A Pénzügyminisztérium (PM) által közzétett részletes költségvetési adatok szerint az év nyolcadik hónapjában az államháztartás központi alrendszere rekordmértékű, 2311,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami 2072,1 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 2270,6 milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaié 49,8 milliárd forint, míg az elkülönített állami pénzalapok 9,2 milliárd forintos többletet értek el.
A hatalmas hiány 94,6 százalékát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előfinanszírozási kötelezettsége okozta, ami önmagában 2186,9 milliárd forinttal növelte a kiadásokat a hónap során. Decemberben fordulhat a kocka, mivel a megelőlegezett pénz akkor futhat be Brüsszelből, így ezek csak éves szinten értékelhetők érdemben. Az RRF-előfinanszírozás nélküli augusztusi hiány a teljes alrendszerben 124,3 milliárd forint, a tavalyi havi deficit 35,9 százaléka lenne.
A központi alrendszer bevételei 2026 első nyolc hónapjában összességében 4,2 százalékkal (1109,8 milliárd forint), a kiadásai 11,1 százalékkal (3 253,5 milliárd forint) haladták meg az előző év azonos időszakát, a hiány 70,9 százalékos (2143,7 milliárd forint) növekedése mellett. A nyolchavi egyenleg 5169,1 milliárd forint, az éves hiánycél 122,5 százaléka lett. Ezen belül a központi költségvetés 5044,2 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 135,9 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 260,8 milliárd forintos hiánnyal zárta az első nyolc hónapot.
Ha ugyanezeket a mutatókat megnézzük úgy, hogy levonjuk belőlük az RRF előfinanszírozását, akkor a központi alrendszer bevételei 2026 első nyolc hónapjában összességében 2,3 százalékkal (610,8 milliárd forint), míg a kiadásai 1,9 százalékkal (567,5 milliárd forint) haladták meg az előző év azonos időszakát, a hiány 1,4 százalékos (43,2 milliárd forint) csökkenése mellett. A nyolchavi egyenleg ilyen módon számolva 2 982,2 milliárd forint, az éves hiánycél 70,7 százaléka lenne. Ezen belül a központi költségvetés 2 857,3 milliárd forintos hiánnyal zárt volna augusztus végén, míg az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egyenlegét ez nem befolyásolja.
A bevételi oldal főbb jellemzői
A központi alrendszer éves alapon 4,2 százalékkal növekvő, 27 461,9 milliárd forintos bevételein belül az adók és járulékok összesen 5,1 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban, az alrendszer bevételeinek 70, 1 százalékát biztosítva. Ezen belül a legnagyobb tételt a jövedelmet terhelő közterhek tették ki, az alrendszer bevételeinek 35,8 százalékával, ezen belül a személyi jövedelemadó 12,2, a szociális hozzájárulás és a járulékok 23,5 százalékot. A fogyasztáshoz kapcsolt adók a bevételek 26,3 százalékát biztosították, ezen belül az általános forgalmi adó 20,4, a jövedéki adó 3,7 százalékot. A gazdálkodó szervek befizetéseinek súlya 9,1 százalék volt. Figyelemre méltó, hogy ezen belül az ágazati adók, illetékek és befizetések összege (a bevételek 4,0 százalékával) meghaladta a társasági adó, a KIVA és a KATA együttes összegét ( 3,4 százalék).
A jövedelmek dinamikus növekedését jelzi, hogy a 2026-ban tovább szélesedő adókedvezmények ellenére a személyi jövedelemadóbevétel az első nyolc hónapban 3,3 százalékkal nőtt 2025 azonos időszakához képest, és így 3362,6 milliárd forintot tett ki. Az adókedvezmények súlyát jelzi, hogy a bruttó jövedelmekkel inkább együttmozgó (kedvezmények által kevésbé érintett) szociális hozzájárulási adó bevételei 12,8 százalékkal, a befizetett társadalombiztosítási járulékok 9,5 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok együttesen 8,1 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban, a bértömeg-növekedés, az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések és a családi kedvezmények kiterjesztésének együttes hatásaként.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adók bevétele az első nyolc hónapban 7231,0 milliárd forint volt, ami 2,7 százalékkal múlta felül 2025 azonos időszakának értékét. Ezen belül az általános forgalmi adó egyenlege az év első nyolc hónapjában 5595,9 milliárd forintot tett ki, ami 4,2 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest. A jövedéki adóbevételek ugyanakkor éves összehasonlításban 2,8 százalékkal csökkentek az első nyolc hónapban, így 1014,6 milliárd forintot tettek ki. Ennek oka, hogy az üzemanyag utáni bevételek olyan mértékben csökkentek, hogy bár ezen kívül minden más kategóriában bevételnövekedés volt, azok ezt nem tudták ellensúlyozni. Az üzemanyagok utáni bevételek csökkenését a forgalom alakulása mellett a márciustól uniós minimumszintre csökkentett adómértékek és a hatósági árral kapcsolatos rendelkezések is befolyásolták. A dohánytermékek és a szeszesitalok forgalmát, valamint az ebből fakadó adóbevétel-növekedést a januári adómérték-emelés, valamint a piaci reakciók együttesen befolyásolták.
