Mesterséges intelligencia: kevésbé tájékozottak a hazai internethasználók

A digitalizáció során felhalmozott hatalmas mennyiségű adat összegyűjtésére, feldolgozására, elemzésére és hasznosítására irányuló technológiaként az MI-rendszerek széleskörű alkalmazása szintlépést jelent az egyébként is gyorsuló ütemű digitális transzformációban. Az MI-rendszerek a mértékadó nemzetközi és hazai kutatások többsége szerint jelentősen javítják a vállalkozások működési hatékonyságát és termelékenységét. Az időigényes, monoton feladatok kiváltásával értékes emberi erőforrásokat is felszabadítanak magasabb hozzáadott értéket képviselő és/vagy feltétlenül emberi kreativitást igénylő munkafolyamatok elvégzésére.

Mindezek miatt egy, az MI-technológiával kapcsolatos átfogó kutatás részeként 2024 második negyedévében a hazai lakossági és vállalati körben közvélemény-kutatást készítettünk annak érdekében, hogy feltérképezzük az érintettek MI-szolgáltatásokkal és -használattal kapcsolatos attitűdjeit, véleményét.

1. Lakossági kutatás

A kutatási eredmények alapján az online szolgáltatások közül a keresőszolgáltatások (84 százalék), a közösségi médiaplatformok (77 százalék), illetve a videómegosztók (63 százalék) bizonyultak a legszélesebb körben használt MI-rendszereknek, de összességében szinte valamennyi felsorolt szolgáltatást 50 százalék feletti arányban veszik igénybe kisebb-nagyobb intenzitással a válaszadók.

A megkérdezettek alapvetően azzal is tisztában vannak, hogy mely szolgáltatások azok, amelyek MI-megoldásokat alkalmaznak.

80 százalék feletti arányban a virtuális személyi asszisztenseket, a keresőszolgáltatásokat és a videók azonosítására szolgáló technológiákat

említették, de kétharmad feletti arányt kaptak a szövegek és képek online létrehozását támogató, illetve fordító megoldások, továbbá a közösségi médiaplatformok is.

A felmérés során megfogalmazott, az MI-re vonatkozó pozitív állítások közül a „teljes mértékben” és az „inkább egyetért” válaszok együttes arányát tekintve a legnagyobb mértékű, kétharmadot meghaladó egyetértésre a „hatékonyabbá teszi a tanulást, új ismeretek megszerzését”, a „hozzájárulhat az egészségügyi szolgáltatások fejlődéséhez és így a gyógyítási tevékenységek hatékonyabbá válásához”, az „időt takarít meg, mert javítja a munkavégzés hatékonyságát”, illetve az „időt szabadít fel az ügyintézés, bankolás, vásárlás egyszerűbbé tételével” állítások találtak a válaszadók körében.

Az MI-t érintő negatív állításokra adott válaszok jól tükrözik az MI terjedésével kapcsolatban a társadalomban megjelenő adatvédelmi és munkaerőpiaci aggályokat. A negatív töltetű állítások közül kétharmadot meghaladó egyetértési aránnyal kiemelkedett a „hibás döntésekhez vezethet, ha a használt adatok nem hitelesek” állítás. Több mint a válaszadók fele értett egyet (inkább vagy teljes mértékben) azzal, hogy az MI „lehetővé teszi, hogy visszaéljenek a felhasználók adataival”, illetve „munkalehetőségeket, munkaköröket szüntet meg, növeli a munkanélküliséget”.

Az MI-vel összefüggő szabályozási kérdéseket illetően a válaszadók szerint leginkább „a személyes adatokat védő szabályozására”, illetve „az illegális tartalmak előállítását korlátozó szabályozásokra” van szükség.

2. Vállalati kutatás

A megkérdezett vállalkozások 35 százaléka inkább vagy egyáltalán nem érzi magát tájékozottnak a mesterséges intelligenciát illetően (10-es skálán legfeljebb 4-es osztályzat). Semleges pozíciót (5-6-os értékelés) az érintettek harmada foglalt el, míg inkább vagy teljes mértékben (legalább 7-es osztályzat) felkészültnek az érintettek 32 százaléka vallotta magát.

