, ha kontextusba vannak helyezve. A videóhoz kapcsolódó háttér-információk megosztása segítheti a felhasználókat tartalmad megtalálásában és értelmezésében. Ugyanígy segítségére lehet a YouTube-csapatnak, akik az esetleges megjelölés esetén felülvizsgálják videódat. […] A YouTube nem ad helyet az erőszakot dicsőítő vagy gyűlöletet népszerűsítő tartalmaknak. A megrázó vagy ellentmondásos felvételek engedélyezhetők, amennyiben oktatási, tájékoztatási céljuk van, de esetükben szükség lehet korhatár vagy figyelmeztető képernyő alkalmazására. […] Gondoskodj arról, hogy a kontextus könnyen látható vagy hallható legyen a videó nézői számára. Fontos, hogy a szükséges információk a videó leírásában és címében, valamint magában a videótartalomban is szerepeljenek. […] Ne csak a metaadatokban tüntesd fel a kontextust. A metaadatok informatívak lehetnek, de a megtekintőnek képesnek kell lennie a kontextus megértésére csupán a videó megtekintése és meghallgatása alapján.

Ha nem sikerült már a videó feltöltésekor biztosítanod a megfelelő kontextust, a feltöltést követően is adhatsz hozzá további információt. Ez a további kontextus fontos, azonban ha maga a videó nagyon érzékeny tartalmat mutat be, akkor továbbra is szükséges lesz, hogy magában a videóban is feltüntesd a szükséges kontextust.”

Látható, hogy a szabályzat viszonylag nagy teret szentel a „kontextus” témájának, az azonban, hogy pontosan mi is az a (például ideológiailag?) „megfelelő kontextus”, amit „biztosítani kell” egyes feltöltött videókban azt – egyelőre – nem deklarálja a szolgáltató, előfordulhat, hogy csak utólagos eltávolítás kapcsán derül ki.

A fentieken túl, fontos tisztában lenni az irányelv „hatókörével” is:

„Ez az irányelv egyaránt érvényes a videókra, videóleírásokra, megjegyzésekre, élő közvetítésekre és minden más YouTube-termékre, illetve -funkcióra. Ne feledd, hogy ezek az irányelvek a tartalmadban lévő külső linkekre is vonatkoznak. Ide tartozhatnak többek között a kattintható URL-ek, valamint a felhasználók más webhelyekre való szóbeli átirányítása videó felhasználásával.”

3. A téves információkra („fake news”) vonatkozó irányelvek

A téves információkkal szembeni irányelvek^[7] számos résztémára terjednek ki a technikailag (informatikai módszerekkel) manipulált (lásd: „deep fake” és egyéb „filmtrükkök”) felvételektől kezdve, az ártalmas gyógymódokon át, a tartalmakban megjelenő „sima” hazugságokig.

Napjaink valóságára reagálva a szabályzat igen nagy terjedelemben foglalkozik a koronavírus-járvánnyal, illetve az oltásokkal kapcsolatos tartalmakkal szembeni elvárásokkal is. Ezek a szabályok – hosszasan sorolt példákon keresztül – próbálják lefedni a járvány és az oltások vonatkozásában eddig felmerült valamennyi főbb álhír, illetve összeesküvés-elmélet típust. Emellett támogatják a nemzeti és nemzetközi hivatalos szervektől származó információk előnybe részesítését is. (Fontos megjegyezni, hogy bár ilyen, a járvánnyal kapcsolatos irányelveket a cég már 2020 májusától kezdve közzétett, mégis a szolgáltatásuk továbbra is tárháza az ezekkel kapcsolatos álhíreknek.)

Mivel a közelmúltban egy nemzetközi médiavállalt éppen Magyarországgal szemben alkalmazta, érdemes megemlíteni a „közönséges hazugságokon” alapuló téves információk tilalmát magyarázó szolgáltatói példát is:

„Helytelenül tulajdonított tartalom: Emberi jogok megsértését egy konkrét helyszínen dokumentáló videóként megjelenített tartalom, amely valójában egy másik helyszínt vagy eseményt ábrázol.”

A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy vajon ki és hogyan dönti el azt, hogyan minősül téves (azaz alapvetően tiltott) információnak a szolgáltatás keretein belül?

