Kiemelt gondolat
„Hogyan nevezzünk egy olyan rendszert, amely az állampolgárokat nyilvántartásba veszi, majd besorolja őket az alkotmány kvázi-teológiai értelmezéséhez való hűségük alapján, mintha ez lenne korunk legfőbb mércéje? Úgy tűnik, ezt akarják jogállamiságnak hívni. Legyen hát – ez lenne tehát a jogállamiság.”
Kontextus
Már nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte egyre nagyobb vita folyik az AfD betiltásának jogosságáról és kivitelezhetőségéről. Miközben a hagyományos pártok és az establishment képviselői az úgynevezett jogállamiságra hivatkozva támogatnák a párt jogi ellehetetlenítését, egyre többen, elemzők és választók egyaránt, úgy vélik, hogy egy ilyen eljárás a pluralizmus és a demokrácia lábbal tiprását jelentené.
Összefoglaló
Mathieu Bock-Coté kanadai esszéíró és szociológus a német politikai élet egyik legforróbb vitáját elemzi, amely az AfD esetleges betiltására összpontosít. Miután a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a pártot szélsőjobboldali, alkotmánysértő szervezetnek minősítette, és a német elnök, Frank-Walter Steinmeier elmondása szerint azok, akik ellenszegülnek a liberális alkotmányos alapelveknek, nem tölthetnek be bizonyos közszerepeket, Bock-Côté arra a következtetésre jutott, hogy e gyakorlat már túlmutat a politikai elszigetelésen. Meglátása szerint ez már ideológiai profilozás, gyakorlatilag politikai megfigyelés és az állampolgárok kategorizálása zajlik. A szerző a
jelenséget a neo-McCarthyizmushoz és a Weimari köztársaság belső ellenségeinek kezeléséhez hasonlítja, rámutatva, hogy az alkotmány ideológiai projektté alakítása ellentmond a liberális demokrácia kereteinek. Végül Bock-Côté arra hívja fel a figyelmet, hogy sajnos ehhez hasonló mechanizmusok
Nyugat-Európa más országaiban is megjelennek, a célok pedig ott is ugyanazok: gyakran a választók „deradikalizálása” és a politikai ellenfelek marginalizálása érdekében áldozzák fel a rendszer valódi jogállamiságát.