Az MI-rendszerek tudatos és tervezett használata csak a vállalkozások egy szűk körére jellemző.

E vállalkozások legnagyobb arányban (8 százalék) marketing- és értékesítési tevékenység támogatására használnak MI-rendszereket. Az egyéb tevékenységek (KFI, adminisztráció, IT biztonsági feladatok, logisztika stb.) MI általi támogatása nem számottevő, és a válaszok alapján a vállalkozások nem is terveznek tömegesen MI-rendszereket bevezetni a felsorolt területeken.

Az MI-rendszerek használatától való távolmaradás okaként a megkérdezett vállalkozások elsősorban az ilyen technológiák általuk vélelmezett hasznosságának alacsony szintjét/hiányát (46 százalék) említették, harmaduk pedig az adott területen elérhető lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek (34 százalék), illetve a megfelelő szakemberek hiányát (33 százalék) is szóvá tette. Biztonsági megfontolásokat a válaszadók több mint negyede (26 százalék) jelzett, illetve közel azonos arányban került szóba az ilyen megoldások költségessége (23 százalék), továbbá az IT-infrastruktúra elavultsága (20 százalék) is.

Az MI-megoldásokat alkalmazó szolgáltatások közül a válaszadó vállalkozások körében a legnépszerűbbek az internetes keresőszolgáltatások (94 százalék), valamint az online pénzügyi megoldások (87 százalék). A válaszadók több mint háromnegyede online közüzemi szolgáltatásokat (78 százalék), 61 százalék pedig online fordítóprogramokat is használ. A többség közösségi médiaplatformokon is jelen van (56 százalék).

A generatív MI körébe tartozó technológiák közül a szöveges tartalmak létrehozását támogató megoldások a legkeresettebbek:

a válaszadók negyede említette, hogy használt már ilyen megoldást.

Az MI vállalkozások működésére gyakorolt hatásaira vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján világosan látszik, hogy a válaszadók alacsony aránya gondolja úgy, hogy az MI-megoldások inkább vagy jelentősen rontanák vállalkozásuk működését, ugyanakkor csak kevesebb mint harmaduk nyilatkozott inkább vagy nagyon pozitívan e technológiák saját vállalkozására gyakorolt hatásairól.

Az MI-vel kapcsolatos stratégiai tudatosság kevéssé érvényesül a hazai vállalkozások körében, hiszen a megkérdezettek túlnyomó többsége nem rendelkezik digitalizációs stratégiával, adatstratégiával vagy Ipar 4.0 stratégiával, és noha – korábbi kutatásainknak ellentmondva – a többség úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik vállalati stratégiával, ugyanakkor annak nem integráns részei a digitalizációval, illetve még kevésbé a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalati tervek és célkitűzések.

Az MI-megoldások alacsony vállalati integráltságának egyik fontos következménye (vagy éppen okozója), hogy 10-ből 8 vállalkozás nem rendelkezik olyan szakemberrel, akinek részben vagy egészben az ilyen megoldások meghonosítása volna a feladata. Emellett, a kutatásba bevont vállalkozások 90 százaléka sem belső képzést nem indított, sem külső képzésen való munkavállalói részvételt nem támogatott az MI-vel kapcsolatos ismeretek megszerzése érdekében.

A hazai vállalkozások kétharmada inkább vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „az MI használata hibás döntésekhez vezethet, ha az adatalapú döntésnél használt adatok nem ellenőrzöttek”, „az MI használatához szükséges digitális és egyéb kognitív készségek fejlesztése elengedhetetlen”, „az MI használata időt takarít meg, mert javítja a munkavégzés hatékonyságát”. A többség azt is gondolja, hogy az MI új piacokat, új iparágakat hozhat létre, és a munkavégzés során csökkenti a hibalehetőségek számát. A válaszadók

kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy az MI az automatizáció miatt munkalehetőségeket, munkaköröket szüntet meg.