közvélemény-kutatás

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Az idei év egyben jubileum is. Immár 60 éve emlékezünk meg a költészetről, költőinkről. Ennek apropójából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletága készített felmérést, melynek keretében a felnőtt lakosságot kérdeztük versolvasási szokásaikról, a versekhez fűződő viszonyukról.

A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.

Orbán Viktor miniszterelnök többnapos látogatást tesz az Egyesült Államokban, melynek keretében március 8-án Donald Trump volt amerikai elnökkel – és immáron egyetlen – republikánus elnökjelölttel tárgyal. Trump – Magyarország álláspontjához hasonlóan – a béke pártján áll, és az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen a háborúban. Tekintettel arra, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson az egyik fő politikai törésvonal Joe Biden és Donald Trump között előreláthatólag a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz, a Századvég feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak a jelenlegi és a volt amerikai elnökről ebben a tekintetben.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

A Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen, amely több mint 1400, többségében civil áldozatot követelt. A palesztin terrorszervezet akciójára válaszul Izrael katonai hadműveletet indított a Gázai övezetben, melynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. Ezzel párhuzamosan számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak – antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes – tömegdemonstrációk Palesztina vagy a Hamász mellett. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte az Izrael–Hamász konfliktussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Szeptember 15-én döntést hozott az Európai Bizottság, melynek értelmében nem hosszabbítja meg az ukrán gabonafélék – 2023 tavasza óta fennálló – behozatali tilalmát. A brüsszeli testület bejelentését követően Magyarország Kormánya – a hazai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelme céljából – nemzeti hatáskörben meghosszabbította, illetve egy szélesebb termékkörre terjesztette ki a szóban forgó tilalmat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak Brüsszel azon szándékáról, amely arra kötelezné Magyarországot és más uniós tagállamokat, hogy beengedjék az ellenőrizetlen minőségű, génmódosított ukrán gabonát.

A magyarok 68 százaléka korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet, továbbá a megkérdezettek a korrupciót tekintik a legnagyobb problémának az Európai Unió brüsszeli vezetésével kapcsolatban - ez derül ki a Századvég júniusi kutatásából. A felmérés a brüsszeli elit tevékenységével összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.

Június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, mely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között. Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után. A döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról.

A politikai erőtérben a Fidesz–KDNP támogatottsága 42 százalék, míg az ellenzéki összefogás 25 százalékos eredményt érne el egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson – állapítható meg a Századvég legfrissebb felméréséből. A kutatás feltérképezte a politikai szempontból aktív (választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő) magyar lakosság körében a pártpreferencia-mutatókat.

Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette, hogy a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik”. Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők – annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra – bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét. A Századvég márciusi közvélemény-kutatása feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak az említett, háborúpárti közéleti szereplők kijelentéseiről és azok lehetséges következményeiről.

Magyarország Kormánya az orosz–ukrán háborúval összefüggésben békepárti politikát folytat, melynek legfőbb eleme, hogy a konfliktus további eszkalálódását ösztönző lépések helyett az azonnali tűzszünet előmozdítására törekszik. Az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová, valamint David Pressman amerikai nagykövet mellett több nemzetközi szereplő – politikai nyomásgyakorlási szándékkal – bírálta hazánk álláspontját. Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselő sérelmezte, hogy Orbán Viktor „még mindig szabotálja az Oroszország elleni szankciókat”, és Magyarország szavazati jogának elvételét követelte az Európai Tanácsban. Ezen felül Jevhen Perebijnisz ukrán külügyminiszter-helyettes csalódottságát fejezte ki, amiért hazánk „blokkolja az Oroszország elleni szankciókat”. A Századvég a szóban forgó nemzetközi kritikák kapcsán megvizsgálta az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal, illetve Brüsszel és a Biden-adminisztráció szankciós politikájával kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Magyarország az orosz–ukrán háború kirobbanása óta következetesen békepárti álláspontot képvisel és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza. Az elmúlt időszakban a nemzetközi politikai térben rendszeressé váltak különböző nyomásgyakorlási kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy hazánk változtasson háború- és szankcióellenes politikáján. Többek között Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”, míg David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet sürgető szavaira reagálva – úgy nyilatkozott, hogy nem létezik „béketábor”. A Századvég a nemzetközi bírálatokra tekintettel utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol az Ukrajnának történő európai fegyvervásárlásról, az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdéséről, valamint a háborúpárti vezető politikusokról.

Országos felháborodást váltott ki, hogy egy budapesti általános iskola – közel negyvenéves – pedagógiai asszisztense videóbejegyzésében kifejtette, hogy egy 15 éves fiúval tart fenn szexuális kapcsolatot. A Századvég az esetre tekintettel feltérképezte, hogy a lakosság mit gondol arról, ha felnőttek, illetve oktatók fiatalkorúakkal folytatnak szexuális kapcsolatot, kitérve az erre vonatkozó jogi szabályozás szigorításának kérdésére.

A Semmelweis Egyetem tavaly év végén a magyar egyetemek közül elsőként bejutott a Times Higher Education (THE) világranglistájának 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé. Ezzel az eredménnyel Magyarország és Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme lett. Az intézmény idén ünnepli a nemzetközi orvosképzés elindulásának 40. évfordulóját, ezért a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. összesítette az egyetem lakossági megítélésével kapcsolatos közvélemény-kutatásait.

Az elmúlt napokban jelentős vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy Budapesten egy fiatal rendőrtiszt szolgálatteljesítés közben életét vesztette, a korábban erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt elítélt támadója késszúrásokkal végzett vele. A rendőrgyilkosság gyanúsítottjának szervezetében a drogteszt kábítószer jelenlétét mutatta ki. A Századvég a tragikus esettel összefüggésben megvizsgálta, hogy a felnőtt magyar lakosság hogyan vélekedik az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáról.

10-ből 6 magyar szerint Brüsszelnek az együttműködésre és kompromisszumra kellene törekednie, és nincs joga – részlegesen sem – visszatartani az egyes tagállamoknak, így a hazánknak járó uniós források kifizetését – ez derül ki a Századvég legújabb kutatásából. A felmérés a Magyarországot jogosan megillető kohéziós és helyreállítási források kifizetésével kapcsolatos lakossági véleményeket térképezte fel.

Brüsszel a Magyarországot jogosan megillető uniós források lehívását 17 feltétel vállalásától tette függővé, majd 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a hazánk helyreállítási tervét, valamint aláírta a partnerségi megállapodást. A szóban forgó források egy jelentős hányadának tényleges kifizetése viszont 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötött, tehát Magyarország – egyelőre – nem jutott hozzá az országnak járó uniós források egy részéhez. A Századvég utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol Brüsszel – hazánkkal szemben tanúsított – uniós forrásokkal kapcsolatos politikájáról

Magyarország Kormánya az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta következetesen a béketárgyalások megkezdését, a háború mielőbbi lezárását sürgeti. A főpolgármester kijevi útján azt a látszatot keltette, hogy a fővárosi polgárok nem értenek egyet a kormányzat békepárti politikájával. Karácsony Gergely az ukrajnai hivatalos látogatása során azt állította, hogy a magyar kormány „nem őszinte” a háborúval kapcsolatban, viszont a „magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal” és a „budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában”. A Századvég ezen fejlemények fényében megvizsgálta a budapestiek véleményét az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos közéleti kérdésekről.