2026 márciusában a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Februárhoz képest az árszínvonal átlagosan 0,4 százalékkal emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, az előző év azonos időszakához viszonyítva, a főcsoportok közül márciusban az élelmiszerek ára nem változott, a vendéglátási szolgáltatások nélkül vizsgálva azonban 3,2 százalékkal csökkent. Ezen belül legnagyobb mértékben a húskonzerv 26,1 százalékos, a margarin 24,9 százalékos, a burgonya 18,5 százalékos, a sertészsiradék 18,4 százalékos, illetve a vaj és vajkrém 19,8 százalékos árcsökkenése járult hozzá, az árrésszabályozásoknak, illetve a globális élelmiszerárak csökkenésének köszönhetően. Ezzel szemben a sütőipari lisztesáru ára 13,3 százalékkal, a büféáruk ára 9,7 százalékkal, a cukorka, a méz, illetve a halkonzerv ára 7,9-7,9 százalékkal emelkedett. A friss hazai és déligyümölcs 7,5 százalékkal, a házon kívüli étkezés 7,4 százalékkal és a jégkrém 6,6 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amihez legnagyobb mértékben az ékszerek 29,1 százalékos áremelkedése járult hozzá. A járműüzemanyagok ára 3,0 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások éves bázisú inflációja márciusban 4,1 százalékon alakult. Az áremelkedéshez a színház 18,8 százalékos, a külföldi üdülés 17,8 százalékos, a belföldi üdülés 8,7 százalékos, a sport- és múzeumi belépőjegyek 8,4 százalékos, illetve a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatás 7,8 százalékos áremelkedése járult hozzá jelentősebb mértékben. A háztartási energia inflációja 4,3 százalék volt márciusban. Ezen főcsoport inflációjában a vezetékes gáz 7,9 százalékos áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet, ami a megnövekedett lakossági gázigényekkel magyarázható, emellett az elektromos energiáért is 2,4 százalékkal kellett többet fizetni. Február folyamán legnagyobb mértékben a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett (5,5 százalékkal), ehhez a dohányáruk 7,2 százalékos áremelkedése járult hozzá leginkább. Ebben a főcsoportban nem történt árcsökkenés.
Egy hónap alatt, 2026 februárjához képest, átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött. Ehhez a csökkenéshez a hüvelyesek 3,6 százalékos, illetve a vaj és vajkrém 3,2 százalékos árcsökkenése járult hozzá nagymértékben. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a teherszállítás 5,5 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 4,6 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára nem változott egy hónap alatt, ami a januárban bevezetett rezsistop eredménye is. Ezen a főcsoporton belül a távfűtés ára 18,4 százalékkal emelkedett, míg a vezetékes gázé 3,3 százalékkal csökkent. A távfűtés esetében a települések nagy részén a rezsikedvezményeket már februárban kiszámlázták a fogyasztóknak, ezért ezeknek hatása a márciusi inflációs adatban jelenik meg.
A márciusi inflációs adat az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult. Az éves infláció 1,8 százalékon alakult, havi alapon pedig 0,4 százalék volt az áremelkedés. Így az infláció a jegybanki toleranciasáv alatt maradt. A kedvező adat kialakulásában márciusban is fontos szerepet játszottak az árréskorlátozások, valamint a nemrégiben bevezetett üzemanyag árstop. A szolgáltatásoknál az elmaradt év eleji áremelések hatására az éves infláció tovább csökkent, a januári 5,0 százalékról 4,1 százalékra. A havi inflációt jelentősen növelte a járműüzemanyag és azon keresztül a teherszállítás áremelkedése is. A gyorsan változó árú termékektől megtisztított maginfláció 1,9 százalékra való mérséklődése, az inflációhoz való közeledése a folyamatok javulását jelzi, de egyszerre figyelmeztet is, hogy az iráni háború közvetlen és közvetett hatásai is megjelentek a magyar gazdaságban. A szerda reggel bejelentett tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése, valamint a továbbra is kedvező inflációs adat növelheti a monetáris politika mozgásterét, de a tárgyalások sikeressége, illetve a konfliktus esetleges elhúzódása továbbra is számottevő felfelé mutató inflációs kockázatot hordoz magában, ezzel óvatosságra késztetve a döntéshozókat.
