A hatósági ár bevezetésének gazdasági hatásai a magyar társadalomra

A nemzetközi tudományos publikációk rámutatnak arra, hogy az energiaárak változása miatti lakossági energiafogyasztás-növekedés vagy -csökkenés közötti összefüggések megfigyeléséhez a lakosság árérzékenységi mutatóját érdemes elsősorban megvizsgálni. Az árrugalmassági mutatóból az látható, hogy egy bizonyos termék árának változása hogyan függ össze a termék keresletével.^[1] Tökéletes árrugalmasság esetén, ha a termék ára öt százalékkal nő, akkor a rugalmas kereslet esetében ugyanilyen mértékű keresletcsökkenést várunk. Ha azonban ennél kisebb mértékű a kereslet visszaesése, vagy változatlan a kereslet az adott termék iránt, akkor árrugalmatlan hozzáállásról beszélhetünk. Jellemzően, ha olyan termékeket vagy szolgáltatást vizsgálunk, ahol nehéz a helyettesíthetőség, nincs alternatíva a fogyasztásuk során, illetve a létfenntartáshoz szükséges az adott termék vagy szolgáltatás fogyasztása, akkor a várakozások arra mutatnak, hogy a kereslet árrugalmatlan lesz. Matematikailag, ha az árrugalmassági együttható értéke 0 és −1 közötti, akkor beszélhetünk részben árrugalmatlan keresletről. A 0-s érték esetében teljesen rugalmatlan keresletről beszélünk, azaz a termék árának növekedése nem hat a kereslet csökkenésére.