A gazdálkodó szervek befizetései januártól augusztusig összesen 2473,4 milliárd forintot tettek ki, ami éves szinten 0,9 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a társasági adó első nyolc havi bevétele összesen 661,3 milliárd forint volt, ami 7,8 százalékkal maradt el az előző év egyenlegétől. Ha ehhez hozzáadjuk a kisvállalati adó és a kisadózók tételes adója bevételeit, akkor a három tétel együttesen 923,7 milliárd forint volt az első nyolc hónap eredménye, ami 2,2 százalékkal maradt el 2025 első nyolc hónapjától. Ezzel szemben az ágazati adók, illetékek és befizetések összege 1064,7 milliárd forint volt, ami 3,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az ágazati befizetéseken belül a legnagyobb tételt a pénzügyi szervezetek befizetései jelentették, amelynek 340,6 milliárd forintos összege kiugróan magas, 55,7 százalékos növekedést jelent 2025 első nyolchavi bevételéhez képest. A jelentős növekedés oka a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és befektetési alapok különadójának, illetve az extraprofitadó megemelt adókulcsból adódó magasabb teljesülése. A pénzügyi tranzakciós illetékből fakadó bevétel 392,2 milliárd forint volt, ami 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A biztosítási adó bevételei ezzel szemben – szintén 2025 azonos időszakához képest – 4,2 százalékkal csökkentek, részben elszámolás-ütemezésbeli okokból, így 118,3 milliárd forintot tettek ki. A kiskereskedelmi adóból származó bevételek 113,0 milliárd forintot értek el augusztusig, ami 3,8 százalékos csökkenést jelent az előző év első nyolc hónapjához képest, amiben szerepet játszott a sávhatárok emelése és az adóelőleg-elszámolások ütemezése is.
A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető befizetések összege 4884,8 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapot megillető befizetések 3325,9 milliárd forintot tettek ki, ami 8,2, illetve 5,6 százalékos növekedést jelent 2025 első nyolc hónapjához képest.
A kiadási oldal főbb jellemzői
A központi alrendszer augusztus végéig felhalmozott 32 631,0 milliárd forintnyi kiadásai 11,1 százalékkal, 3253,5 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Ha levonjuk ebből az RRF-hez kapcsolódó egyszeri kiadásokat, akkor az első nyolc hónap kiadásai 566,5 milliárd forinttal, 1,9 százalékkal haladták volna meg 2025 azonos időszakának értékét.
A kiadások növekedésében jelentős súlyt jelentenek a nyugellátások, amelyek növekedése elérte a 11,4 százalékot, a kifizetett összegek pedig az 5011,0 milliárd forintot. A növekedésben szintén jelentős tétel a gyógyító-megelőző ellátások, ahol a ráfordított kiadások 3,0 százalékkal emelkedtek, így 2 028,6 milliárd forintot tettek ki. Jóval kisebb összegről indulva, de erőteljesen meglódultak a lakáscélú kiadások. Ez a tétel az első nyolc hónapban – 2025 azonos időszakához képest – kereken a 3-szorosára nőtt, így augusztus végéig elérték a 327,3 milliárd forintot, elsősorban az otthontámogatásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt.
A költségvetési szervek kiadásai 2026 első nyolc hónapjában 6459,7milliárd forintot értek el, ami 5,9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (Ezen belül az augusztusi kiadás az előző év augusztusához képest 1,8 százalékkal csökkent.) A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első nyolc hónapban 4740,2 milliárd forintos szintre emelkedtek, ami több, mint harmadával, 34,1 százalékkal magasabbak, mint a tavalyi érték, így komoly nyomást gyakorol a költségvetési egyenlegre. Augusztusban a növekedés még nagyobb volt, ugyanis a kiadások 2025 nyolcadik hónapjához képest 45,0 százalékkal, 197,4 milliárd forinttal emelkedtek. A két tétel együttes növekedése a januártól augusztusig terjedő időszakban összesen 1564,7 milliárd forintot tett ki, ami 16,2 százalékos emelkedést jelent, és így elérte a 11 199,9 milliárd forintot.
Állami beruházások, állami vagyon, uniós programok, kamategyenleg
Az állami beruházások kiadásai nagyot nőttek az első nyolc hónapban, éves alapon 28,3 százalékkal, így elérték a 375,9 milliárd forintot. A növekedést elsősorban útépítéshez beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták. Ezzel együtt a kapcsolódó bevételek csökkentek, 14,7 százalékkal 142,7 milliárd forintra, így a két hatás eredményeképpen a nettó kiadásnövekedés 107,5 milliárd forint volt, ami 85,4 százalékos emelkedést jelent.
