Magyarország akkor tud sikeres maradni, ha a nemzeti szuverenitás útját követi
A konferenciát a Századvég kuratóriumi elnöke, Fűrész Gábor nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta, hogy a Századvég története a rendszerváltásig nyúlik vissza, amiben a szervezet akkori képviselői is aktív szerepet vállaltak. Sok fiatal keresi a progresszív liberális ideológia alternatíváját, és a Századvég büszke arra, hogy több generáció is felnőtt kötelékében, akik a konzervatív értékek képviseletében sokat tesznek a nemzet szuverenitásáért.
A szocialista kormányzás 2010-es bukása után lehetőség nyílt az ország gazdasági és identitásbeli újjáépítésére. 2022-ben a parlamenti választásokon már a résztvevők közel 50 százaléka vallotta magát jobboldalinak, sőt ezidő alatt létrejött egy stabil jobboldali közösség. Fűrész Gábor ennek kapcsán kiemelte, hogy Magyarország akkor tud sikeres maradni, ha a nemzeti szuverenitás útját követi.
Fűrész Gábor köszöntője után a Századvég elnökhelyettese, Hidvégi Áron ismertette a 2023-as Európa Projekt-kutatás kiemelt eredményeit. A harminc európai ország állampolgárainak bevonásával készült felmérésből jól kirajzolódnak azok az egyetértési pontok, amelyek mentén az európai közvélemény a háború és az Európai Unió jövője kapcsán foglal állást.
A felmérés eredményei alapján Hidvégi Áron hangsúlyozta, hogy az európai emberek szerint a háborúnak azonnal véget kell vetni, mert annak Kínán és az Amerikai Egyesült Államokon kívül minden európai ország – és az Európai Unió is – csak a vesztese lehet. A kutatás alapján nincs olyan EU-s tagállam, ahol többségben lennének azok, akik támogatják katonák küldését Ukrajnába. Az Európai Bizottság törekvéseivel szemben az európaiak azon az állásponton vannak, hogy Kínával a békés gazdasági együttműködésre kell törekedni.
Az előadó kiemelte, hogy az Európai Unió, mint magasztos eszme, támogatott az európai emberek körében, de a brüsszeli bürokráciával kapcsolatban nagyon kritikus hangok jelennek meg a kutatás alapján.
A Századvég megalapításának története a szív és a hazaszeretet története
A konferencián előadást tartott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki elmondta, hogy ugyan a Századvég intézetként 30 éve született, de a fogantatása sokkal régebbre, az 1980-as évek derekára tehető, amikor elindult a Századvég folyóirat, mások mellett az ő közreműködésével. Hozzátette, hogy a Bibó István Szakkollégium „a szabadság kis szigete” volt, a Századvég pedig azért jött létre, mert a végcél nem egy szabad egyetemi öt év, hanem a szabad élet volt. A Századvég-folyóirat abból a gondolatból indult ki, hogy „a szabad élet a szabad beszéddel, a szabad beszéd pedig a szabad írással kezdődik”.
„A Századvég megalapításának története a szív és a hazaszeretet története volt, és szeretném, ha az is maradna.”
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
A kormányfő arról is beszélt, hogy a bennünket körülvevő világnak nem érdeke, hogy Magyarország szuverén ország maradjon. Mindig lesznek olyan erők, amelyek folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait, és Magyarország addig nem lehet igazán szuverén, amíg „liberális hegemónia uralja a közgondolkodást”. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolnunk azt, ami az ellenfélé, éppen ellenkezőleg, „mi azt akarjuk, hogy Magyarországon pluralizmus legyen” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondása szerint a klasszikus demokratikus felfogáshoz a magyar politikai rendszer közelebb áll, mint a hosszú időn keresztül mintaadónak tekintett nyugat-európai. A liberálisok nem az emberekkel törődnek, gondolkodásuk kiindulópontja nem az emberi közösség, hanem egy eszme.
A miniszterelnök zárásképpen azt hangsúlyozta, hogy a Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemben továbbra is számítanak a Századvég segítségére, különösen a fiatalokéra. „Mi megszereztük a szuverenitást, most a fiatalokon a sor, hogy meg is tartsák ezt” – mondta.
Vannak olyan kérdések, amelyekben soha senki nem dönthet a magyarok helyett
A miniszterelnök beszéde után Varga Judit a parlament európai ügyek bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a szuverenitás annak a kijelölését jelenti, hogy hol van a határ állam és állam, valamint állam és nemzetközi szervezetek között az önrendelkezés és a szabadság kérdésében.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben soha senki nem dönthet a magyarok helyett, ilyen például a migráció vagy a házasság és a család témája. Brüsszelben mégis ezekről és még ezeknél is súlyosabb kérdésekről (mint a háború és béke) akarnak a magyarok helyett dönteni.
Varga Judit szerint Magyarországnak minden nap meg kell harcolnia a szuverenitásért országhatáron kívül és belül: küzdenie kell a külső nyomás és befolyásszerzés ellen, miközben az ország érdekeit érvényesíti a „nemzetközi arénában”. Mindeközben pedig határokon belül az idegen érdekek kiszolgálóinak támadásait kell visszaverni, akik „álcivil hálózatok és guruló dollárok” segítségével próbálják aláásni a magyarok önrendelkezését.
