Brüsszel továbbra is erőlteti a migránsok kötelező elosztását
A 2015-ös bevándorlási hullám óta az Európai Unió több ízben próbált kötelező érvényű jogi kereteket kényszeríteni a tagállamokra, hogy részt vegyenek a migránsok elosztására és befogadására irányuló mechanizmusban. A brüsszeli elit tervei azonban ellenállást váltottak ki a tagállamokból és megosztották az európai lakosságot is. Az uniós törvényhozás végül közel egy évtized után új migrációs paktumot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy illegális bevándorlókat telepítsenek az Európai Unió tagállamaiba. Bár a magyar kormány a kezdetektől fogva határozottan ellenáll annak, hogy Magyarország területére idegen országok lakosságát telepítsék, a brüsszeli nyomásgyakorlás azóta sem szűnt meg, és a migrációs paktum elfogadásával új lendületet kapott a terv. Az Európai Unióba irányuló bevándorlás kiemelt biztonságpolitikai jelentősége miatt a Századvég felmérte az európaiak véleményét az intézkedésről.
Az európaiak elutasítják az illegális migránsok betelepítését
A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió lakosságának 60 százaléka nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az európai országokba. Az intézkedés támogatóinak aránya mindössze 27 százalék.
Az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy a migrációs paktum elutasítóinak aránya Magyarországon a legmagasabb: a lakosság 85 százaléka nem szeretné illegális bevándorlók betelepítését az országba. A csehek 79 százaléka, a bolgárok 77 százaléka, illetve a horvátok és a szlovákok 72-72 százaléka szintén elutasítja a migránsok kötelező elosztását.
Az intézkedés legnagyobb mértékben Svédország és Olaszország lakosságát osztja meg, azonban a paktumot elutasítók aránya (42, illetve 47 százalék) ezekben a tagállamokban is meghaladja az intézkedést támogatók hányadát (33, illetve 35 százalék).
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2024-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, az energiaválság, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témái a fokozódó geopolitikai feszültségek, energetika, migráció. A 2024-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel február 14. és április 15 között.
