Vidékfejlesztés

Napjainkban a vidék megítélését és szerepét illetően sajátos kettősségnek lehetünk szemtanúi: láthatjuk egyfelől, hogy az urbanizáció és az iparosítás következtében felgyorsult az egyébként is ritkábban lakott, periférikus területek elnéptelenedése, és az ottani lakosság elöregedése. Másrészt viszont az elmúlt időszak válságai és a koronavírus-járvány rávilágítottak arra, hogy a vidék nélkül nem képzelhető el erős, fejlődőképes, ellenálló nemzetgazdaság, végső soron nemzeti szuverenitás.

Kétszáz fő részvételével zajlott a második Vidék Konferencia a Századvég Konjunktúrakutató szervezésében. A budapesti tanácskozáson többek között szó esett a vidékfejlesztés legfőbb kihívásairól, az agrárium helyzetéről, a vidék fejlődését szolgáló nemzeti és európai uniós finanszírozási programokról, a vidékkel kapcsolatos társadalmi kérdésekről, energetikáról és digitalizációról.

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban meghirdette a Magyar Falu Programot, világos célokat fogalmazott meg: adjuk vissza a vidéken élők hitét, állítsuk meg a drasztikus népességfogyást és újra legyen jó a falvakban élni. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztésért felelős kormánybiztos írása.

Nehéz időket élünk. Előbb a pandémia, most pedig a háborús helyzet okozta negatív gazdasági folyamatok nehezítik az európai emberek százmillióinak életét. Annak az Európának, amely kényelmi évtizedeket képzelt magának, most komolyan szembe kell néznie azzal, hogy nem biztos, hogy a világ kereke abba az irányba fordul, ahogy azt ő eltervezte.