A lakossági konjunktúraindex kettő alindexe romlott, kettő pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben kedvezőbbé vált a júliusival összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értékeaz előző havi –4,8-ről –3,2-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató azonban január óta tartósan a javuló, azaz a csökkenő inflációs kilátások miatt növekvő tendenciát mutat, ugyanakkor júliusról augusztusra –84,3-ről –85,3-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –29,4 pontos értékről –30,3-re, míg az anyagi helyzeté –21,1-ről –18,9-re romlott.
Augusztusban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a munkavégzés időtartamát illetően alakult ki. Jelentősen megnőtt (49,9 százalékról 56,4 százalékra) ugyanis a heti több, mint 30, de kevesebb, mint 45 órát dolgozók aránya. Mindeközben jelentősebben, 3,5 százalékponttal, 9,9 százalékosról 6,4 százalékosra esett vissza a legfeljebb 30 órában munkát vállalók, és ennél kisebb arányban, 2,5 százalékponttal csökkent (39,0 százalékról 36,5 százalékra) a több, mint 45 órát dolgozók aránya.
Negatív elmozdulásnak tekinthető a lakossági prognózis, amely szerint a válaszadó munkájának elvesztése esetén hosszabb idő alatt tud újból elhelyezkedni. Azonnali elhelyezkedéssel a megkérdezettek 21,7 százaléka számol augusztusban (ez pedig 0,7 százalékpontos növekedés), további 34,6 százalék (a júliusi 36,5 százalék után) számol 3 hónapon belüli újbóli elhelyezkedéssel. A 3-6 hónapot 16,8 százalék jelölte meg, ez 1,8 százalékponttal kevesebb, mint az egy hónappal korábbi adat. A 6 hónap és 1 év közöttire 7,8 százalék (0,8 százalékponttal többen), és az 1 évnél hosszabb idő alattira pedig 8,2 százalék (1,8 százalékponttal többen) prognosztizálta az újbóli elhelyzekedést, mint júliusban.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –29,2-ről –34,7-re, az üzleti környezet mutatója –25,2-ről –29,3-re és az iparági környezeté –11,4-ről –15,6-re csökkent, addig a termelési környezeté enyhébben –11,1-ről –13,0-ra romlott.
A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás Magyarország elmúlt évbeni versenyképességének alakulására vonatkozóan fogalmazódott meg. A vállalatvezetők prognózisai szerint ugyanis detektálható egy elmozdulás a gyengébb versenyképesség érzékelésének irányába. A vállalatoknak a jelentősen romlott kategóriát augusztusban 29,1 százaléka (3,1 százalékponttal többen), míg a kismértékben romlott kategóriát 28,9 százaléka (2,5 százalékponttal többen) érzékelte. Az eltolódás a nem változott kategória 22,7 százalék (–1,5 százalékpont), a kismértékben javult 10,7 százalék (–4,2 százalékpont) és a jelentősen javult 2,0 százalék (–1,2 százalék) kategóriák csökkenő arányai mellett értelmezhetőek.
A leginkább pozitív változás a vállalatoknál az elmúlt 1 évben végrehajtott vállalati beruházások révén valósult meg. A júliusi 30,8 százalékos arány után ugyanis augusztusban 2 százalékponttal többen, a megkérdezett vállalatok 32,8 százaléka jelezte, hogy az elmúlt évben beruházást hajtott végre.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
