Infláció
A külső környezet alakulását tekintve az eurózóna inflációja az Európai Központi Bank előrejelzése szerint az iráni háború által felhajtott energiaáraknak köszönhetően 2026 folyamán gyorsulni fog, melyet 2027-ben korrekció követ és így 2028-ban érheti el az infláció a 2 százalékos célt. Várakozásaik szerint idén 2,7, jövőre 2,2 százalék lehet az eurózónában a fogyasztóiár-index növekedési üteme.[1] Az EKB 2026. júniusi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal megemelte a refinanszírozási kamatot, így az jelenleg 2,4 százalékon áll.
A Brent olajár az utóbbi időszakban nagy kilengéseket mutatott, április és május közötti időszakban 100 dollár felett is tartózkodott a napi árfolyamjegyzés, ami nagy kiugrást eredményezett a második negyedévi olajárban. A jövőre vonatkozóan 75 dollár feletti olajárral számoltunk. Az iráni háborút lezáró béketárgyalásokról és a Hormuzi-szoros megnyitásáról szóló hírek mérsékelték az olajárra vonatkozó várakozásokat. E tekintetben az előrejelzésünkhöz használt pálya pesszimista becslésnek tekinthető. Fontos kiemelni, hogy a konfliktus hatására világszinten tapasztalható inflációs nyomás a háború lezárása után sem tűnik el. A kiesett termelés, valamint a termelési és szállítási infrastruktúra helyreállítása jelentős hatást gyakorol az energiaárakra és a kínálatra, amik később pedig beépülnek a termékek és szolgáltatások áraiba. A béke törékenysége és a konfliktus újra felerősödése jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat hordoz magában.
Az idei inflációs adatok erős pozitív meglepetésként szolgáltak. Az első negyedévben a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek, amelyet áprilisban és májusban további 2,1 és 1,8 százalékos emelkedés követett éves alapon. A kiemelkedő adatok főként a korábbi magas bázisnak, a tartósan erős forintnak és a kormányzati árszabályozó intézkedéseknek köszönhetőek. A kedvező folyamatok ellenére az inflációs nyomás továbbra is jelen van a magyar gazdaságban. Egyrészt az iráni háború hatásai az erős magyar devizának köszönhetően még nem gyűrűztek be az árakba, másrészt az árkorlátozások miatt bizonyos mértékű elfojtott infláció is van a gazdaságban, vélhetően ezek kivezetése a jelenlegi környezetben kisebb inflációs hatással járna, mint ahogyan korábban vártuk. Harmadrészről pedig az év elején elmaradt áremelések is inflációs kockázatot rejthetnek. Az erős forint miatti alacsony importált infláció és a visszafogott élelmiszerár-emelkedés miatt a korábbihoz képest csökkentek az inflációs várakozásaink: 2026-ban 2,9, 2027-ben 3,6 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
A Magyar Nemzeti Bank februári döntése után június 23-i ülésén ismét 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, ami így jelenleg 6 százalékon áll. Ezzel szemben viszont az EKB, valamint a japán és a cseh jegybank is kamatot emelt, míg a Fed tartotta azt. A kedvező inflációs folyamatok mellett az erős forint, a kockázati prémium csökkenése, illetve az Egyesült Államok és Irán közötti békemegállapodás tette lehetővé az MNB számára a kamatvágást, illetve, hogy a jegybank a nyár folyamán további kamatcsökkentéseket helyezzen kilátásba. Az iráni háborút lezáró béke meglehetősen ingatag, a nemzetközi környezet sok bizonytalanságot hordoz magában. A meghatározó globális és regionális jegybankoknál a piac már egyértelműen kamattartást vagy a további emelést árazza, így a monetáris lazítás forgatókönyve lekerült a napirendről. Amennyiben a jelenlegi kedvező piaci környezet tartósan fennmarad az MNB-nek továbbra is lesz mozgástere: 2026-ban és 2027-ben is még két-két 25 bázispontos vágásra számítunk.
