Az Európai Unió tagállamainak vezetői egyetértenek abban, hogy törekedni kell az orosz energiafüggés csökkentésére, ennek módjáról azonban nagy viták vannak. A szankciópárti országok – például Lengyelország, vagy a balti államok – szerint az orosz energiaszállításokat mielőbb be kell tiltani még akkor is, ha ez rendkívüli károkat okoz az EU-nak. Ezzel szemben a szankciókritikus országok – például Magyarország és a déli tagállamok – azon az állásponton vannak, hogy a tiltás helyett a diverzifikáción, azaz a lehetséges helyettesítő források kiépítésén kell dolgozni, mert az anélkül csökkenti a függőséget, hogy jelentős károkat okozna az EU gazdaságának.
Az európaiak többsége a diverzifikációval ért egyet
Az Európai Unió egészét tekintve a diverzifikációnak többségi támogatottsága van a szankciókkal szemben. A választ megjelölő felnőtt lakosság 59 százaléka szerint, a szállítások megszüntetése helyett inkább lehetővé kell tenni más szállítóknak az energiaimportot, ezzel versenyre kényszerítve az orosz felet.
A kutatás eredményei alapján, az orosz import megszüntetését sürgetők aránya jóval kevesebb, 41 százalék.
Magyarország a leginkább diverzifikációpárti, a tiltást pedig legjobban a lengyelek sürgetik
A két álláspont támogatottságában jelentős tagállami eltérések figyelhetők meg. A diverzifikációt tizenkilenc ország lakossága részesíti előnyben a szankciókkal szemben, és az álláspont tíz országban legalább kétharmados többséget ért el. A leginkább diverzifikációpárti tagállam Magyarország, ahol a válaszadók 88 százaléka az új importpartnerek bevonásával ért inkább egyet. A kérdés Romániát osztja meg a legjobban, ahol a választ megjelölők fele-fele arányban preferálják az egyik és a másik lehetőséget.
Az orosz energiaszállítások tiltását hét ország lakossága részesíti előnyben az új kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével szemben: a szankciók támogatottsága Lengyelországban a legmagasabb: 62 százalék. Megjegyzendő azonban, hogy a tiltást támogató országok egy része vagy már korábban is kis volumenben vásárolt energiát Oroszországtól, vagy a háború kezdete óta leépítette orosz kereskedelmi kapcsolatait, így a válaszokat befolyásolhatta a korábbi politikai döntés megerősítési szándéka is.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
