A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatközlése szerint 2025 augusztusában kismértékben csökkent a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest. A 15-74 éves foglalkoztatottak június és augusztus közötti átlagos létszáma 4 millió 679 ezer fő volt, ami 36,3 ezer fővel marad el a tavalyi háromhavi adattól. A korosztály teljes létszáma ugyanebben az időszakban 65,1 ezer fővel csökkent. Augusztusban ugyanezen korosztály foglalkoztatási rátája 65,4 százalék volt, ami kismértékű, 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi adathoz képest. A 15-74 éves korosztály körében a munkanélküliek száma 216,6 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékot tett ki. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a munkanélküliek száma 5,4 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta pedig 0,1 százalékponttal emelkedett.
A 15-64 éves korosztály létszáma és körükben a foglalkoztattak száma egyaránt csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, ezek mellett a foglalkoztatási ráta kismértékben, 0,1 százalékponttal emelkedett. Az előző időszakhoz viszonyítva is emelkedés figyelhető meg (0,1 százalékpont), így a mutató értéke ebben a korosztályban 75,4 százalék volt. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a 15-64 éves népesség létszáma nagyobb mértékben csökken, mint a korosztályon belüli foglalkoztatottaké, ezáltal a foglalkoztatási ráta növekedni tud.
Az Eurostat legfrissebb, 2025. második negyedévére vonatkozó adatai szerint a 15-64 éves korosztály foglalkoztatása az Európai Unió 27 országában átlagosan 71,1 százalékot tett ki. Ugyanezen időszakban Magyarországon a ráta 75,0 százalékon alakult, ezzel a kilencedik legmagasabb értéket érte el az EU27-en belül. 2010 első negyedévében a magyar foglalkoztatási ráta még jelentősen elmaradt az uniós átlagtól (62,5 százalék), így akkor az ötödik legalacsonyabb érték volt (56,9 százalék).
A 2010 óta számított időperiódus alatt a foglalkoztatási ráta az Európai Unió összes tagállamában nőtt. A legnagyobb mértékű növekedés Máltán (+24,3 százalékpont), utána Magyarországon (+18,1 százalékpont), illetve Litvániában (+16,8 százalékpont) volt megfigyelhető. Legkevésbé az osztrák (+3,9 százalékpont), a görög (+4,7 százalékpont), valamint a finn (+5,1 százalékpont) ráta növekedett.
Az aktivitási arány esetén is növekedés figyelhető meg az összes tagállamban. 2025 második negyedévében az EU átlag 75,7 százalékon alakult. Ugyanezen időszakban Magyarországon ez a ráta 78,6 százalékot tett ki az Eurostat adatai alapján. Az elmúlt 15 év során legnagyobb mértékben a máltai, a magyar és a lengyel aktivitási arány emelkedett, sorban 22,4, 14,7, illetve 11,8 százalékponttal.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a 15-24 éves korosztály foglalkoztatása 11,1 ezer fővel 260,1 ezer főre, a munkanélküliek száma ezzel egyidőben 4,4 ezer fővel 46,2 ezer főre csökkent. Az előző időszakhoz viszonyítva a legfiatalabb korosztályban a foglalkoztatottak száma 2,7 ezer fővel, a munkanélküliek száma pedig 5,3 ezer fővel emelkedett. Ebben a korosztályban az aktivitás erős szezonalitást mutat, a foglalkoztatás és a munkanélküliség egyidejű növekedése főként ezzel magyarázható.
A június és augusztus közötti időszakban a 25-54 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 57,4 ezer fővel 3 millió 443,9 ezer főre csökkent, a munkanélküliek száma pedig 14,9 ezer fővel 144,5 ezer főre emelkedett. A két folyamat eredményeképpen a korosztály foglalkoztatási rátája 88,1 százalékon alakult, ami az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékpontos csökkenésnek felel meg. Ezen korcsoport munkaerőpiaci részvétele az elmúlt két évben szisztematikusan csökken, ami elsősorban a korosztály létszámcsökkenésével magyarázható.
Az 55-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 32,2 ezer fővel 975,2 ezer főre emelkedett, a munkanélküliek létszáma 5,2 ezer fővel 25,9 ezer főre esett vissza. Ezen korcsoport foglalkoztatása növekszik a legdinamikusabban, mivel a társadalmon belül az idősebb korcsoportok aránya nő, ennek köszönhetően a munkaerőpiac kínálati oldalán eleve nagyobb arányban van jelen a korosztály. A legidősebb munkaképes korú korcsoport foglalkoztatására pozitív hatással vannak a kedvező kormányzati intézkedések is, elsősorban a kedvező adózási feltételek.
A 15-74 éves népesség egészét nézve a hosszabb ideje megfigyelhető demográfiai trend – mely szerint egyszerre csökken a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma, nagyjából állandó foglalkoztatási arány mellett – részben módosult. A munkaképes korú korosztály létszámcsökkenése a június és augusztus közötti időszakban 2024 hasonló időszakához képest 65,1 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 36,4 ezerrel, az inaktívaké 34,2 ezerrel lett kevesebb, ezzel szemben a munkanélküliek száma 5,4 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliek számának emelkedése arra utal, hogy a munkaerőpiacról kilépők aránya augusztusban alacsonyabb volt, mint azoké, akik inaktívból aktívvá váltak.
Az Eurostat legfrissebb, júliusi adatai szerint az akkori 4,3 százalékos magyar munkanélküliségi ráta a kilencedik legalacsonyabb érték volt az Európai Unió 27 országa között. Az uniós átlag az év hetedik hónapjában 5,8 százalékon alakult. Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két év folyamán csökkenni fog, 2025-ben 4,1 százalékra, illetve 2026-ban 3,3 százalékra. Emellett a bruttó bérek prognózisunk szerint 2025-ben 6,9 százalékkal, 2026-ban pedig 5,6 százalékkal emelkedhetnek majd tovább.
