A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex egy alindexe erősödött, míg három alindexe gyengült 2025 júliusában, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –4,9-ről –6,7-re, a gazdasági környezet érzékelése júliusban az előző havi –32,0-ről –33,0-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex –64,6-ről –67,8-re gyengült. Mindeközben az anyagi helyzet megítélése –12,8-ről –11,1-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 júliusában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk a lakosság anyagi helyzetének megítélésében a júniusban mértekhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Mi jellemzi az Ön háztartása helyzetét anyagi szempontból?” júliusban, kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. A „sokat tudunk megtakarítani” kategóriát a megkérdezettek 6,7 százaléka (a júniusi 5,8 százalék után), a „meg tudunk takarítani, de csak keveset” válaszlehetőséget 41,7 százalék (1,0 százalékponttal többen az előző hónaphoz viszonyítva) jelölte meg. Az „éppen kijövünk a jövedelmünkből” választ a megkérdezettek 38,4 százaléka prognosztizálta, ami 4,1 százalékpontos növekedés az előző havi részarányhoz képest. „Feléljük a korábbi megtakarításainkat” választ 7,5 százalék (-0,9 százalékpont), „jelentősen el vagyunk adósodva” választ pedig 3,8 százalék (-2,9 százalékpont) jelzett.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az öt kategóriából kettőben erősödést, míg háromban alacsonyabb értéket mértünk. A 18-29 éves korcsoportban 0,6 indexpontos, a 60 év felettieknél 0,8 indexpontos erősödést mértünk. Míg a 30-39 éveseknél 0,6 indexpontos, a 40-49 éves korcsoportban 2,3 indexpontos, az 50-59 éveseknél pedig 2,1 indexpontos gyengülést detektáltunk. Így a legkedvezőbb a 18-29 éves korosztály konjunktúraészlelése –17,2 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb az 50-59 éveseké, akik –22,8 indexpontos konjunktúrát érzékeltek.
A vállalati felmérés esetében júliusban kettő alindex értéke emelkedett, míg a másik kettőé csökkent. Az üzleti környezet mutatója –26,4-ről –24,5-re, a gazdasági környezet alindex értéke –32,7-ről –32,5-re javult. A termelési környezet alindex –10,9-ről –11,1 indexpontra, az iparági környezet értéke az előző havi –5,1-ről –6,4-re gyengült.
A legnagyobb pozitív változást 2025 júliusában a vállalatok forint euróárfolyamával kapcsolatos várakozása jelentette.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” júliusban, a vállalatok vezetői összességében kedvezőbb válaszokat adtak a júniusi prognózishoz képest. Ebben a hónapban ugyanis a vállalatok 0,5 százaléka szerint (a júniusi 0,6 százalék után) jelentősen erősödik a forint árfolyama. A következő egy évben kismértékben erősödő árfolyamra számít a megkérdezettek 9,8 százaléka (+2,1 százalékpont). Változatlan árfolyammal 30,4 százalék (+1,6 százalékpont), kismértékben gyengülő árfolyammal 42,1 százalék (−4,1 százalékpont), míg jelentősen gyengülővel a megkérdezettek 8,2 százaléka (−1,7 százalékpont) számol.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy a vizsgált szektorok között kettőben javult, egyben stagnált, míg kettőben pedig átlagosan romlott a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az építőiparban +3,1 indexpontos, a kereskedelemben +0,3 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk. A szolgáltatásoknál stagnálást, a mezőgazdaságban −1,9 indexpontos, az iparban pedig −3,3 indexpontos csökkenést mértünk. Júliusban az építőiparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (−11,9), míg a leggyengébbet az iparban (−19,5).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