Ez magából a szabályzatból ugyan nem derül ki, azonban a YouTube mindenféle további tájékoztató anyagokat^[8] is közétett e témákkal kapcsolatban. Ezekben ilyeneket olvashatunk:

„Gondos rendszereket működtetünk, hogy segítsenek megállapítani, mi számít káros-téves információnak a YouTube videóinak széles választékában. Ennek részeként külső értékelő személyek és szakértők segítségével mérjük fel, hogy egy adott tartalom megalapozatlan összeesküvés-elméleteket, vagy pontatlan információt népszerűsít-e. Az értékelést végzőket nyilvánosan rendelkezésre álló irányelvekkel képeztük, és az egyes videók minőségére tekintettel kritikai észrevételekkel szolgálnak. Alaposan tesztelt gépi tanulási rendszereink az értékelők egységes visszajelzései alapján építik fel az ajánlásokat generáló modelleket. Ezek a modellek naponta segítenek több százezer órányi videó felülvizsgálatában, hogy megtaláljuk a káros téves információkat, és megakadályozzuk terjedésüket. […] Az olyan tartalmak esetén, ahol a pontosság és a hitelesség kulcsfontosságú (ideértve a hírműsorokat, valamint politikai, egészségügyi és tudományos információkat), gépi tanulásos rendszereket alkalmazunk, amelyek előnyben részesítik a megbízható forrásokból származó információt a keresési találatok és javaslatok között. Bizonyos típusú, gyakran téves információval kísért tartalmak esetén információs paneleket jelenítünk meg az adott videók mellett, amelyeken harmadik félnek számító, hiteles forrásból származó további információ látható, hogy bővebb kontextust biztosítson, és ezáltal tájékozottan hozhass döntést. […] Több különböző jelből állapítjuk meg, mi számít megbízható forrásnak. Ezek közé tartoznak a Google Kereső és a Google Hírek információi, például a tartalom relevanciája és frissessége, valamint a forrás szakértelme. Ezek alapján jelenítjük meg az általad látott tartalmat a hivatalos jelöléssel ellátott hírfelületeinken. Ezenkívül külső pontozókat és szakértőket vonunk be, akik a videók pontosságára kritikai észrevételeket és iránymutatásokat tesznek.”

Ahogy az a fenti szövegben visszatérő módon látható: annak kérdésében, hogy „mi minősül megbízható információnak” a kulcstényezőnek a „harmadik felek”, a „külső szakértők” számítanak. Nyilvánvalóan rajtuk múlnak a „gépi tanulási rendszerek” („algoritmusok”) működési keretei is. Az, hogy például a magyarországi eredetű, illetve magyar nyelvű tartalmak tekintetében kik is ezek a „harmadik felek”, illetve „tényellenőrzők”, a YouTube hivatalos szabályzatából, valamint az azokhoz fűzött tájékoztató anyagokból nem derül ki. Azonban valószínűleg nem tévedünk különösebben, ha ezeket a szervezeteket ugyanott keressük, ahonnan a Facebook esetében is érkeztek; azaz a Soros-birodalom által létrehozott és finanszírozott, balliberális ideológiai célok mentén működő, nemzetközi álcivil szervezetek és médiavállalatok körében.

4. A választásokkal kapcsolatos irányelvek

A téves információkra vonatkozó irányelveken belül, külön alkategóriát képviselnek a választásokkal – azaz politikai tartalmakkal – kapcsolatos szabályok.^[9]

Amennyiben a „megbízható tartalmak” megállapításáról szóló fenti információk esetében felmerül az ideológiai, politikai elfogultság gyanúja, a választásokkal kapcsolatos szabályok esetében a YouTube már nyíltan kijelenti, hogy azok egy része már kifejezetten a jelen és a közelmúlt amerikai politikai folyamataira, illetve a tavalyi németországi választás fejleményeire tekintettel lettek meghatározva, így ezen esetekben már a pártatlanság látszata sem áll fent:

„Ne tegyél közzé választással kapcsolatos olyan tartalmat a YouTube-on, amelyre illik az alábbi leírások bármelyike.

