Európa mélyrepülésben
Az európaiak borúlátóbbak, mint az elmúlt tíz évben bármikor: A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján 2025-ben 39 százalékkal többen gondolták, hogy rossz irányba mennek a dolgok mint, akik a jó irányt jelölték meg.
Az elmúlt évek konjunktúraérzetében tapasztalható mélyrepülés a háborúra adott hibás brüsszeli válaszok eredménye. A szankciók és Ukrajna finanszírozása jelentősen szűkítette az EU gazdasági mozgásterét. A polgárok lesújtó véleménnyel vannak a közösség versenyképességéről: a válaszadók harmada szerint Európa hanyatlik, csaknem fele szerint pedig stagnál.
A negatív percepciók elsődleges oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik megélhetési nehézségekkel küzdenek. Korábbi közleményünkben rámutattunk, hogy a rezsiköltségek növekedése négy év alatt több, mint 65 millió főt tett energiaszegénnyé.
Egyre több a kiszolgáltatott európai polgár
A háború és az azokra adott hibás válaszok nemcsak az energiaárakat, hanem a hitelkamatokat is megemelték, ami – a változó kamatozású hitelek esetében – a háztartások törlesztőrészleteibe is begyűrűzött. A hirtelen megnövekedett adósságszolgálat az európaiak széles körét súlyos egzisztenciális kihívások elé állították: 28 százalékuknak legalább időnként nehézséget okozott a törlesztés.
A tagállamok közötti különbségek rámutatnak, hogy az érintettség mértékét nemcsak az adott ország anyagi lehetőségei, de a lakosság eladósodottsága és a változó hitelek aránya is markánsan befolyásolta. Ezzel magyarázható, hogy a hitelkamatok növekedése a tehetős skandináv országokban is nagyobb problémát okoztak. Magyarországon azonban a lakosság adósságállománya (uniós összevetéseben) kicsi, ezen belül a változó hitelek aránya alacsony és kormányzati eszközök is akadályozzák a túlzott eladósodást, így a probléma a legkevésbé hazánkat érinti.
A rezsidíjak és a hiteltörlesztő részletek növekedése Európa-szerte megemelte a családok fix költségeit. Egyes társadalmi rétegekben a jövedelmek nem voltak képesek lekövetni a drágulást, ami sokakat egzisztenciális kihívások elé állított. A kutatás eredményei alapján, az európaiak több mint harmada nehezen jön ki a jövedelméből és mindössze ötöde képes kényelmesen megélni. Azáltal, hogy Magyarországon mind az energiaszegénységnek, mind a túlzott eladósodásnak kitett lakosok aránya alacsonyabb, kevesebben küzdenek általános megélhetési nehézségekkel is, mint máshol. Az érintettek 24 százalékos aránya a legalacsonyabb az EU-ban.
Az európai életszínvonal romlásával – a szegénység növekedése mellett – a családok egyre szélesebb köre veszíti el ellenállóképességét. Ahogyan a jövedelmek korlátozottan képesek követni a megélhetési költségek emelkedését, a háztartások egy része kénytelenné válik felélni tartalékait. Az eredmények alapján az uniós lakosság kevesebb, mint fele (44 százaléka) lenne képes fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. Magyarországon ez az arány – Luxemburg (69 százalék), Hollandia (58 százalék) és Ausztria (55 százalék) után – a negyedik legmagasabb: 54 százalék.
Minden olyan lépés, ami további költségeket ró az EU-ra, súlyos veszélyt jelent az európai társadalomra. A Századvég korábbi elemzése alapján Brüsszel fő törekvései – Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, az ország felfegyverzése, teljes orosz energiaembargó – olyan mértékű többletterhet jelentenének, amelyek az uniós lakosság további széles rétegeit szegénységbe taszítanák.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.
