A gazdaságpolitikai vitákban rendszeresen szembesülünk azzal az ellentmondással, hogy a makrogazdasági mutatók által kirajzolt kép és az emberek mindennapi tapasztalatai nem fedik egymást. Az emberek nem statisztikai adatok alapján ítélik meg a gazdaság állapotát, hanem saját életszínvonaluk, háztartásuk anyagi biztonsága és fogyasztási lehetőségeik alapján – ezt a képet pedig tovább torzíthatják a médiában megjelenő hírek és a közösségi oldalak algoritmusai által kialakuló véleménybuborékok. Mivel a gazdasági várakozások vissza is hatnak a gazdaság teljesítményére, különösen fontos megérteni, hogyan látják a magyarok saját helyzetüket és a gazdaság jövőjét. A Századvég 2025-ben nagymintás kutatás keretében éppen ezt a társadalmi percepciót vizsgálta meg.
A 60 000 fős, CATI (számítógéppel támogatott telefonos interjú) módszerrel felvett kérdőíves adatfelvétel és fókuszcsoportos interjúk egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy a magyarok gazdasági közérzete elérte mélypontját. A válaszadók közel 60 százaléka érzékelte, hogy az infláció befolyásolja mindennapi megélhetését, és sokan a hivatalosnál magasabbra becsülték az árak emelkedését, különösen az élelmiszer- és rezsiköltségek terén. Ugyanakkor a felmérés egy jellegzetes paradoxonra is rámutatott: a válaszadók többsége a középső társadalmi csoportba sorolta magát, miközben mindennapi tapasztalataik alapján szűkülő komfortzónáról számoltak be. Ez a „középosztály-illúzió” azt jelzi, hogy a gazdasági közérzetet nem kizárólag az objektív jövedelmi helyzet, hanem az inflációs érzékelés, a várakozások és a médiában megjelenő narratívák is erősen formálták.
A generációk között markáns különbségek rajzolódtak ki. A nyugdíjasok elsősorban a megélhetéshez szükséges alapvető kiadásokra összpontosítottak és visszafogták fogyasztásukat, míg a fiatalabbak inkább megtakarításaik rovására próbálták fenntartani megszokott életszínvonalukat. A lakhatás és hitelfelvétel terén a fiatalok egyre elérhetetlenebbnek érezték a saját otthon megszerzését, ugyanakkor a Munkáshitel és az Otthon Start lakáshitel bevezetése új lehetőségeket nyitott a pályakezdők és a fiatal családok számára. A vállalkozók körében szintén erős bizonytalanság mutatkozott. A működési költségek növekedése és a kereslet visszaesése megnehezítette a hosszú távú tervezést, különösen a kis- és mikrovállalkozások számára, ahol a gazdaságpolitikai lépések kiszámíthatatlansága gyakran beruházások, fejlesztések vagy új munkaerő-felvétel elhalasztásához vezetett.
A kutatás eredményei összességében megerősítették, hogy a gazdasági közérzet javításához nem elegendő a makrogazdasági mutatók kedvező alakulása, ugyanis a lakosság szubjektív tapasztalatait, biztonságérzetét és várakozásait is figyelembe kell venni. A célzott kormányzati intézkedések – például a családi adókedvezmények vagy a munkahelyvédelmi programok – hozzájárulhatnak a háztartások pénzügyi stabilitásához és a jövőbe vetett bizalom erősítéséhez, ugyanakkor a fogyasztás tartós élénkítéséhez és a gazdasági dinamizmus fenntartásához következetes kommunikációra és társadalmi párbeszédre is szükség van.
Gazdasági konjunktúra nagymintás kutatás itt érhető el: https://szazadveg.hu/disszeminacio/gazdasagi-konjunktura-nagymintas-kutatas/
