Kiemelt gondolat
„A globális kormányzás rendszere egyre kevésbé van összhangban a gyorsan változó világ valóságával. […] Éppen ezért Kína nem csupán résztvevőként, hanem a globális kormányzási reform hajtóerejeként pozícionálja magát, egyaránt víziót és konkrét kezdeményezéseket is kínálva.”
Kontextus
Az ázsiai óriás régóta törekszik arra, hogy a nemzetközi térben ne csak a politikai, gazdasági és katonai, hanem a stratégiai autonómiájának súlyát is kidomborítsa. E megközelítés alapján Kína magát a globális kormányzás vezető képviselőjeként pozícionálja, mert az ország vezetésének olvasata szerint a jelenlegi nemzetközi intézmények lassúak, nem inkluzívak és túlságosan a fejlett, nyugati országok dominanciájára épülnek.
Összefoglaló
Fu Xiaoqiang, a Kortárs Nemzetközi Kapcsolatok Kínai Intézeteinek elnöke a Kínai Kommunista Párt hetilapjában az ország globális vezetőszerepéről, illetve jövőbeni vízióiról ír. A szerző miután áttekinti a globális kormányzás történeti kialakulását a 19. századi államközi együttműködéstől az ENSZ és más nemzetközi szervezetek létrejöttéig, arra mutat rá, hogy a rendszer mára elavult: az ENSZ tekintélye csökken, a döntéshozatal nehézkes, a feltörekvő területekre pedig nincsenek megfelelő szabályozások. Írásában hangsúlyozza Hszi Csin-ping „közös jövővel rendelkező emberiség” vízióját, amely Kína globális kormányzási megközelítésének alapja, kiemelve a közös érdekeken alapuló fejlődő országok, a Globális Dél céljainak előtérbe helyezését. A javasolt reformok között szerepel a nemzetközi intézmények demokratizálása, a jogi mechanizmusok megerősítése, a feltörekvő területeken lévő új szabályozások létrehozása, valamint a rugalmasabb és a hatékonyabb kormányzási keretek kialakítása. Xiaoqiang végül Kínát a globális kormányzás reformjának motorjaként mutatja be, amely kész vízióval és konkrét kezdeményezésekkel szeretne hozzájárulni egy igazságosabb, inkluzívabb és hatékonyabb nemzetközi rend megteremtéséhez.