• Szavazók félrevezetése: Olyan tartalom, amelynek célja, hogy félrevezesse a szavazókat egy szavazás időpontjával, helyével, módjával vagy jogosultsági követelményeivel kapcsolatban, illetve olyan hamis kijelentések, amelyek jelentős mértékben csökkentik a szavazási hajlandóságot.
• Jelölt alkalmassága: Jelenlegi politikai jelöltekre és hivatalban lévő megválasztott kormánytisztviselőkre vonatkozó alkalmassági követelményekkel kapcsolatban valótlan állításokat magában foglaló tartalom. A figyelembe vett alkalmassági követelmények az adott országban hatályos törvényeken alapulnak. Ide tartozik az életkor, az állampolgárság és az egészségi állapot.
• Felbujtás a demokratikus folyamatok megzavarására: A demokratikus folyamatok megzavarására, például a szavazási eljárások akadályozására vagy félbeszakítására buzdító tartalom.
• Feltört anyagok terjesztése: Feltört információkat közzétevő tartalom, amelyeknek nyilvánosságra hozatala megzavarhatja a demokratikus folyamatokat.
• A választás tisztasága: Félrevezető kijelentéseket magában foglaló tartalom, amely (a végleges választási eredmények hivatalos megerősítését követően) azt állítja, hogy jelentős mértékű csalás, hiba vagy probléma megváltoztatta bizonyos korábbi nemzeti választások kimenetelét. Ez jelenleg az alábbiakra vonatkozik:
  • Bármely korábbi egyesült államokbeli elnökválasztás
    A 2021-es német szövetségi választás^[10]
  • Felhívjuk figyelmedet, hogy a lista nem teljes!”

Ez a „szabályzat”, amellett, hogy szankcióval fenyegeti, és így végső soron gyakorlatilag potenciálisan ellehetetleníti (akár egy magyar felhasználó számára is), hogy a YouTube-on közzétett tartalomban bárki az amerikai, vagy a német választással kapcsolatos bizonyos kérdésekkel, hírekkel, foglalkozzon, egyes további lényegi kérdéseket teljesen nyitva hagy:

Mi minősül például „feltört anyagnak”? Csak kifejezetten a szűk értelemben vett illegális informatikai módszerekkel („hacking”) szerzett információkra vonatkozik ez a szabály vagy bármilyen jogellenes úton szerzett információra? (Ne feledjük, a közelmúlt politikai kampányai során felbukkantak ilyen jellegű eseteket, illetve azt, hogy jelen pillanatban is elsősorban a YouTube-on találhatók meg az olyan jogellenesen készített/terjesztett felvételek, amelyek éppen aktuális, egyes hazai közéleti ügyek – „botrányok” – alapját képezik!)

Ennél is problémásabb a szolgáltató azon „szabályozási megoldása”, amelynek keretében a tiltott magatartások felsorolását úgy zárja le, hogy „felhívjuk figyelmedet, hogy a lista nem teljes”. Ez azt jelenti, hogy a felsoroltakon kívül, gyakorlatilag bármely más, nyilvánosságra nem hozott és így kiszámíthatatlan – például szubjektív ideológiai – feltételek mentén is letilthat egy ország „demokratikus folyamatai” szempontjából lényeges („közéleti”) tartalmakat.

Az előzőekből adódik az a további és általánosabb kérdés, hogy a YouTube szabályai szerint mi is minősül „választással kapcsolatos tartalomnak”? A választások ugyanis egy állam közéletének („politikai működésének”) csak az egyik – bár nélkülözhetetlenül fontos – eleme. Ennél fogva a választásokkal kapcsolatos – jellemzően a kampány részét képző – nyilvános kommunikációban tipikusan ugyanazok a társadalmilag releváns témák merülnek fel, amelyek egyébként is jelen vannak az adott időszak „közbeszédében”. Szét lehet-e választani egymástól a „választással kapcsolatos tartalmakat” az „általános társadalmi-közéleti tartalmaktól”?

