Középfokú duális képzés a gyakorlatban

A hazai szakképzés 2010 óta számos változáson ment keresztül, ami abból is látható, hogy ebben az időszakban két új szakképzési törvényt is elfogadott az országgyűlés. Az átalakulások egyik fontos, közös jellemzője, hogy a szakképzés szabályozását 2011-től kezdődően egy egységes, a gazdasági igényekre rugalmasabban reagáló, azokat hatékonyabban kiszolgáló rendszer koncepciója vezérelte. Ennek megfelelően több pénzügyi ösztönző elemet tartalmaz a gazdasági szereplők, elsősorban pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Egyre hangsúlyosabb célként fogalmazódott meg a szakképzés vonzó választássá tétele a tanulók számára, illetve a minőségi gyakorlati képzés megvalósítása egy duális irányultságú modell bevezetésével. A változások másik hangsúlyos jellemzője a fenntartói rendszer és az intézményirányítás átalakítása, amelynek fő eszköze volt egyrészt a teljes oktatási rendszer centralizálása (először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, majd a hozzá tartozó tankerületi központok égisze alatt). Ezt követte a szakképzési rendszer irányításának leválasztása a közoktatásról (habár ez utóbbi folyamat már 2006-ban megkezdődött, amikor a szakképzés területe a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz került). Az utóbbi években számos elemzést lehetett olvasni a változások különböző fázisairól, amelyek más-más szempontokat emeltek ki vagy csak nagy vonalakban értékelték a koncepcionális és jogszabályi kereteket. Ugyanakkor arról kevesebb kutatás készült, hogy a legutóbbi átalakulás hogyan valósult meg a gyakorlatban, hogyan vélekednek róla a szakképzés különböző szereplői, illetve hogy ők milyen javítani való elemeket látnak a rendszerben. Fontos ez egyrészt azért, mert – ahogy arra egy elemzés rámutat – kevés nyilvánosan elérhető, valóban használható adatsor áll rendelkezésre a trendek és hatások vizsgálatához.1 Másrészt, mert az adatsorok és makroszintű vizsgálódások mellett nélkülözhetetlen szempontot képviselnek azok, akik működtetik és operatív módon irányítják a szakképzés rendszerét a változások alatt is. Mindezek alapján a tanulmányban a szabályozási környezet változása, illetve a jelenlegi rendszer bemutatása után a szakképzés szereplői körében végzett kvalitatív kutatásunk eredményeit ismertetjük.