Kiemelt gondolat
„A nihilista nem a világ megváltoztatására törekszik; hanem fel akarja falni, hogy
semmi ne élhesse túl a saját kétségbeesését. […] Egyedül a teológia — jelen esetben a keresztény teológia, mivel nem kerüli meg a gonosz létezését — képes feltárni ezt a rossz öncélú hajszolását, amelynek egyetlen célja a semmi felmagasztalása. Csak a teológia, és semmilyen más tudomány nem alkalmas arra, hogy újrafogalmazza a történelmi kérdést: honnan ered a halál ilyesfajta istenítése?”
Kontextus
Országszerte megemlékezéseket tartottak Franciaországban a 130 halálos áldozattal járó iszlamista merényletsorozat tízedik évfordulóján. A bevándorlással összefüggő európai terrorizmus kérdése érthető módon a mai napig nemcsak a politika szintjén, hanem a teológia és a társadalomtudományok szintjén is heves vitákat szül. Ám a kérdés komplexitása, valamint az azt körülvevő politikai korrektség miatt kevesen mernek kendőzetlenül, valódi kérdéseket feltenni a jelenséggel kapcsolatban.
Összefoglaló
Jean-Francois Colosimo francia író és teológus esszéjében a modern terrorizmus gyökereit kutatja, és azt állítja, hogy annak alapmintázata nem a közelmúlt vallási szélsőségeiben, hanem a francia forradalom idején kialakult állami terror eszméjében keresendő, melynek keretében a halál az erény eszközévé vált. A szerző úgy látja, a nihilizmus későbbi hullámai, az orosz forradalmi mozgalmaktól a kommunizmusig bezárólag, mind ezt az örökséget vitték tovább, azaz a pusztítás önértékké válását, valamint azt a meggyőződést, hogy a világ elpusztítása igazolható egy magasabbnak hitt cél nevében. Colosimo szerint a mai, digitális térben radikalizálódó terroristák is ennek a nihilista hagyománynak a leszármazottai, mivel a semmi kultuszát követik, miközben a saját kétségbeesésüket világméretű rombolássá akarják kitágítani. A teológus szerint azonban a jelenség valódi megértéséhez nem elegendők a társadalomtudományok vagy a pszichiátria eszközei, mivel a terror „gyilkos vallásossága” csak a teológia keretrendszerében értelmezhető, és ebben a kereszténység játszhat kiemelt szerepet. Ugyanis a keresztény teológia nem kerüli meg a gonosz valóságát, és képes feltárni azt az öncélú gonoszságot is, amely a halált isteni rangra emeli. A szerző esszéjét azzal az állítással zárja, miszerint csak a kereszténység nyelvén tehető fel a legfontosabb kérdés, miszerint honnan ered a halál istenítése, és kizárólag ezen a nyelven van esély valódi választ találni rá a jövőben.