Varga Judit előadását egy kerekasztal-beszélgetés követett, melynek résztvevői Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Losonci Gergely, a Századvég politikai igazgatója volt. Kocsis Máté elmondta, hogy a nemzeti szuverenitás védelme alkotmányos kötelezettségünk, ezért bármilyen vitát vállalni kell. A Fidesz frakcióvezetője szerint alapvető félreértés van a nyugati és a magyar kormány demokráciafelfogása között: „Az övék szerint minden gyakran változik, a miénk szerint mindig a nép akaratának kell érvényesülnie. (…) Nyugaton demokráciaellenesnek számít, hogy már negyedszer választja meg a nép ugyanazt a kormányt; szerintük az állandóság diktatúra, a változékonyság demokrácia. Nyugatnak alapvetően azzal van baja, hogy van egy ország, amelyik nemzeti és szuverenista alapon választást tud nyerni.” – mondta Kocsis Máté.
Az európai polgárok többsége nem bízik a közösség gazdasági fejlődésében, a magyar gazdaság stabil alapokon áll
A konferencián ezután Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel beszélgetett az Európai Unió jövőjéről. A miniszter a beszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy Közép-Európa nem szorulhat háttérbe az európai uniós támogatások elosztásában, elosztásuk rendszerét ugyanakkor módosítani kell a hátrányos helyzetű térségek érdekében. Kenyeres Kinga elmondta, a Századvég felmérési adatai is megerősítik, hogy az európai polgárok többsége nem bízik a közösség gazdasági fejlődésében, és abban sem, hogy a következő nemzedékek jobban fognak élni. A vezérigazgató hozzátette, hogy a brüsszeli bürokrácia megítélése szintén egyre kedvezőtlenebb. A források elosztása szankciós eszközzé vált, ám ez nem segíti az egységes fejlődést, noha a gazdasági jólét megteremtése az EU létrehozásának egyik legfőbb indoka.
A beszélgetés után Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásában a magyar gazdaság erősségeiről beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt tíz év szerencsés volt, a világban béke uralkodott, prosperált a világgazdaság, amiből Magyarország is kivette a részét. Egészséges gazdaságot tudott felépíteni az ország, ami alapja a sikeres gazdaságpolitikának a mostani válságokkal terhelt időszakban. Nagy Márton tíz pontot sorolt fel, amelyek miatt véleménye szerint erős a magyar gazdaság, ezek: a politikai stabilitás, a családalapú társadalom, a munkaalapú társadalom, a magas beruházási ráta, kiegészülve a stabil és diverzifikált külföldi működőtőke (FDI) beáramlással, az erős exporttal, komplex exportszerkezettel, fejlett úthálózattal, önfinanszírozással, valamint innovatív pénzügyi rendszerrel. A miniszter szerint megfelelőek az alapok a magyar gazdaság további növekedéséhez.
„Továbbra is meghatározóak a megélhetési félelmek az Európai Unióban, amelyet a szankciós politika is előidézett.”
Hortay Olivér, Energia- és Klímapolitika üzletágvezető, Századvég
A Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője az Európa Projekt-kutatás kapcsán ismertette, hogy ma az Unióban minden ötödik válaszadó fűtési nehézségekkel küzd, amely korábban elképzelhetetlen volt. A felmérés eredményei alapján a háború gazdasági következményei nagyobb mértékben vetették vissza az európai polgárok konjunktúraérzetét, mint a korábbi, a migrációhoz és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó válságok. Leszögezte: Ukrajna finanszírozása kapcsán nagy vita zajlik, jelenleg is folyamatban van az uniós költségvetés módosítása, amely keretein belül egy 50 milliárd eurós támogatási csomagot szán az Európai Bizottság Ukrajnának. A felmérés energetikai vonatkozásai alapján azonban pozitív fordulatnak tekinthető, hogy egyre nő az európai uniós lakosság körében az atomenergia és a földgáz elfogadottsága.
A konferencia utolsó felszólalója Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő volt. A képviselő elmondta, hogy az Unió hétköznapjaiban több súlyos jelenség figyelhető meg, amelyek „leselkedő veszélyt jelentenek” a tagállamok szuverenitására. Deutsch Tamás szerint a korábban lopakodónak mondott brüsszeli hatáskörelvonás mostanra nyílttá, politikailag motiválttá, ideológiailag megalapozottá és erőalapúvá vált. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy az EP saját kezdeményezésű jelentései már ki sem térnek preambulumukban arra, hogy uniós vagy tagállami hatáskört érintő kérdésről van bennük szó. Deutsch Tamás felhívta a figyelmet a forráselvonásokra is, hangsúlyozva, hogy az európai adófizető polgárok pénzéből uniós költségvetéssé váló források fele olyan közvetlen brüsszeli forráscsomag, amely összeg 86-92 százaléka nem a felzárkózó országokhoz kerül. Ennek kapcsán a politikus megjegyezte, hogy a magyar ellenzéki képviselők gyakorlatilag mindent megszavaztak az elmúlt években, ami Magyarország számára hátrányos. Deutsch Tamás kijelentette: szuverenitásvédelmi törvénycsomagra van szükség, majd hozzátette:
„Van miért küzdeni: a kivívott, elért, újra megszerzett nemzeti szuverenitásunk megvédéséért.”
Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő
Forrás: Századvég-szerkesztés MTI, magyarnemzet.hu, origo.hu, hirtv.hu alapján