Nem meglepő módon, a YouTube szabályzata nem tartalmaz ezzel kapcsolatban sem érdemleges magyarázatot, útbaigazítást. Egyedül a pénzért vett politikai hirdetések tekintetébe utal arra, hogy, azoknak meg kell felelniük az anyacég, azaz a Google általános és a kifejezetten a politikai hirdetésekre vonatkozó különös szabályainak. Ezek szerint:

„Az EU-ban a következők minősülnek választási hirdetésnek:

• azok a hirdetések, amelyek az Európai Parlament valamelyik politikai pártját, megválasztott köztisztviselőjét vagy jelöltjét népszerűsítik.
• azok a hirdetések, amelyek egy EU-tagállam valamelyik politikai pártját, megválasztott köztisztviselőjét vagy jelöltjét népszerűsítik. Példák: a nemzeti parlamentek képviselői és a közvetlenül választott elnökök.
• azok a hirdetések, amelyek egy népszavazás kérdésével, egy népszavazásra összeállított kampánycsoporttal, illetve egy országos népszavazásra vagy a függetlenség ügyében tartott regionális vagy helyi népszavazásra való felhívással kapcsolatosak.

Nem tartoznak a választási hirdetések közé a termékeket vagy szolgáltatásokat népszerűsítő hirdetések, úgymint a promóciós célú politikai árucikkek, például pólók hirdetései, illetve a hírügynökségek azon hirdetései, amelyek népszavazásokkal, politikai pártokkal, jelöltekkel vagy hivatalban lévő tisztségviselőkkel kapcsolatos híradásokat népszerűsítenek.

Az alábbiakban olvashatók azok a követelmények, amelyeket a hirdetőknek teljesíteniük kell, ha választási hirdetéseket szeretnének megjeleníteni az EU-ban. Az EU-ban a választási hirdetések csak akkor jelenhetnek meg, ha a hirdetőt ellenőrizte a Google.”

Látható, hogy a kifejezett választási hirdetéseken kívül, minden más esetben a YouTube döntheti el (bizonyos szempontok alapján), hogy egy „politikai” tartalom – a speciális korlátozások alá tartozó – „választásokkal kapcsolatos tartalomnak” minősül-e, avagy csak sima „társadalmi-közéleti tartalomnak”.

Hogy melyek azok a szempontok, amelyeket a YouTube alkalmaz ennek kapcsán, az szintén nem derül ki a szabályzatból, illetve a kapcsolódó egyéb magyarázatokból.

A szabályzatban megfogalmazott „tilalmakon” túl, a YouTube proaktív tanácsokkal, útmutatókkal is igyekszik „segíteni” a felhasználókat abban, hogy rátalálhassanak a szerinte „nem félrevezető”, azaz „helyes” politikai tartalmakhoz:

„Hogyan biztosít a YouTube hozzáférést a nézőknek választással kapcsolatos, hiteles hírekhez?^[11]

A politikai hírek és események vonatkozásában előfordulhat téves információ, ezért a minőségi információforrások rendelkezésre állása kulcsfontosságú. Éppen ezért emelünk ki mérvadó véleményeket, többek között olyan hírforrásokat, mint amilyen a BBC és a Sky News, hírek és információk tekintetében a keresési eredményeknél és a „Következő” panelekben. Emellett számos olyan termékfunkcióval rendelkezünk, amelyekkel kiemelhetők a tartalmak a platformunkon, ilyen például a Kiemelt hírek és a Rendkívüli hírek polc, ahol kiemelt teret kap a minőségi újságírás és az olyan információs panelek, ahol a videók alatt feltüntetésre kerülnek a finanszírozási források az állami vagy kormányzati támogatásban részesülő közzétevők esetében.”

(Érdemes egy kis kitérőt tenni a fentiekben említett „információs panelek” tekintetében is:

„Tartalomszolgáltatói kontextust biztosító információs panel^[12]

Ha egy csatorna tulajdonosa kormányzati támogatású hírszolgáltató, vagy a csatorna közfinanszírozású, előfordulhat, hogy a csatorna videóinak videóoldalán tartalomszolgáltatói kontextust biztosító információs panel jelenik meg.

A tartalomszolgáltatói kontextust biztosító információs panelen megtalálható a tartalomszolgáltató finanszírozási módja, valamint a Wikipédia-oldalára mutató link. A tartalomszolgáltatói kontextust biztosító információs panel a videó alatti információs ikon  mellett található.

