Az Európai Bizottság július végén hozta nyilvánosságra szokásos éves jelentését az egyes uniós tagországok digitális felkészültségéről. A jelentés szerint hazánk egy helyet javított (a tavalyi 23-ról idén a 22. helyezésre), ugyanakkor a legtöbb területen nem sikerült áttörést elérni, mivel a hazai fejlődési ütem nem múlta felül érdemben a többi uniós tagországét sem az állampolgárok, sem a vállalkozások digitális felkészültségét mérő mutatók esetében.
Magyarország összesített eredménye 2022-ben a 22. helyhez volt elegendő, egy hellyel javítva a tavalyi helyezésen. A javulás elsősorban a digitális közszolgáltatások dimenzióban bekövetkezett fejlődésnek köszönhető, a többi aldimenzióban vagy romlott a magyar helyezés (pl. Internet-hozzáférés, Humántőke), vagy csak kis mértékben javult (Digitális technológiák integráltsága).
A jelentés alapján Magyarország továbbra is az Internet-hozzáférés dimenzióban teljesít a legjobban: az uniós átlagot meghaladó a vezetékes szélessávú szolgáltatások elérhetősége és igénybevétele (különösen a nagysebességű hálózatoké), az összesített eredményt azonban rontja, hogy az 5G-lefedettség jelentős lemaradást mutat uniós összevetésben.
A Humántőke dimenzióban továbbra is jelentős a hazai lemaradás: különösen igaz ez a legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezők, az IKT-szakemberek, a női IKT-szakemberek, az IKT-diplomások vagy a munkavállalóik számára IKT-képzést biztosító vállalkozások arányát illetően.
A legnagyobb magyar lemaradást a vállalkozások digitális felkészültségét mérő Digitális technológiák integráltsága dimenzió mutatja: a 25. hely egy hellyel jobb a tavalyinál, de továbbra is rendkívül alacsony a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k, a nagy adathalmazokat feldolgozó, vagy a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások aránya.
A DESI mérése óta idén érte el legjobb helyezését (21. hely) Magyarország a Digitális közszolgáltatások dimenzióban, ami elsősorban az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének növekedésével és a nyílt hozzáférésű adatok elérhetőségének javulásával magyarázható.
Mit mutatnak a trendek a Digitális Iránytű célkitűzései szempontjából?
A fenti eredményeket nem kizárólag az uniós átlagokkal érdemes összevetni, hanem azt is célszerű mérlegelni, hogy az elmúlt években megfigyelhető trendek alapján (pusztán technikai értelemben, azaz minden egyéb tényezőt figyelmen kívül hagyva) hazánk elérheti-e a közös uniós stratégiában meghatározott célokat a kitűzött határidőre (2030), és amennyiben nem, akkor várhatóan mikorra éri el azokat?
Az egyes mutatószámokhoz tartozó éves átlagos növekedési ütemekkel kalkulálva – és egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva – az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy az érintett indikátorok az elmúlt négy év növekedési trendje alapján mikor érhetik el várhatóan az uniós célértékeket. Ezek alapján
- a legkorábban (már 2023-ban) teljesülhet az a célkitűzés, hogy minden magyar háztartás jusson hozzá legalább 1 gigabit sávszélességű távközlési hálózathoz (az éves növekedés átlagát ez esetben jelentősen befolyásolja a 2021-ről 2022-re történt 30 százalékpontos bővülés),
- az alacsony 5G lefedettség ellenére, de a 2021-ről 2022-re történő magas növekedési adatnak köszönhetően, 2028-ra teljesülhet az az uniós cél, hogy az ország teljes területén legyen elérhető nagy sebességű mobil szélessávú szolgáltatás,
- a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevő hazai vállalkozások aránya – köszönhetően a 2021 és 2022-ben tapasztalt erőteljes növekedési dinamikának – szintén 2028-ra érheti el, illetve haladhatja meg a célként megfogalmazott 75%-os értéket,
- a nagy adathalmazokat elemző hazai vállalkozások aránya – a jelenlegi növekedési ütem mellett – várhatóan nem éri majd el a 2030-ra kitűzött célértéket (75%),
- az állampolgároknak szóló digitális közszolgáltatások mutatószám pedig várhatóan éppen 2030-ra fogja teljesíteni az uniós stratégiában megfogalmazott 100%-os arányt.
Összességében tehát a 11 mutatószámból, melynek kapcsán az Európai Bizottság célkitűzéseket fogalmazott meg a digitális stratégiájában, 5 esetben volt készíthető arra vonatkozó becslés, hogy a hazai adatok mikorra érhetik el az érintett célértékeket. Ezek közül egy olyan volt (nagy adathalmazokat elemző vállalkozások aránya), amely esetében várhatóan Magyarországon 2030-ig nem teljesül a kitűzött cél, míg a többi 4 esetben már 2030 előtt megvalósulhatnak az uniós elképzelések. A többi 6 mutató esetében extrapolációra a korábbi módszertani megjegyzések miatt nem volt lehetőségünk.
