A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésében 2026 második negyedévében a GDP volumene – első becslés szerint – az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok alapján 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,6 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – 0,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.
Nemzetközi összevetésben a magyar negyedéves adat az előző negyedévhez viszonyítva (0,4 százalék) enyhén (0,1 százalékponttal) elmarad az EU átlagától (0,5 százalék), azonban az előző év második negyedévéhez viszonyított magyar adat (1,6 százalék) ennél jobban (0,4 százalékponttal) meghaladja az EU átlagát (1,2 százalék).
Az előzetes adatok alapján 2026 második negyedévében az ipar teljesítménye – az első negyedévhez hasonlóan – ezúttal is pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Ennél is nagyobb mértékben támogatta a növekedést a szolgáltatási szektor, elsősorban a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység volumennövekedése járult hozzá leginkább a GDP bővüléséhez, a KSH szerint. A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor fékezőleg hatott a GDP-növekedés ütemére.
A rendelkezésre álló kiskereskedelmi adatok alapján a második negyedévben is folytatódott a forgalom lendületes bővülése, így felhasználási oldalról a fogyasztás továbbra is erőteljesen támogatja a gazdasági növekedést. A kereslet bővülésére jótékonyan hatnak a leköszönő kormányzat döntései, – a fegyverpénz, 13. és 14. havi nyugdíj, valamint a kétgyermekes anyák szja-mentessége – ám elsődleges hajtóereje az alacsony infláció mellett megvalósult dinamikus bérnövekedés. Várakozásaink szerint a fogyasztás bővülés fennmaradhat egész évben, és stabilan támogathatja a magyar gazdaság növekedését.
A beruházási aktivitás ugyanakkor továbbra is szerény mértékű. A második negyedévben a választási bizonytalanságok, illetve az új kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdőjelek erősíthették a beruházók kivárását. Az aktivitásra a következő időszakban jelentős befolyással lehet, hogy milyen arányban lehet ez évben olyan uniós forrásokhoz hozzáférni, amelyek korábban befagyni látszottak, illetve, hogy az így elérhetővé váró források milyen mértékben lesznek beruházás-ösztönzők. A gyenge külső kereslet, valamint az energiaárak körül a továbbra sem nyugvó közel-keleti helyzet miatti bizonytalanságok negatív kockázatokat hordoznak az év során.
Összességében elmondható, hogy bár a második negyedéves GDP-növekedés (ellentétben az előző negyedévvel) ezúttal enyhe mértékben elmaradt a várakozásoktól – azonban továbbra is szerény dinamikájú – éves alapon az első fél évben 1,7 százalékos ütemű növekedési pályát jelent. A további növekedési kilátásainkat meghatározza, hogy a hivatalba lépett kormányzat lépései milyen hatással lesznek a beruházásokra és a fogyasztásra, sikerül-e nyugvópontra kerülnie a hormuzi válságnak, illetve, hogy a nagy európai gazdasági partnereink – kiemelten Németország – miképpen jelentenek majd stabil külpiacot?