A tartalomszolgáltatói kontextust biztosító információs panel célja, hogy a felhasználók számára további információval szolgáljon az általuk YouTube-on megtekintett hírtartalmak forrására vonatkozóan. A tartalomszolgáltatói kontextust biztosító információs panel tartalma a hírszolgáltatóval kapcsolatos, a Wikipédiáról és egyéb, független külső forrásokból származó információkon alapul. Ez nem jelent a hírszolgáltatók, vagy videók szerkesztői irányultságára, vagy egy kormány szerkesztőségi befolyására vonatkozó megjegyzést a YouTube részéről.”

Magyarul: az információs panel annak az egyik lehetséges eszköze, hogy azzal a YouTube „megbélyegezzen” olyan – jellemzően – „hivatalos”, állami tartalomforrásokat, amellyel ő – például szubjektív ideológiai alapon – esetlegesen nem szimpatizál.)

A fentieken túl, érdemes még egy érdekes részt idézni a YouTube-nak a választási tartalmak kapcsán írott tájékoztatójából:

„Hogyan lép fel a YouTube a választási eljárásokba történő külső beavatkozással szemben?^[13]

Azért, hogy sikeresen lépjünk fel a külföldről és belföldről irányított befolyásgyakorlási akciókkal szemben, melyek igyekeznek beavatkozni a választási folyamatokba, szorosan együttműködünk a Google fenyegetés-elemző csapatával (röviden: TAG) a rosszhiszeműen eljáró felek azonosítása, továbbá ezek csatornáinak és fiókjainak megszüntetése érdekében. A TAG-en keresztül más technológiai vállalatokkal is együttműködünk, hogy megosszuk egymással az ismereteinket és bevált módszereket, valamint tájékoztassuk a bűnüldöző szerveket is a fenyegetésekről.”

Bár a téma különösen aktuálisnak tűnik az előttünk álló hazai választások tekintetében is, sajnos semmilyen további információ nem található a szolgáltató információs oldalain arra vonatkozóan, hogy akár a YouTube, akár pedig anyavállalata, a Google milyen intézkedéseket is foganatosít a magyarországi választásokba való illetéktelen külső beavatkozásokkal, befolyásgyakorlási akciókkal szemben. A jelenlegi gyakorlati tapasztalatok szerint semmilyeneket.

Végül fontos megemlíteni azt is, hogy amennyiben egy politikai videó tartalmaz másoktól származó – nem engedélyezett – tartalmi elemeket (például egy másik tartalomszolgáltató televízió műsorának részletét), „akkor szerzői jogi alapon, erre való hivatkozással is el lehet távolítani videókat, illetve felhasználókat a YouTube-ról”.^[14]

5. A YouTube szankciói

A YouTube alapvetően az alábbi szankciókkal fenyegeti a felhasználóit:

• „Letiltás”, azaz a felhasználói fiók megszüntetése (= felhasználó kitiltása, törlése a szolgáltatásból).
• Felhasználói csatorna törlése (ez nem feltétlenül azonos a felhasználói fiók törlésével, amennyiben egy felhasználó több – például különböző tematikájú – csatornát is üzemeltet).
• Egy, vagy több konkrét videó eltávolítása.
• Szolgáltatás használatának korlátozása.

„Letiltás”

Csatorna vagy fiók megszüntetése [nem szerzői jogi okból]^[15]

Csatornád vagy fiókod megszüntetése esetén előfordulhat, hogy nem használhatsz, nem birtokolhatsz és nem hozhatsz létre másik YouTube-csatornát/-fiókot. Csatorna megszüntetése esetén a csatorna tulajdonosát e-mailben tájékoztatjuk a megszüntetés okáról.

Megszüntetés a Közösségi irányelvek megsértése miatt

Csatornák vagy fiókok megszüntetésének lehetséges okai:

A Közösségi irányelvek vagy az Általános Szerződési Feltételek ismételt megsértése bármilyen tartalom esetén (pl. sértő, gyűlölködő és/vagy zaklató videók vagy hozzászólások ismételt közzététele).

Egyszeri súlyos visszaélés (pl. ragadozó viselkedés, spamelés, vagy pornográfia).

Irányelvek megsértését célzó csatornák vagy fiókok (pl. gyűlöletkeltés, zaklatás vagy mások személyi adataival való visszaélés).”