Ennél is nagyobb volt az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások emelkedése, ami közel a 2,7-szeresére nőtt – éves alapon – a nyolc hónap alatt, 887,3 milliárd forinttal 1422,2 milliárd forintra. A kiadásnövekedést elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank 644 milliárd és a Magyar Vonatflotta Zrt. 639 milliárd forint értékű tőkeemelése okozta. Ezzel együtt a bevételek is csökkentek, 304,1 milliárd forinttal 309,5 milliárd forintra (49,6 százalékos csökkenés). Az egyenleg ilyen módon 78,7 milliárd forintos többletből 1112,7 milliárd forintos hiányba váltott át, ami 1191,4 milliárd forinttal növelte a költségvetés hiányát.
Az uniós programok bevételei 2026 augusztus végéig 553,7 milliárd forintot tettek ki, ami 10,7 százalékos, 53,6 milliárd forintnyi növekedést jelent az elmúlt év első nyolc hónapjához képest. Ez azonban az első nyolc hónap során nem tudta ellensúlyozni azt, hogy az uniós programok kiadásai 1592,9 milliárd forintot értek el augusztus végéig, ami jelentősen meghaladja a beérkező források szintjét. Ennek következtében az uniós tételek összességében – nettó értéken – 97,0 milliárd forinttal rontották a költségvetési egyenleget.
A kamatkiadások 2026 első nyolc hónapjában számottevően, 27,9 százalékkal alacsonyabban alakultak, mint egy évvel korábban, ami 817,7 milliárd forintos kiadáscsökkenést jelentett. Ezzel együtt a kamatbevételek viszont 91,5 százalékkal, közel a kétszeresére növekedtek, ami 209,9 milliárd forinttal járult hozzá az egyenlegjavításhoz. A bevételek és a kiadások egyenlegeként adódó 1671,3 milliárd forintos nettó kamatkiadás augusztus végéig 38,1 százalékkal, 1027,6 milliárd forinttal maradt el a 2025 január–augusztusi szinttől. A mérséklődés hátterében elsősorban a hozamkörnyezet kedvezőbb alakulása, valamint az államadósság-finanszírozás szerkezetének változása, kiemelten a magas hozamú állampapírok kifutása áll. A kamatkiadások alakulása érdemben javította a pénzforgalmi egyenleget az első nyolc hónapban, enyhítve az elsődleges kiadások magas szintjéből fakadó nyomást.
Következtetések
Az augusztusi költségvetési adatok alapján jól látható, hogy a bevételi oldalon továbbra is a munkajövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok jelentik a legstabilabb pillért. A bértömeg dinamikus bővülése következtében és a 2026-ban még ki is szélesített adókedvezmények ellenére is jelentősen nőttek, így nagy súlyukkal és dinamikájukkal jelentősen hozzájárulnak a bevételi oldal biztosításához. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók ehhez képest visszafogottabb növekedést mutatnak, bár augusztusban az áfabevételek éves alapon megfelelően növekedtek, a fogyasztás adóbevételei a jövedéki adók visszaesése miatt összességében szerényebb mértékben bővültek. Az ágazati különadóknak továbbra is jelentős a súlya, összesen közel az ötödével haladva meg a társasági adóból, KIVA-ból és KATA-ból együttesen származó bevételeket.
A kiadási oldalon a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok magas szintje az elmúlt hónapok mérséklődése mellett is tartós nyomást gyakorol az egyenlegre. Az RRF-hez kapcsolódó előlegfizetések és technikai költségek augusztusban jelentősen tovább rontották az egyensúlytalanságot, ugyanakkor számítani lehet még ebben az évben a bevételi oldalon megjelenő beérkező forrásokra, ami éves szinten kiegyenlíti az augusztusi megbillenést. A kamatkiadások számottevő csökkenése ugyanakkor határozottan javítja az egyenleget és fontos támasza lehet a fiskális folyamatoknak.
Az uniós források egyenlege augusztus végéig egyelőre rontott a költségvetés pozícióin, e téren viszont akár egészen nagy kilengések is lehetnek még év végéig, annak függvényében, hogy az Európai Bizottság mennyiben tekinti teljesítettnek az elvárt kritériumokat, és a folyamatok ütemezése mennyiben teszi lehetővé az ez évi kifizetéseket.
Összességében az augusztusi adatok megerősítik, hogy a költségvetési pályát a stabil, de nem kiugró bevételi dinamika, valamint a csökkenő mértékben, de tartósan magas kiadási szint együttesen határozza meg. Az egyenleg várható alakulására ezzel együtt döntő hatással lehet a már beterjesztett pótköltségvetés, amely szokatlanul magas, 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz. Mivel korábbi előrejelzésünk szerint ez az érték felette van annak, mint amekkora hiány várható lett volna pótköltségvetés nélkül is, a megemelt célérték meghaladásának csekély a kockázata.
