digitalizáció

A karácsonyi rohamra készülő kereskedők jellemzően több napon vagy héten át tartó Black Friday akciói a magyar felnőttek kevesebb mint negyedét szólították meg, akik viszont terveztek élni az ilyenkor elérhető kedvezményekkel, azok részben vagy kizárólag online vásárlást fontolgattak – derül ki a Századvég kutatásából. Az akcióval élni nem tervezők több mint fele csak 40-50 százalékos kedvezmény esetén fontolná meg a vásárlást.

A hazai online kereskedelmi piacon a forgalom folyamatos élénkülését jelző kedvező statisztikák elfedik, hogy a piac bővülésének legfőbb kedvezményezettjei alapvetően nem a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, hanem a regionális és globális (elsősorban kínai hátterű) kereskedelmi platformok – derül ki a Századvég kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. A rendezvény kiemelt érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint kétszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati és civil szektort képviselték.

A nemzetközi piacon versengő hazai cégek felismerték a digitalizációban rejlő versenyképességi potenciált, így mind a technológiai fejlesztésekkel, mind munkavállalóik folyamatos képzésével igyekeznek az élvonalba kerülni – ez azonban csak a hazai kreatívipar top cégeire igaz. A kreatívipari vállalkozások többségére még mindig jellemző az ismerethiány, a tulajdonosi kör motivációinak hiánya, illetve a már megszokott üzleti modellhez való ragaszkodás, melyek egyaránt korlátozzák a digitális fejlesztéseket.

Az alapanyagipari szektorban a multinacionális vállalatok fele már alkalmaz gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat annak érdekében, hogy hatékonyabban elemezhessék a nagy adathalmazokat, támogassák az energiahatékony gyártást, valamint optimalizálják a logisztikai folyamatokat. A digitalizáció a fém- és vegyiparban már kézzelfogható eredményeket hozott: csökkent a hulladék, javult az erőforrás-hatékonyság – derül ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának kutatásából. Ugyanakkor a hazai KKV-k körében elmaradt paradigmaváltás jelenti az integrált fejlesztések legfőbb akadályát.

Az egészségügyi rendszerek globális szinten számos kihívással néznek szembe, mint például a növekvő költségek, a klinikai munkaerőhiány, a változó pácienselvárások, az idősödő népesség, a nem hagyományos versenytársak, az adatbiztonsági kockázatok, a rendszerek közötti interoperabilitás hiánya, valamint a belső ellenállás a változásokkal szemben. A fenti problémák kezelésében, enyhítésében és megszüntetésében már jelenleg is kiemelt szerepe van a modern technológiáknak, amelyek jelentősége a jövőben tovább fog emelkedni – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának kutatásából. A felmérés a hazai egészségipar digitális fejlesztései előtt álló legfőbb korlátozó tényező a saját fejlesztési források hiánya.

Az Ügyfélkapu 2025. januári megszűnéséről értesülő felnőttek 45 százaléka választotta az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, és további 10 százalék tervezte azt választani, ugyanakkor a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazását ugyanennek a felhasználói körnek csupán 14 százaléka választotta, illetve 13 százaléka tervezte választani – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának a váltást követő időszakban, a hazai felnőtt lakosság körében végzett primer kvantitatív kutatása szerint.

A felnőtt lakosság mintegy kétharmada szokott rendszeresen vagy alkalmanként valamilyen online platformon (pl. webshop, webáruház, online piacterek, közösségi média stb.) vásárolni, a leggyakrabban vásárolt tételek között a ruházati termékek, cipők (27 százalék), az ételek (23 százalék) és kulturális kikapcsolódást szolgáló szolgáltatások (mozi, színház, koncert, múzeumi jegyek) szerepelnek – ez derült ki abból a lakossági felmérésből, amelyet egy, a hazai e-kereskedelmi piacot átfogóan vizsgáló kutatás megalapozásához készített a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága.

A hazai élelmiszeripari ágazat szereplőinek döntő többsége még nem használja ki optimális mértékben a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket, de egyre nagyobb arányban ismerik fel ennek jelentőségét – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból.

A magyar járműipari vállalkozások nemzetközi összevetésben viszonylag jól szerepelnek, ennek ellenére bizonyos technológiai területeken relatív hátrányok azonosíthatók, így még jelentős digitalizációs lehetőségek állnak az ágazat előtt – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletágának 2024 őszén végzett kutatásából.

Magyarországon az IKT-szektor digitális fejlesztéseit elsősorban a versenyképesség erősítése, a megrendelői elvárásoknak való megfelelés, illetve a hatékonysági törekvések mozgatják – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális gazdaság Üzletága által 2024 őszén végzett kutatásból. A felmérés szerint a fejlesztések előtt álló legfőbb korlátozó tényezők a saját és európai uniós fejlesztési források és támogatások hiánya, illetve a megrendelők digitális felkészületlensége.

A Századvég bemutatta legújabb kutatását, amelynek célja, hogy feltárja a közelmúlt válságainak hatásait a magyar társadalomra. A kutatás fókuszában az állt, hogy a krízisek hogyan hatottak a társadalmi rétegződésre, a mobilitásra és a mentális egészségre. A kutatás többdimenziós megközelítést alkalmazott, ötvözve a kvantitatív és kvalitatív módszereket, hogy azonosítsa a válságok hatásainak mintázatait a különböző társadalmi csoportok és földrajzi egységek között, valamint feltárja a mélyebb összefüggéseket és narratívákat.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén negyedik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bír, hiszen a belföldi ügyek európai kontextust is kapnak. A rendezvény hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint háromszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati, és civil szektort képviselték.

A XXI. század információ- és tudásalapú társadalma magával hozza a tudományok népszerűsítésének egyre nagyobb jelentőségét. Az ősz beköszöntével egy szellemi ébredés is kezdetét veszi: elérkezik november, a tudomány hónapja. Ennek apropóján a Századvég Oktatási és Innovációs Üzletága megkérdezte a magyar felnőtt lakosságot a tudománnyal kapcsolatos vélekedéséről, tájékozódási formáiról.

Noha mind a hazai felnőtt korú lakosság, mind a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok többsége rendelkezik mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat integráló digitális eszközökkel (pl. okostelefon, asztali PC, laptop), illetve szolgáltatásokkal (mobilinternet, vezetékes internet-előfizetés), továbbá a többség rendszeresen vesz is igénybe MI-alapú online szolgáltatásokat, csupán minden negyedik lakossági és minden harmadik vállalati felhasználó vallotta magát inkább vagy kifejezetten tájékozottnak ezen a téren – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

Miközben a hazai digitális gazdaság hozzáadott érték (GVA) alapján számított súlya a nemzetgazdasági GVA 18 százaléka körül stagnált az elmúlt években, addig foglalkoztatási súlya az előzményi kutatás óta több mint negyedével nőtt. A digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben. Egy technológia-vezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhatna a hazai digitális gazdaságnak, 2030-ig közel 1500 milliárd forinttal növelve annak GVA-termelő képességét, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne – derül ki abból a kutatásból, amely a Századvég és az IVSZ együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán.

Évről évre markánsan nő hazánkban a mobilinternet-felhasználók száma mind a lakossági, mind a vállalati felhasználók körében, közülük pedig egyre többen térnek át az 5G-technológia használatára. A korábban számos negatív hiedelem által övezett 5G társadalmi megítélése is számottevően javult az elmúlt években, a felhasználók döntő többségben semleges vagy kedvező benyomásokról számoltak be – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.