2025 augusztusában a keresetek vásárlóereje tovább növekedett, a reálkereset-emelkedés 4,7 százalék volt az elmúlt év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset emelkedése 8,7 százalékot, a nettó átlagkereseté 9,2 százalékot tett ki, emellett a bruttó mediánkereset értéke 8,9, a nettó mediánkereseté pedig 10,0 százalékkal haladta meg a 2024. augusztusi értéket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az év nyolcadik hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300 forint volt, ami 8,7 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A nettó átlagkereset 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel 472 600 forintra nőtt. A bruttó és a nettó átlagkereset eltérő mértékű növekedése a 2025. július 1-től bevezetett magasabb családi adókedvezménynek köszönhető. A bruttó medián kereset értéke 563 400 forint volt, ami 8,9 százalékos növekedést jelent tavaly augusztushoz képest. A nettó medián kereset 394 300 forintra emelkedett, így 10,0 százalékkal felülmúlta 2024. azonos havi értékét. A reálkeresetek – a fogyasztói árak 4,3 százalékos emelkedése mellett – 4,7 százalékkal nőttek.
A keresetek dinamikus növekedésében továbbra is érződik a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének bérfelhajtó hatása. A mediánértékek nagyobb mértékű növekedése ezzel együtt azt jelzi, hogy tovább folytatódik a medián közeledése az átlagértékhez, ami a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklését mutatja. Mivel a nettó értékeknél ez markánsabban jelentkezett, ez arra utal, hogy az átlagkereset alatt nagyobb arányú volt az új családi adókedvezmény hatása.
Augusztusban a bruttó átlagkereset növekedése a vállalkozásoknál 8,5 százalék, a költségvetési szférában 9,3 százalék, míg a nonprofit szektorban 9,7 százalék volt. Ugyanekkor a legmagasabb átlagos bruttó keresetet a nonprofit szektorban mérték, ami 702 800 forint volt. Ugyanez az érték a vállalati szektorban 685 100 forintot, míg a költségvetési szférában 669 700 forintot tett ki.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetének kvintilisek szerinti bontását vizsgálva megfigyelhető, hogy az előző év azonos időszakához képest a bruttó nominális és a reálkeresetek egyaránt emelkedtek mind az öt csoportban. A negyedik kvintilis mutatta a legnagyobb mértékű keresetnövekedést: 10,2 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset a január és augusztus közötti időszakban az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva. Ez a dinamika főként a hiányszakmákban jelentkező munkaerőhiány bérfelhajtó hatásával magyarázható. A második és harmadik kvintilis növekedése szintén meghaladta az ötödik kvintilisét (ahol a legmagasabb keresetűek vannak), az első kvintilisé pedig megközelítette azt.
A KSH monitor legfrissebb, júliusi adatai alapján a fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresetének emelkedése 0,8 százalékponttal elmaradt a szellemi foglalkozásúakétól. A fizikai foglalkozásúak esetén az átlagos bruttó kereset 8,3 százalékkal, a szellemi foglalkozásúak esetén pedig 9,1 százalékponttal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezáltal 504 900 forinton, illetve 869 000 forinton alakultak az értékek. Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700 forintot tett ki.
Prognózisunk szerint a bruttó bérek 2025-ben 9,2 százalékkal, míg 2026-ban 7,1 százalékkal emelkedhetnek tovább.