GDP
A magyar GDP 2026 első negyedévében éves alapon a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 1,7 százalékkal bővült, ami 0,8 százalékos növekedést jelentett az előző negyedévhez képest. Ez az adat a várakozásainkat meghaladta, azonban az idei előrejelzésünket továbbra is fenntartva, idénre 1,5 százalékos bővülésre számítunk, a jövő évre vonatkozó várakozásunkat 1,7 százalékra módosítottuk.
Ahogyan tavaly, úgy idén és jövőre is a fogyasztás támogathatja leginkább a magyar gazdaság bővülését. Várakozásaink szerint a fogyasztás idén 4,1 százalékkal, míg jövőre 2,9 százalékkal növekedhet. A fogyasztás bővülését az előrejelzési horizonton főként a növekvő reálbérek támogatják, míg egyszeri tételként megjelenik az idei év elején kifizetett fiskális juttatások hatása is.
A beruházásokat illetően a GDP adatnál nagy revízió volt látható, ami a bruttó felhalmozást erősen érintette: 11,4 százalékos növekedés alakult ki 2026 első negyedévében. Ez a kiugrás főként a készletek növekedésének köszönhető és nem a bruttó állóeszköz-felhalmozás emelkedésének. A bruttó állóeszköz-felhalmozás várhatóan az idei év végén, de inkább a következő évben növekedhet jelentősen, köszönhetően az EU-s források megszerzésének. Emellett a vállalati hitelállományra vonatkozó adatok egyértelmű bővülést jeleznek, ami fellendülést jelezhet a vállalati beruházások alakulásának. Ezzel párhuzamosan a készletre termelés fokozatosan csökkenhet. Előrejelzésünkben idén 5, jövőre 5,6 százalékos beruházásnövekedésre számítunk.
Az eurózónabeli kibocsátási rés legkorábban 2028-ban záródhat, ami továbbra is korlátozza a magyar exportkereslet alakulását. A német exportkilátások javulása pozitív kockázatokat hordoz a magyar exportteljesítmény alakulását illetően, azonban a 2026-ra vonatkozó német növekedési várakozás mérsékeltnek tekinthető, jelenleg 1 százalék alatti növekedést prognosztizálnak. A saját előrejelzésünkben idénre visszafogott 0,3 százalékos exportbővüléssel számoltunk, ami jövőre 2,1 százalék lehet. A dinamikusan emelkedő fogyasztás mellett az import idén 3,2, jövőre 3,8 százalékkal növekedhet. Várakozásaink szerint a nettó export idén és jövőre is negatívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.
Munkaerőpiac
2026 első negyedévében a foglalkoztatási ráta 65,0, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt, vagyis a foglalkoztatási arány nem változott, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal magasabb volt a 2025 IV. negyedévében mért adatnál. Ezek mellett az aktivitási arány 0,1 százalékponttal 68,1 százalékpontra emelkedett.
A főbb adatok mögötti tendenciák az elmúlt két évben stabilnak tekinthetők voltak, mivel 2024 és 2026 első negyedéve között a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási ráta magas szinten rögzült (előbbinek a kétéves átlaga 68,2, utóbbinak 65,1 százalék), és mind a nyolc negyedévben a szezonális és egyéb egyedi hatásoktól függően 0,1-0,2 százalékponttal ingadoztak. A munkanélküliség kétéves átlaga a közgazdaságilag egészségesnek tekintett, uniós viszonylatban is alacsonynak számító 4,5 százalékon alakult.
A Központi Statisztikai Hivatal elemzésünk elkészítéséig a 2026 áprilisára vonatkozó munkaerőpiaci adatközlését is nyilvánosságra hozta, amiben a korábbiaknál valamivel alacsonyabb, 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta szerepel. Várakozásaink szerint ez főleg a feldolgozóipari és az építőipari folyamatokkal, valamint az aktív népesség változásával hozható összefüggésbe, mindezt figyelembe vettük előrejelzésünk elkészítésekor.