„Figyelmeztetések”

A szabályzat szerint a szankcióalkalmazást megelőzően a felhasználó különböző figyelmeztetéseket is kaphat:^[16]

„A Közösségi irányelvek a YouTube-on tanúsítandó magatartás szabályai. Ha a tartalmad sérti Közösségi irányelveinket, akkor a csatornád figyelmeztetést kap.

Előfordulhat, hogy a tartalmat nem a Közösségi irányelvek megsértése, hanem valami más miatt távolítjuk el. Ilyen például egy érintett adatvédelmi panasza vagy egy bírósági végzés. Ilyen esetben a feltöltő nem kap figyelmeztetést.

Mi történik, ha figyelmeztetést kapsz?

Figyelmeztetés esetén erről e-mailben értesítünk. […] Az értesítés az alábbiakat is tartalmazza:

• Az eltávolított tartalom
• A megsértett irányelvek (pl. zaklatás vagy erőszak)
• Az irányelvsértés hatása a csatornádra
• A további lehetőségeid

Ha a tartalom megsérti a Közösségi irányelveinket, ez az alábbi kihatással van a csatornádra:

Figyelemfelhívás

Megértjük, hogy a felhasználók időnként hibáznak, miközben nem áll szándékukban megsérteni az irányelveinket – ez az oka annak, hogy az irányelvek első megsértése jellemzően csak figyelemfelhívást von maga után. Ne feledd, hogy csak az első alkalommal küldünk figyelemfelhívást, és a figyelemfelhívás nem tűnik el a csatornádról. A következő alkalommal, amikor a tartalmad sérti a Közösségi irányelveket, figyelmeztetést kapsz.

Bizonyos esetekben egyszeri súlyos visszaélés is elég ahhoz, hogy figyelemfelhívás nélkül megszüntessük a csatornát. Ha szerinted helytelen döntést hoztunk, fellebbezhetsz a figyelemfelhívás ellen.

[A szabályzat nem tartalmaz semmiféle taxatív felsorolást annak tekintetében, hogy melyek azok a „bizonyos esetek”, amelyek során mindenféle figyelemfelhívás nélkül megszüntetik a csatornát! Ennél fogva, a fenti rendelkezés már önmagában is deklarálja az önkényes szolgáltató cenzúra lehetőségét.]

Első figyelmeztetés

Ha második alkalommal fordul elő, hogy a tartalmad nem felel meg az irányelveinknek, figyelmeztetést kapsz.

Ez a figyelmeztetés azt jelenti, hogy 1 héten át nem lesz engedélyed az alábbiakra:

• Videó, élő közvetítés és történet feltöltése
• Egyéni indexkép és közösségi bejegyzés létrehozása
• Lejátszási lista létrehozása, szerkesztése és együttműködők lejátszási listához való hozzáadása
• Lejátszási lista hozzáadása a videóoldalhoz és eltávolítása onnan a Mentés gomb használatával
• Előzetes megjelenítése premier közben
• Nézők élő közvetítésből premierre küldése, vagy premierből élő közvetítésre küldése.

Az egyhetes időszakot követően automatikusan visszaáll az összes jogosultság, a csatorna figyelmeztetése azonban 90 napig érvényben marad.

Második figyelmeztetés

Ha az első figyelmeztetés érvényességének 90 napos időszakán belül még egy figyelmeztetést kapsz, akkor 2 hétig nem lesz engedélyed tartalmat közzétenni. Ha nincs további probléma, akkor a 2 hetes időszakot követően a rendszer visszaállítja az összes jogosultságot. Az egyes figyelmeztetések azonban a kiadásuktól számított 90 napig érvényben maradnak.

Harmadik figyelmeztetés

Ha 90 napon belül három figyelmeztetést kapsz, a csatornádat véglegesen eltávolítjuk a YouTube-ról. Még egyszer: az egyes figyelmeztetések a kiadásuktól számított 90 napig érvényben maradnak.

Megjegyzés: A tartalom törlése nem jár a figyelmeztetés eltávolításával. Törölt tartalom esetén is kiadhatunk a Közösségi irányelvek megsértése miatti figyelmeztetést. Adatvédelmi irányelveinkben további információt találsz arról, mikor őrizzük meg a törölt tartalmat.”

