A novemberi felmérésben a háztartásoknál a legnagyobb pozitív elmozdulást Magyarország jövőbeni versenyképességével, míg a vállalatoknál a forint árfolyamának alakulásával kapcsolatos várakozások javulása jelentették a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindexnek mind a négy alindexe erősödött novemberben, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi −0,7-ről 0,0-ra, a gazdasági környezet érzékelése novemberben az előző havi −21,2-ről −16,5-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −53,3-ről −52,1-re javult, és mindeközben az anyagi helyzet megítélése is erősödött −9,1-ről −8,0-ra.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 novemberében jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk, és immár a pozitív tartományba került a következő évre várt magyarországi versenyképesség.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul Magyarország versenyképessége a következő egy évben?” novemberben jócskán (+7,5 indexponttal) kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. Az interjúalanyok 9,2 százaléka jelezte az előző havi 7,9 százalékos arány után, hogy jelentősen javuló hazai versenyképességet vár a következő egy évben. 29,3 százalékuk (+5,8 százalékpont) számol kismértékben javuló versenyképességgel a következő egy évre. Változatlan magyar versenyképességre 28,2 százalék (−1,6 százalékpont) számít, a kismértékben romlik kategóriát a megkérdezettek 16,3 százaléka (+0,9 százalékpont) választotta, míg a válaszadók 10,1 százaléka (−3,2 százalékpont) szerint jelentősen romlik a magyar versenyképesség.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy négyből három kategóriában erősödést tapasztaltunk. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek körében 4,7 indexpontos, a szakiskolai vagy szakmunkás-érettségivel rendelkezőknél 3,1 indexpontos, míg a főiskolai vagy egyetemi diplomásoknál 1,3 indexpontos erősödést mértünk. A középiskolai érettségizettek körében azonban −0,8 indexpontos csökkenést detektáltunk a konjunktúraészlelésben. Így jelenleg a legkedvezőbb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek gazdasági közérzete, ami −8,7 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb a középiskolai érettségivel rendelkezőké, akiknél 2025 novemberében −13,1 indexpontos konjunktúraérzékelést mértünk.
A vállalati felmérésben novemberben mind a négy alindex értéke emelkedett. Az üzleti környezet mutatója −16,2-ről −15,8-re, a gazdasági környezet alindex értéke −21,3-ről −18,4-re és a termelési környezet alindex −7,9-ről −7,0 indexpontra javult. Az iparági környezet értéke pedig az előző havi −0,6-ről −0,3-re erősödött.
A legnagyobb pozitív változást 2025 novemberében a vállalatok következő egy évre vonatkozó forint-euróárfolyammal kapcsolatos várakozásainál mértük.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő egy évben?” novemberben a vállalatok vezetői összességében jóval (+6,4 indexponttal) kedvezőbb válaszokat adtak az októberi prognózishoz képest. Idén ezt a kérdést illetően összességében immár +33,3 indexponttal javult a várakozás. Ebben a hónapban a vállalatok 1,7 százaléka mondta az októberi 0,9 százalék után, hogy jelentősen erősödik a forint árfolyama. Kismértékű erősödést a megkérdezettek 22,6 százaléka (+4,4 százalékpont) vár, változatlan árfolyammal számol a megkérdezett vállalatok 34,2 százaléka (nem változott az arány az előző hónaphoz képest). Kismértékben gyengülő árfolyamot prognosztizál a vállalatok 26,5 százaléka (−5,7 százalékpont), míg jelentősen gyengülő forintárfolyamot 5,3 százalék (+0,0 százalékpont) becsül.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy az összes vizsgált szektorban átlagosan javult a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az építőiparban és a mezőgazdaságban is +4,2 indexpontos, a szolgáltatásoknál +0,1 indexpontos, az iparban +3,7 indexpontos, továbbá a kereskedelemben +1,9 indexpontos konjunktúraindex-erősödést mértünk. Novemberben így a mezőgazdaságban detektáltuk a legjobb konjunktúraérzetet (−4,5), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (−11,9).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy −100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