A következő két év munkaerőpiaci folyamatait elsősorban a demográfiai szűkülésből – a munkaképes korú népesség folyamatos csökkenéséből – fakadó strukturális munkaerőhiány, a kimerülő belső tartalékok és a feszes kínálati korlátok fogják meghatározni. A bérdinamika terén a 2026. januári minimálbér és garantált bérminimum emelése nyomán kialakult bértorlódás, illetve a szűkös munkaerőkínálat miatti bérverseny lesz meghatározó. Emellett a kedvező inflációs folyamatok tovább támogatják majd az érdemi reálbér emelkedést is.
Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két évben enyhe emelkedés után csökkenésnek indul (2026: 4,6 százalék, 2027: 3,9 százalék), ami mellett prognózisunk szerint 2026-ban a bruttó bérek 6,5 százalékkal, 2027-ben 6 százalékkal emelkedhetnek.
Költségvetés
A 2025. évi ESA eredményszemléletű költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékán teljesült, ami enyhe csökkenést jelentett a 2024. évi 5,1 százalékhoz képest. A GDP-arányos államadósság-ráta 2025. év végére 74,6 százalékra emelkedett a 2024. évi 73,5 százalékról, ami 1,1 százalékpontos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adathoz képest.
A 2026-os költségvetési év első hónapjaiban erős kiadási nyomás jelentkezett a költségvetésben a minimálbér-emelés, a közszféra béremelései, a 13. és 14. havi nyugdíj, a fegyverpénz és az otthontámogatási programok miatt. Bár az adó- és járulékbevételek megfelelően alakultak, a jelentős kiadásnövekedés miatt az államháztartás központi alrendszere április végére elérte az éves hiánycél 70,7 százalékát. Májusban ugyanakkor enyhe többlettel zárt a költségvetés, ami enyhítette a felhalmozott deficitet. Ezzel együtt május végéig az államháztartás központi alrendszere elérte az éves hiánycél 90,2 százalékát.
Az adóbevételek május végéig megfelelően, az előző év első öt hónapjához képest 6,0 százalékkal magasabban teljesültek. Az áfa-bevételeknél 4,0 százalékos, a személyi jövedelemadóban 5,4 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Az szja-bevételek bővülése a családi adókedvezmények bővülése mellett jött létre, amit bőven ellensúlyozott a bértömeg növekedéséből fakadó többletbevétel. (A kiutalások 25,4 százalékkal, a befizetések 6,7 százalékkal emelkedtek.) A társasági adóbevételek ugyanakkor 9,1 százalékkal csökkentek, a kisvállalati adóbefizetések 16,6 százalékos bővülése mellett. Az uniós programok uniós bevételei mindeközben közel négyszeresére nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Számításaink szerint 2026 végére az államháztartás hiánya – költségvetési kiigazítás nélkül – a GDP 6,4 százalékán teljesülhet. A Pénzügyminisztérium jelezte, hogy pótköltségvetést nyújt be, ami módosíthatja a hiány mértékét, részletei ugyanakkor egyelőre nem ismertek. A 2027. évi államháztartási hiány mértékét szintén nagymértékben befolyásolják az egyelőre még nem ismert kormányzati célok. Várakozásaink szerint a GDP-arányos hiány 5,3 százalék körül alakulhat. Az államadósság 2026-ban a növekvő hiány miatt elérheti a 76,3 százalékot, majd 2027-ben 75,2 százalékra csökkenhet.
Táblázat: A Századvég előrejelzése
| 2025 | 2026 | 2027 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 0,3 | 1,5 | 1,7 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 3,0 | 4,1 | 2,9 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -0,7 | 5,0 | 5,6 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 0,0 | 0,3 | 2,1 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 2,1 | 3,2 | 3,8 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | -1,9 | -7,1 | -5,1 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 4,4 | 2,9 | 3,6 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 6,5 | 5,5 | 5,0 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,4 | 4,6 … | 3,9 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 1,6 | -0,7 | 0,0 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 1,9 | -0,2 | 0,6 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -4,7 | -6,4 | -5,3 |
| GDP-arányos államadósság | 74,6 | 76,3 | 75,2 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
[1] Az adatok a WEO áprilisi előrejelzésére alapulnak. Az EKB júniusi előrejelzése ennél magasabb 3,0 és 2,3 százalékos inflációt prognosztizál.
