Augusztus végéig összességében az éves pénzforgalmi hiánycél 63,4 százaléka teljesült, ami időarányosan továbbra is kedvező adatnak mondható. Az adó- és járulékbevételek 8,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2024 első nyolc hónapjában: ez elsősorban az áfabevételek 12,9 százalékos és a személyijövedelemadó-bevételek 9,4 százalékos növekedésének volt köszönhető.
Az adatok ismertetése előtt, szükséges kitérni az elmúlt egy hónap két legfontosabb költségvetéssel kapcsolatos kormányzati kommunikációra is. Szeptember elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek adott interjúban[1] a költségvetési hiány mértékét a GDP 4 és 4,5 százalékos sávjában határozta meg, ami azt jelenti, hogy a korábban közölt 4,1 százaléknál magasabb lehet a hiány.
Ezt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye négy szabályt deklarált, hogy megerősítse azt, hogy „Európa legnagyobb adócsökkentési programjának” végrehajtása közben is elkötelezett a fiskális fegyelem megőrzése mellett:
- A hiánynak évről évre csökkennie kell.
- Az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia.
- Nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá.
- Az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia.
„Európa legnagyobb adócsökkentési programja” alatt a minisztérium a 2025 júliusában kezdődött és 2028-ig tartó családi szja-kedvezmény növelésére és a több gyermekes anyáknak járó, több lépcsőben bevezetésre kerülő szja-mentességi programra, valamint a szociális hozzájárulási adó egyszázalékos csökkentésére utalt.
Az államháztartási előzetes adatokra rátérve elmondható, hogy az egyhavi hiány augusztusban 239,1 milliárd forintot tett ki. A hónap végére a központi alrendszer halmozott hiánya pedig elérte a 3 025,5 milliárd forintot. Augusztus végéig összességében a megemelt éves pénzforgalmi hiánycél 63,4 százaléka teljesült, ami időarányosan kedvező adatnak mondható.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei átlagosan 8,7 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év első nyolc hónapjában. Külön pozitívum, hogy a költségvetési legnagyobb egyedi bevételi tételét jelentő áfabevételek növekedése gyorsulni tudott augusztusban: a növekedés üteme a július végi 12,5 százalékról 12,9 százalékra emelkedett. Összességében így már 615,3 milliárd forinttal magasabbak az áfabevételek, mint az előző év azonos időszakában.
Szintén átlag feletti, de az előző hónap végéhez képest alacsonyabb, 9,4 százalékos növekedést mutattak a személyijövedelemadó-bevételek. Az alacsonyabb növekedési ütem hátterében részben az áll, hogy a júliusi bérek kifizetésénél már érvényesíthetők a megnövelt családi szja-kedvezmények. A tb-járulékok és a szociális hozzájárulási adó összesített bevételeinek növekedése július végéig 9,5 százalék volt.
A kedvezőtlenül alakuló bevételi tételek közül még mindig 27,2 milliárd forintos csökkenést mutatnak az előző évhez képest a társaságiadó-bevételek, és 29,6 milliárd forint elmaradás van a jövedékiadó-bevételeknél is.
A bevételek közül a leginkább kritikus tételnek az uniós programok számítanak. Az Unióból érkező bevételekből augusztusban 318,4 milliárd forint érkezett, ami közel a duplája az első hét hónap során összesen ezen a jogcímen érkezett bevételnek. Az érkező források a pedagógusbér-emelés mérföldköveihez, valamint a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések teljesítéséhez kapcsolódtak. Ezzel a bevételek elmaradása az előző évhez képest 358,2 milliárd forintról 123,9 milliárd forintra csökkent. Az uniós programok kiadási oldalán augusztus végén 356,0 milliárd forintos növekedés volt kimutatható.
A kiadási oldalon meghatározó tételnek számító kamatkiadások növekedése egyre lassabban, de továbbra is folytatódott: augusztus folyamán már csak 5,3 milliárd forinttal nőttek a magyar állam által fizetett kamatok, így összességében a hónap végére 514,6 milliárd forinttal haladták meg az előző évi szintet.
A harmadik kritikus tételnek számító költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített kiadásai augusztus végére 1014,1 milliárd forintra emelkedtek, az előző év azonos hónapjához képest.
A költségvetési összképet tekintve kiemelhető, a nemzetgazdasági miniszter jelzése, miszerint a korábban kommunikáltnál magasabb lehet az éves hiány. A bevételi oldalon az adóbevételek nagyobb része változatlanul megfelelően teljesül, továbbá az uniós bevételeknél csökkent az elmaradás az elmúlt évhez képest. A kiadási oldalon a költségvetési szervek kiadásainak növekedése jelenti a leginkább kritikus területet, miközben az államadósság kamatterheinek növekedése az utolsó hónapokban jelentősen lassult.
