2025 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Augusztusban a főcsoportok közül az elmúlt évhez képest a háztartási energia ára (11,0 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. A főcsoport inflációjában a vezetékes gáz 23,2 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet. Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt, amihez legnagyobb mértékben a tojás (19,9 százalék), a kávé (18,5 százalék), a csokoládé és kakaó (18,3 százalék), illetve az idényáras élelmiszerek (17,1 százalék) drágulása járult hozzá. Ezzel szemben az árrésszabályozásnak is köszönhetően a margarin ára 29,5 százalékkal, a gyümölcs- és zöldségléé 13,6 százalékkal, a büféáruké pedig 9,3 százalékkal csökkent. A szolgáltatások éves bázisú inflációja augusztusban 5,4 százalékon alakult, ami még mindig a jegybanki célsávon felüli értéket jelent. Az áremelkedéshez a lakbér 10,2 százalékos, a sport és múzeumi belépők 10,0 százalékos, valamint a lakásjavítás, karbantartás 9,9 százalékos áremelkedése járult hozzá jelentősebb mértékben. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, a járműüzemanyagok ára pedig 4,3 százalékkal mérséklődött az elmúlt év azonos időszakához képest.
Egy hónap alatt átlagosan nem változtak a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek ára sem változott. A stagnáláshoz ellentétes hatások járultak hozzá: a szalámi, szárazkolbász és sonka ára 1,2 százalékkal, a margariné pedig 1,1 százalékkal nőtt, míg az idényáras élelmiszereké 2,1 százalékkal, az étolajé pedig 1,3 százalékkal csökkent. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett, amiben az üdülési szolgáltatások 2,5 százalékos és a lakbér 1,6 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet. A járműüzemanyagok ára 0,8 százalékkal mérséklődött.
Az adatok alapján nem történt jelentős elmozdulás júliushoz képest az inflációs folyamatokban. Pozitívum, hogy havi bázison nem növekedtek az árak, továbbá az is, hogy a maginfláció csökkenni tudott (3,9 százalék), és már a jegybanki célsávon belülre került. A következő hónapokban – elsősorban a bázishatásoknak köszönhetően – az infláció kismértékű növekedésére számítunk, majd az utolsó negyedévben ismételten jegybanki célsáv közelébe csökkenhet az infláció. Fontos még kiemelni a 400 forint alatt stabilizálódó – és jelenleg tovább erősödő – euróárfolyamot is, ami az importált infláció csökkenésén keresztül szintén támogatja a hazai dezinflációs folyamatokat.