„Korlátozások”

A szabályzat több helyen is szól a szolgáltatás – szankciós célú – korlátozási lehetőségeiről is:

„A gyűlöletkeltés nem engedélyezett a YouTube-on. Minden olyan tartalmat eltávolítunk, amely bizonyos tulajdonságok alapján egyének vagy csoportok elleni erőszakra buzdít vagy gyűlöletet kelt. A YouTube-on az erőszakos bűnszervezetek dicsőítését, népszerűsítését vagy segítését célzó tartalmak sem engedélyezettek.

Az irányelveinket nem sértő, de az eltávolítás határához közel álló/egyes megtekintők számára esetlegesen sértő tartalom esetén bizonyos funkciókat kikapcsolhatunk.

A tartalom továbbra is fent marad a YouTube-on, de a videóoldalon nem fognak rendelkezésre állni az alábbiak:

• Megjegyzések
• Javasolt videók
• Tetszésnyilvánítások

A videóoldalt továbbá csak egy figyelmeztető üzenet megjelenítése után lehet megnyitni. Ezek a videók hirdetésre sem jogosultak. A funkciók kikapcsolása nem jelenti azt, hogy a csatorna figyelmeztetést is kap.”^[17]

„Ezenfelül a YouTube fenntartja a jogot arra, hogy mérlegelési szabadságával élve korlátozza az alkotók tartalomkészítési lehetőségét. Ha a fiókodban bármelyik YouTube-funkció használatát kikapcsoltuk vagy korlátoztuk, akkor tilos másik csatornát használnod a korlátozások megkerülése érdekében. Ez egészen addig érvényben marad, amíg a korlátozás aktív a fióknál. A korlátozás megsértése Általános Szerződési Feltételeink értelmében megkerülésnek minősül, és a fiók megszüntetését vonhatja maga után.”^[18]

A YouTube tájékoztató oldala – fentieken túl – tartalmaz még egy olyan információt is a korlátozásokkal kapcsolatban, amelyről a szabályzat – úgy tűnik – hallgat:

„A Közösségi irányelveink megsértésének határát megközelítő – de azt át nem lépő – tartalmak az Egyesült Államokban a YouTube-on megnézett videók 1%-ának töredékét teszik ki. Ajánlási rendszereink nem javasolnak proaktívan ilyen tartalmat a YouTube-on, így segítjük a határesetnek minősülő tartalom terjedésének korlátozását, vagy az olyan videókét, amelyek káros módon közölhetnek téves információt a felhasználókkal.”19

Itt tehát, arról van szó, hogy – más közösségi média szolgáltatóhoz hasonlóan – a YouTube is befolyásolja azt, hogy egy-egy tartalom ténylegesen, illetve potenciálisan mennyi felhasználónak jelenjen meg „ajánlatként” – például a szolgáltatás kezdőlapján.20 E mechanizmus működéséről, szankcióként való esetleges alkalmazásáról azonban a szabályzat nem szól. Emiatt, illetve egyéb erre vonatkozó megalapozott információk hiányában, nem lehet pontosan megállapítani, hogy a szolgáltató milyen mértékben tudja a saját felületén való „ajánlási rendszer” irányításával – „szubjektívan” – befolyásolni azt, hogy egyes tartalmak hány emberhez is jutnak el ténylegesen, azonban alappal feltételezhető, hogy ennek hatása igen jelentős egy-egy videó terjedése vonatkozásában.

6. A YouTube ÁSZF minden mást felülíró fő szabálya

Amint arról már a fentiekben szó esett, amellett, hogy a YouTube időközben kidolgozta a saját „irányelvi rendszerét” is, szolgáltatásának használatával kapcsolatos elsődleges információforrás, a „fő jogi dokumentum”, továbbra is az Általános Szerződési Feltételek előírás-gyűjteménye (ÁSZF) maradt.21 Az irányelvek, valamint a szolgáltatónak az azokhoz fűzött további „tájékoztató anyagai” visszatérően hangsúlyozzák, hogy az ÁSZF rendelkezéseinek megsértése is eltávolítási (azaz tartalomtörlési, felhasználó-kitiltási) oknak számít.

