Az Országgyűlés napirendjére került „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat, amely megteremti a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét. A szabályozási javaslat megalkotásának hátterében az áll, hogy az elmúlt években bizonyos magyarországi szervezetek – ideértve egyes médiumokat is – a részükre nyújtott külföldi finanszírozáson keresztül a hazai közélet külföldi érdekek mentén történő befolyásolására törekedtek, anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak vonatkoztak volna rájuk. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte a magyarok véleményét a médiumok, újságírók és politikai szervezetek politikai befolyásszerzést célzó külföldi finanszírozásáról.
A lakosság elítéli a külföldről fizetett politikai szereplőket és újságírókat
A szóban forgó törvényjavaslat értelmében, ha egy külföldről finanszírozott szervezet – választói akarat befolyásolására irányuló – tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveszi a szervezetet az említett jegyzékbe. Ennek következménye, hogy az ilyen szervezetek a jövőben – egyebek mellett – csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából származó felajánlásokból, továbbá vezető tisztségviselőik, alapítóik, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági tagjaik kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni. A kutatás rámutat, hogy a hazai közvélemény elítéli a Magyarországot célzó külföldi politikai befolyásszerzési kísérletek valamennyi formáját, történjen az akár politikai szereplők, akár médiumok és újságírók külföldi finanszírozásával. A felmérés szerint
a megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen van a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról,
míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk. Ehhez hasonlóan
a magyarok 57 százaléka nyilatkozott negatívan a külföldről fizetett magyar médiumokról és újságírókról,
ezzel szemben 30 százalékuk fogalmazott meg pozitív véleményt velük kapcsolatban.
Elfogadhatatlan a magyar belügyekbe való külföldi beavatkozás
Nagy vihart kavart a nemzetközi közbeszédben, hogy Donald Trump a hivatalba lépését követően leállította a USAID-projektek tekintélyes részét, mivel azokat a Biden-adminisztráció a balliberális politikai agenda előmozdítására használta világszerte. Az ügy közéleti jelentőségét mutatja, hogy
a válaszadók közel háromnegyede (73 százaléka) hallott arról, hogy a nemrég leköszönt Joe Biden vezette amerikai baloldali kormányzat az USAID keretében többek között Európában és Magyarországon politikai befolyásszerzés céljával újságírókat, médiumokat és politikai szervezeteket pénzelt.
Fontos hangsúlyozni, hogy 2022 és 2025 februárja között az USAID 3,5 milliárd forintot, míg az Európai Bizottság – saját programjaiból – mintegy 19,5 milliárd forintot különített el a Magyarországon működő politikai nyomásgyakorló szervezetek számára. A magyar lakosság egyértelműen elítéli ezt a finanszírozási gyakorlatot. A felmérés rávilágít, hogy
a magyarok kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy egy külföldi országnak vagy politikai szervezetnek nincs joga magyar újságírókat és médiumokat fizetni azért, hogy a mindenkori magyar kormányról videókat, cikkeket készítsenek – annak céljait támadva és hiteltelenítve azokat – és ezzel befolyásolják a közvéleményt, ugyanis ez beavatkozás egy független ország belügyeibe.
A többség támogatja a külföldi finanszírozás átláthatóvá tételét
A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat arra a kihívásra is reagálni kíván, hogy a jelek szerint az USAID-pénzek kiesésével az Európai Unió veheti át teljeskörűen a szóban forgó szervezetek, újságírók és médiumok finanszírozását, többek között a háborúpárti, valamint az ukrán érdekeket Magyarország érdekei elé helyező politikai álláspontok népszerűsítése céljából, igazolhatóan szemben állva a magyar érdekekkel. Egyrészt a korábban említett európai uniós támogatási programok a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus végéig tartanak, így a jövőben további összegek kifizetése várható az Európai Bizottság részéről a magyarországi politikai viszonyok befolyásolása érdekében. Ezenfelül Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő 2025 februárjában nyíltan kijelentette, hogy az USAID-projektek leállításával a Magyarországot célzó programokkal kapcsolatos finanszírozási hiányt az EU-nak „kötelessége lenne betölteni”. A kutatási adatok tanúsága szerint a lakosság világos elvárást támaszt a külföldi finanszírozás átláthatóságával kapcsolatban. Ennek megfelelően
a válaszadók több mint háromnegyede (77 százaléka) támogatná annak kivizsgálását, hogy mire költötték az USAID pénzügyi támogatását.
CATI-módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2025. május
