Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
A magyarok 62 százaléka valószínűnek tartja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt kormányra kerülve Brüsszel elvárásainak megfelelően kitiltja az orosz olajat és gázt Magyarországról, 57 százalékuk pedig azt, hogy velük belesodródhat Magyarország az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szoros összefüggésben van az, hogy a választás tétjeként, fő témájaként a magyarok többsége, 56 százaléka, Magyarország békéjének, biztonságának és energiabiztonságának megőrzését jelöli meg.
A „választásokba való orosz beavatkozás” kérdésköre a 2016-os amerikai elnökválasztás óta rendszeresen visszatérő kommunikációs fordulat. A globalista érdekkörök és az általuk támogatott NGO-k, médiumok és aktivisták azóta szinte minden fontosabb választás kampányában felhozzák ezt a témát. Egy demokratikus országban, így Magyarországon is a törvények által meghatározott módon korlátozzák a külföldi beavatkozást, jöjjön az akár keletről, akár nyugatról. Egy ország jövőjéről, a parlament, valamint a következő kormány összetételéről való döntés kizárólag az adott ország állampolgárait illeti meg, akik külföldi befolyás és manipuláció nélkül kell, hogy dönthessenek.
A magyarok nagy többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán vezetés politikai okokból szabotálja a Barátság vezeték újraindítását és ezzel akadályozza hazánk olajellátását. Csaknem kétharmaduk nem ért egyet az orosz energia kitiltására vonatkozó brüsszeli törekvéssel sem.
A magyarok többsége különbséget lát a hazai politikai szereplők között abban, hogy mennyire tudnának ellenállni a brüsszeli elvárásoknak. A válaszadók szerint csak Orbán Viktor képes nemet mondani a brüsszeli nyomásra – derül ki a Századvég friss felméréséből.
Melyik politikus nem engedi háborúba sodródni Magyarországot és ki az, aki meg tudja őrizni a békét? A Századvég februári kutatása ezekre a kérdésekre keresett választ. A többség (52 százalék) szerint Orbán Viktor nem engedné háborúba sodródni az országot, és ő meg tudná őrizni a békét. Magyar Péterről ezt csak 36 százalék feltételezi. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök és kihívója közül melyik politikust tartják a magyarok kockázatos választásnak, és kinél nem tudják, hogy mi történne, ha ő vezetné az országot, szintén egyértelmű válasz érkezett. A magyarok 54 százaléka Magyar Pétert kockázatos választásnak tartja és nem tudják, milyen irányba vezetné az országot. Orbán Viktornál csak 39 százalék látja kockázatosnak a politikai irányt.
A karácsonyi rohamra készülő kereskedők jellemzően több napon vagy héten át tartó Black Friday akciói a magyar felnőttek kevesebb mint negyedét szólították meg, akik viszont terveztek élni az ilyenkor elérhető kedvezményekkel, azok részben vagy kizárólag online vásárlást fontolgattak – derül ki a Századvég kutatásából. Az akcióval élni nem tervezők több mint fele csak 40-50 százalékos kedvezmény esetén fontolná meg a vásárlást.
Miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, a Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét. A lépés jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést.
Miközben az európai politikai elit háborús- és fegyverkezési lázban ég, 2025-ben az ukrajnai fegyverszállításokat már több európai polgár ellenzi (49 százalék), mint amennyi támogatja (44 százalék), valamint Ukrajna katonai csapatok küldésével történő megsegítését az uniós megkérdezettek 67 százaléka elutasítja – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei alapján.
Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szervezésében az elmúlt hetekben több demonstráció zajlott Budapesten a gyülekezési törvény módosítása kapcsán, melynek során a tüntetők – teljes szélességében – hidakat zártak le. Annak ellenére, hogy az említett akciók megbénították a főváros közlekedését és érezhetően korlátozták a lakosság mobilitását, április 8-án újabb, ezúttal 24 órásra tervezett demonstrációra készülnek a Pride-párti tüntetők. Március 18-án döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, melynek értelmében a jövőben csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok hogyan vélekednek a budapesti hidak – a közlekedés megbénulásához vezető – elfoglalásáról, a szexuális propagandáról, illetve a Pride-felvonulásról.
A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy valós esélye van annak, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025-ben lezárja a fegyveres konfliktust Oroszország és Ukrajna között – állapítható meg a Századvég decemberi felméréséből. A közvélemény-kutatás a legújabb háborús fejleményekkel, illetve a béketeremtés lehetőségeivel kapcsolatos lakossági attitűdöket tárta fel.
A kormánypártok magabiztosan vezetnek a pártok versenyében, míg Magyar Péter elutasítottsága jelentősen nőtt az elmúlt egy hónapban – állapítható meg a Századvég decemberi közvélemény-kutatásából.