Ennek alapján tekintsük át, hogy vajon hogyan is szólnak ezek a „normatív”, ÁSZF-beli „főszabályok”, amelyek alapján a szolgáltató végső soron eldönti, hogy ki/mi maradhat a felületein és ki/mi nincsen megtűrve ott:

„A Tartalom YouTube általi eltávolítása

Arra az esetre, ha észszerű okunk van azt feltételezni, hogy az Ön bármely Tartalma

(1) sérti a jelen Szerződést, vagy

(2) kárt okozhat a YouTube-nak, a felhasználóinknak vagy harmadik feleknek, fenntartjuk a jogot az ilyen Tartalom egészének vagy egy részének eltávolítására.

Ilyen esetekben értesítjük a döntésünk okáról, kivéve, ha okkal feltételezhetjük, hogy ez (a) sértené a törvényeket vagy valamely végrehajtó hatóság utasítását, vagy egyéb módon a YouTube vagy Társult vállalkozásaink jogi felelősségre vonását eredményezné; (b) akadályozná egy nyomozás menetét vagy a Szolgáltatás integritását vagy működését; vagy (c) kárt okozna bármely felhasználónak, egyéb harmadik félnek, a YouTube-nak vagy Társult vállalkozásainknak.”

„Fiók felfüggesztése és megszüntetése

A YouTube által kezdeményezett megszüntetés és felfüggesztés

A YouTube fenntartja a jogot, hogy felfüggessze vagy megszüntesse az Ön Google-fiókját, illetve a Szolgáltatás egy részéhez vagy egészéhez való hozzáférését, ha: (a) Ön jelentős mértékben vagy ismételten megszegi a jelen Szerződést; (b) erre jogszabályi követelménynek vagy bírósági végzésnek való megfelelés érdekében van szükség; vagy (c) észszerű okunk van azt feltételezni, hogy olyan tevékenység történt, amely kárt okozhat a felhasználóknak, egyéb harmadik feleknek, a YouTube-nak vagy a Társult vállalkozásainknak, illetve ezek felelősségre vonását eredményezheti.

Megszüntetésről vagy felfüggesztésről szóló értesítés

Ilyen esetekben értesítjük a YouTube általi megszüntetés vagy felfüggesztés okáról, kivéve, ha okkal feltételezhetjük, hogy ez (a) törvényszegésnek vagy valamely végrehajtó hatóság utasítása megszegésének minősülne; (b) akadályozná egy nyomozás menetét; (c) akadályozná a Szolgáltatás integritását, működését vagy biztonságát; vagy (d) kárt okozna bármely felhasználónak, egyéb harmadik félnek, a YouTube-nak vagy Társult vállalkozásainknak.”

7. Konklúzió

Összegezve, gyakorlatilag egyetlen szabály létezik csak a YouTube-nál (dacára a bő lére eresztett és sokszor homályos tartalmú irányelveknek, meg egyéb magyarázatoknak), méghozzá a következő: amennyiben a YouTube azt „feltételezi”, hogy érdekei esetleg sérülhetnek, mindenféle értesítés nélkül is „eltávolíthat” tartalmakat, illetve felhasználókat a szolgáltatásából.

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a YouTube a „szabályzatában” már annak a látszatát sem tudja kelteni, hogy érdemben megpróbál a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a pártatlanság, vagy az ideológiai semlegesség talaján maradni olyan helyzetekben, illetve olyan tartalmak esetében, amelyek szorosan összefüggenek a szuverén államok demokratikus folyamataival.

Nem csak a szabályzatnak a közéleti témákra vonatkozó azon rendelkezései döntik meg a szolgáltató rendelkezések kiszámítható, objektív, korrekt alkalmazhatóságának elvárását, amelyek az amerikai és német választások vonatkozásában fogalmaznak meg konkrét tartalmi tilalmakat, de ennek illúzióját az ÁSZF általános szabályai sem próbálják fenntartani.

A YouTube, az információtovábbítás terén fennálló de facto technológiai dominanciáját kihasználva – más multinacionális közösségimédia-szolgáltatóhoz hasonlóan – a saját szabályzatában is nyíltan deklarált módon, gyakorlatilag önkényesen befolyásolhatja a véleménynyilvánítás alapjogi szabadságának érvényesülését a demokratikus közélet működése – így pl. a választások – szempontjából releváns tartalmak tekintetében az egyes (nemzet)államokban, így hazánkban is.