A Nemzetgazdasági Minisztérium január 22-én tette közzé a decemberi részletes államháztartási adatokat és ezzel a 2024-es év pénzforgalmi adatairól teljes, bár még csak előzetes képpel rendelkezünk. A költségvetés pénzforgalmi hiánya végül 4 095 milliárd forintot tett ki, ami 340 milliárd forinttal alacsonyabb, mint a 2023. év végi adat. A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az eredményszemléletű (ESA) hiány a GDP 4,8 százalékán fog teljesülni. Fontos és kiemelendő, hogy az elmúlt évi 6,7 százalékos hiány adatához képest, jelentősen 2 százalékpont körüli mértékben csökkentette a kormány a hiányt az elmúlt évben, ugyanakkor valamivel magasabb, mint a 4,5 százalékos kormányzati célkitűzés. Végül azt is meg kell jegyeznünk, hogy az ESA-hiány adat a folyamatban lévő ESA- elszámolási egyeztetések miatt még módosulhat, így a hivatalos adat csak az április elején megjelenő EDP-jelentésben fog megjelenni.

Az elmúlt év során a költségvetési folyamatokról készült gyorselemzéseinkben megszokott módon most is a négy leginkább kritikus területre koncentráltunk, (áfabevételek, a kamatkiadások, a költségvetési szervek kiadásai, az uniós programok bevételei és kiadásai), valamint bemutattuk a jól teljesítő tételek eredményeit is (munkabérek után befolyó adóbevételek). A képet ezúttal kiegészítjük állami vagyonnal kapcsolatos kiadások alakulásának ismertetésével is.

2023-hoz hasonlóan 2024-ben is a költségvetés bevételi oldalán az egyik legnagyobb problémát –a tervektől jelentősen elmaradó– az általános forgalmi adóbevételek jelentették. Az éves áfabevétel elmaradás végül közel 1200 milliárd forintot ért el. Kellemetlen év végi meglepetés, hogy az előző hónapok szerény növekedése után az év utolsó hónapjában ismét visszaestek mind az áfabevételek, 8,2 százalékkal, mind pedig az áfabefizetések, 4 százalékkal. Ez a jelenség jelentős részben a hosszú ünnepnek és a külföldi utazásoknak volt köszönhető.

Decemberben általában jelentős mennyiségű uniós forrásból származó bevétel szokott a költségvetésbe befolyni, azonban idén decemberben mindössze 152 milliárd forint érkezett az elmúlt évi közel 945 milliárd forintnyi uniós kifizetéssel szemben. Az uniós forrásból származó bevételeknél így összességében több, mint 1600 milliárd forint elmaradás alakult ki a költségvetési tervekhez képest. Az elmaradást legalább részben kompenzálja, hogy az uniós programok egyéb bevételei tételsoron 400 milliárd forintot valamivel meghaladó többletbevétel is kialakult. Emellett egész évben azt láttuk, hogy a kormányzat a kiadási oldalon az uniós programok kifizetéseinek szigorú visszafogásával reagált az elmaradó bevételekre: a tervekhez képest 2 090 milliárd forinttal lett alacsonyabb a tényleges kifizetés. Ebből a decemberi kiadás visszafogás számításaink szerint önmagában 460 milliárd forintot tett ki.

A terveknél nagyobb hiány kialakulásában komoly szerepet játszottak a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is, melyek az év során összesen 7,7 százalékkal növekedtek. A növekedés azért különösen problémás, mert a költségvetési tervben ezzel ellentétes cél, a kiadások 12,2 százalékos visszafogása szerepelt. A kiadások növekedését némileg ellensúlyozta, hogy a két költségvetési sorhoz tartozó bevételek is a várakozások felett teljesültek. Végül a nettó kiadások 793 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési tervekben előirányzott szintet.

A kritikus tételek között decemberben pozitív irányú elmozdulás volt az államadósság finanszírozásának költségeit takaró nettó kamatkiadások (kamatkiadások és -bevételek egyenlegében) csökkenésében. Itt decemberben azt láttuk, hogy a kamatbevételek példátlan mértékben, közel 340 milliárd forinttal megugrottak. Így az egész éves nettó kamatkiadási többlet a 542 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest.

A teljes nagy kép kialakítása érdekében a szokásos négy kritikus terület mellett még meg kell említenünk az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, 430 milliárd forintos terven felüli növekedését. A kiadásnövekedés hátterében elsősorban a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér visszavásárlásának finanszírozása áll. A tételsor elmúlt évi számait áttekintve az is látható, hogy a teljes az állami tulajdonrész 970 milliárd forintra becsülhető vételárának finanszírozása megoszlott a 2023-as és a 2024-es év között.

A költségvetési tervektől való jelentős eltérésekben az is meghatározó szerepet játszott, hogy a kormányzat a költségvetési hiányszám 2024. év eleji megemelését követően nem vizsgálta felül a részletes tervszámokat, így a költségvetési elemzéseink során közvetlenül csak az elavult, 2,9 százalékos hiányszinthez tartozó tervezési értékekkel tudtuk az év során, és most is, összehasonlítani az éves tényadatokat.

A költségvetésnek mindemellett voltak jól teljesítő tételei is az elmúlt évben. A munkahelyek biztonságát és stabilitását jelenti az, hogy a munkabérek után befolyó adóbevételeknél, az SZJA-bevételeknél 12,7 százalékos, a döntően a társadalombiztosítási alapokat finanszírozó adóknál (tb-járulék, szociális hozzájárulási adó) pedig 13,9 százalékos növekedést tapasztaltunk. Ez azért jelentős eredmény, mert ezeknél a bevételeknél egy jóval magasabb gazdasági növekedéshez tervezett célértéket sikerült kismértékben még felül is múlni.