2026 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Májushoz képest nem változott az árszínvonal.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, az előző év azonos időszakához viszonyítva, a főcsoportok közül júniusban az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal emelkedett, a vendéglátási szolgáltatások nélkül vizsgálva azonban 2,4 százalékkal csökkent. Ezen belül legnagyobb mértékben a húskonzerv 26,9 százalékos, a vaj és vajkrém 12,9 százalékos, a sertéshús 10,9 százalékos, a sajt 9,1 százalékos, illetve a tej 7,7 százalékos árcsökkenése járult hozzá, az árrésszabályozásoknak, illetve az önkéntes árkorlátozásoknak köszönhetően. Ezzel szemben a burgonya ára 7,6 százalékkal, a büféáruk és az eszpresszókávé ára 6,5-6,5 százalékkal, a cukorka és a méz ára 6,0 százalékkal, a munkahelyi előfizetéses menüé pedig 5,9 százalékkal emelkedett. Az éttermi étkezés 5,6 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, amihez legnagyobb mértékben az ékszerek 26,4 százalékos áremelkedése járult hozzá. A járműüzemanyagok 1,6 százalékkal drágultak. Júniusban a szolgáltatások éves bázisú inflációja 4,0 százalékon alakult. Az áremelkedéshez a teherszállítás 18,6 százalékos, a színház 17,6 százalékos, a külföldi üdülés 11,5 százalékos, a postai szolgáltatás 9,6 százalékos, valamint a járműjavítás és -karbantartás 8,0-8,0 százalékos és a testápolási szolgáltatás 7,3 százalékos áremelkedése járult hozzá jelentősebb mértékben. A háztartási energia ára 2,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen főcsoport inflációjában a vezetékes gáz 7,5 százalékos árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet, emellett az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni. Júniusban a szeszes italok és dohányáruk inflációja 3,1 százalékot tett ki, ezen belül a dohányáruk ára 3,8 százalékkal emelkedett.
2026 májusához képest júniusban stagnáltak a fogyasztói árak. A teljes fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött. Ehhez a csökkenéshez a friss hazai és déligyümölcs 4,1 százalékos, illetve a hal 1,4 százalékos árcsökkenése járult hozzá nagymértékben. A szolgáltatások ára átlagosan 0,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a teherszállítás 3,2 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára stagnált. A háztartási energia ára 0,4 százalékkal növekedett egy hónap alatt. Ezen a főcsoporton belül a vezetékes gáz ára 1,0 százalékkal emelkedett, míg az elektromos energiáé és a távfűtésé nem változott.
A májusi inflációs adat az elemzői várakozásoknál 0,2 százalékponttal alacsonyabban alakult. Az éves infláció 1,7 százalékot tett ki, havi alapon pedig nem történt áremelkedés, így az infláció ismét a jegybanki toleranciasáv alatt alakult. A kedvező adat kialakulásában elsősorban az erős forint, a csökkenő energia- és élelmiszerárak játszottak meghatározó szerepet. Az e havi adat minden bizonnyal lehetővé teszi, hogy az MNB folytatni tudja a június végén megkezdett mini kamatcsökkentési ciklust. Az első félév során az árak átlagosan 1,8 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A konszolidált emelkedés többek között az év eleji átárazások – lényegében – elmaradásának, az árkorlátozó intézkedéseknek, illetve az erős forintnak – az utóbbi kettő az iráni háború okozta energiaválság közvetett hatásait ellensúlyozta – köszönhető. A globális inflációs nyomás továbbra is jelen van a világgazdaságban a közel-keleti konfliktus révén, a jelenlegi békét sok bizonytalanság övezi, így a felfelé mutató inflációs kockázatok továbbra sem elhanyagolhatóak. Várakozásaink szerint az év második felében fokozódik majd az inflációs nyomás, így az árdinamika visszafogott gyorsulására számítunk.
